Tavaly szeptemberben az Építési és Közlekedési Minisztérium váratlanul, de határozottan felmondta a GSM-R2 vasúti informatikai projekt kivitelezésére vonatkozó szerződést azzal a konzorciummal, amelyet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft. és az iCell-Mobilsoft Zrt. alkotott. A döntést a Szabad Európa kérdésére erősítette meg a tárca. A beruházás az ország vasúti gerinchálózatának fejlesztését szolgálta volna, azonban a projekt során jelentős kivitelezési hibák, ellenőrzési hiányosságok és jogi aggályok is felszínre kerültek – írta Lázár János minisztériuma a Szabad Európa megkeresésére.
Mit takar a GSM-R2 projekt?
A GSM-R2 elnevezésű beruházás célja egy új, korszerű vasúti kommunikációs és adatátviteli infrastruktúra kiépítése volt Magyarország fontosabb vasútvonalai mentén. A fejlesztés több pillérből állt volna:
-
Száloptikai hálózat kiépítése a vasúti sínek mentén,
-
Önálló mobilkommunikációs rendszer kialakítása a MÁV számára,
-
A vasútirányítás, vonatkövetés és biztonságos közlekedés hatékonyságának javítása,
-
Az európai vasúti szabványokkal való összhang megteremtése, különösen az ERTMS (European Railway Traffic Management System) rendszerek bevezetése terén.
A közbeszerzést végül a R-Kord Kft. és az iCell-Mobilsoft Zrt. konzorciuma nyerte, jelentős részben európai uniós forrásból finanszírozva a kivitelezést. Azonban már a munkálatok során a MÁV számos problémát azonosított.
Hibák, hiányosságok és gyanús kivitelezés
A MÁV belső vizsgálatai és külső ellenőrzések több súlyos kivitelezési hibát tártak fel. Információk szerint volt olyan kapcsolószekrény, amelyet bár fizikailag felszereltek, annak belső tartalma teljesen hiányzott – azaz gyakorlatilag egy üres dobozt rögzítettek a sínpálya mentén, a valódi technikai tartalom nélkül.
Emellett a munkálatok műszaki színvonala, dokumentáltsága, és a projekt időbeli csúszása is kérdéseket vetett fel a megrendelői oldalon. Az Európai Unióval kötött támogatási szerződésekre is árnyék vetült, ezért 2023 novemberében a kormány visszamondta a brüsszeli támogatási szerződéseket, és úgy döntött, hogy a projektet a magyar költségvetés terhére finanszírozza tovább. Egyúttal 17,2 milliárd forinttal emelték a vállalkozói díjat.
A szerződés felbontása és az elszámolás
A minisztérium közlése szerint a kivitelezési szerződést 2023 szeptemberében hivatalosan felmondták. Azóta a felek – az R-Kord és az iCell – külön elszámolás keretében egyeztetnek a teljesítés mértékéről és minőségéről. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a Magyar Állam nevében igazságügyi árszakértő bevonásával vizsgálja a projekt során felhasznált anyagokat, eszközöket és azok valós értékét.
A vizsgálatok első körét könyvvizsgálói audit követte, jelenleg pedig műszaki ellenőri közreműködéssel próbálják pontosan felmérni, hogy a felmondás pillanatáig pontosan mit, hogyan és milyen értékben teljesítettek a cégek. A szerződés felmondásakor a minisztérium jogi indoklásában többek között arra hivatkozott, hogy az eljárás során uniós kötelezettségszegés történt, amely ellentétes az EU szabályaival.
Politikai és gazdasági következmények
A fejlemények politikai visszhangot is kiváltottak, hiszen a konzorcium egyik tagja a kormányhoz közeli üzletember, Mészáros Lőrinc cége volt, amely az elmúlt években jelentős állami megbízásokkal gyarapodott. A projekt körüli visszásságok, a teljesítési hiányosságok, valamint az uniós támogatások visszautasítása és a hazai költségvetési finanszírozás előtérbe helyezése több szakmai és politikai kérdést is felvetett.
A Szabad Európa beszámolója szerint a GSM-R2 beruházás körüli botrány egy újabb példája annak, amikor az állam által támogatott nagyléptékű infrastrukturális fejlesztés átláthatósága, kivitelezési minősége és pénzügyi elszámoltathatósága megkérdőjelezhető.
A minisztérium nem zárta ki, hogy új pályázatot írnak ki a GSM-R2 projekt folytatására, miután lezárultak az elszámolási és vizsgálati eljárások. Az sem kizárt, hogy egy teljesen új műszaki specifikáció alapján kezdődik majd el a fejlesztés, figyelembe véve a korábbi tapasztalatokat.
Mindenesetre az ügy jól mutatja, hogy az uniós és hazai forrásokból megvalósuló infrastrukturális beruházásoknál kulcsfontosságú a transzparencia, a szakmai kontroll és a hatékony projektmenedzsment, különösen akkor, ha a nemzeti közlekedési infrastruktúra hosszú távú működése és biztonsága forog kockán.
