Kutyaadó 2026 – Bevezették Magyarországon, mutatjuk kiknek kell fizetni és mennyit

Magyarországon a felelős állattartás kereteit nemcsak az állatvédelmi törvény, hanem helyi szinten az adópolitika is alakíthatja. A köznyelvben csak kutyaadóként emlegetett ebrendészeti hozzájárulás egy olyan speciális, választható helyi adónem, amely körül évről évre fellángolnak a viták. Mivel 2026-ban több település is a bevezetése mellett döntött, érdemes tisztázni, kire vonatkozik a fizetési kötelezettség, és ki mentesülhet alóla.

Mi az a kutyaadó és ki veti ki?

Fontos leszögezni: Magyarországon nincs egységes, országos kötelezettség a kutyatartás adóztatására. Az ebrendészeti hozzájárulás kivetése az adott település önkormányzatának saját hatáskörébe tartozik.

Ez azt jelenti, hogy:

• Csak ott kell fizetni, ahol a helyi képviselő-testület ezt külön rendeletben előírta.

• A legtöbb magyarországi településen – így Budapest kerületeinek jelentős részében is – jelenleg nincs életben ilyen adó.

• Az adóból befolyó összeget az önkormányzatoknak törvényi kötelezettségük állatjóléti célokra, például ebrendészeti telepek fenntartására vagy ivartalanítási programok támogatására fordítani.

Mekkora összeget kell fizetni 2026-ban?

A törvény szigorú kereteket szab az önkormányzatoknak a díj mértékét illetően. Az érvényes szabályozás szerint:

• Normál eb esetén: Évente legfeljebb 6 000 forint vethető ki kutyánként.

• Veszélyesnek minősített eb esetén: Az összeg lényegesen magasabb, akár évi 20 000 forint is lehet.

2026-tól kezdődően több település is élt a bevezetés lehetőségével a költségvetési egyensúly és az ebrendészeti feladatok ellátása érdekében. Például Szigethalmon idéntől az alapdíj a törvényi maximum, azaz évi 6 000 forint lett.

Mentességek: Kiknek nem kell fizetniük?

A jogszabályalkotók célja nem a büntetés, hanem a felelős tartás és a társadalmi hasznosság elismerése, ezért a mentességek köre igen széles. Szinte mindenhol mentesülnek az adó alól:

1. Őshonos magyar fajták: A nemzeti kincsnek minősülő fajták (pl. puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövid- és drótszőrű magyar vizsla, magyar agár, erdélyi kopó) után sosem kell adót fizetni.

2. Segítő- és munkakutyák: Vakvezető, mozgássérültet segítő, terápiás, valamint rendőrségi vagy mentőkutyák után nem kérhető hozzájárulás.

3. Ivartalanított kutyák: Számos önkormányzat (helyi döntés alapján) elengedi az adót, ha a tulajdonos állatorvosi igazolással bizonyítja az ivartalanítást.

4. Örökbefogadott állatok: A menhelyről, alapítványtól örökbefogadott kutyák után gyakran élethosszig tartó vagy több éves adómentesség jár.

Az ebösszeírás: Adótól függetlenül kötelező!

Gyakori tévhit, hogy ahol nincs kutyaadó, ott a bejelentéssel sem kell foglalkozni. Ez súlyos tévedés. Az ebösszeírás egy országos szinten előírt adatszolgáltatási kötelezettség, amelyet háromévente minden önkormányzatnak el kell végeznie.

Minden gazda köteles bejelenteni kutyája adatait (chip szám, oltási könyv adatai, tartási hely) az illetékes hivatalnál. Ennek elmulasztása állatvédelmi bírságot vonhat maga után, függetlenül attól, hogy az adott városban van-e ebrendészeti hozzájárulás vagy sem.

Hogyan tájékozódhatunk?

Mivel a szabályok településenként (sőt, Budapesten kerületenként) eltérnek, a legbiztosabb forrás:

• A helyi Polgármesteri Hivatal hivatalos weboldala.

• Az önkormányzat adóügyi osztálya.

  • A helyi önkormányzati rendeletek tára (Nemzeti Jogszabálytár).