Az Európai Unió Bíróságának (EUB) április végi döntése a devizahitelesek körében komoly visszhangot váltott ki, ám az OTP Bank szerint ennek csak egy szűk körű ügycsoportra lehet érdemi hatása.
Florova Anna, a pénzintézet lakossági hitelezési vezetője az Indexnek elmondta: a döntés csak olyan esetekre vonatkozhat, ahol a bíróság már kimondta, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás nem volt megfelelő. A döntés tehát nem vonható általánosan a teljes devizahiteles problémakörre.
Devizahitel: még mindig olcsóbb volt, mint a forinthitel?
Az Index számításai szerint a devizaalapú lakáshitel – még a kedvezőtlen árfolyammozgások ellenére is – versenyképesebb volt, mint a piaci forinthitel. A forintosítás és elszámolás után pedig ez az előny még tovább növekedett.
Florova Anna szerint nem szabad elfelejteni, hogy az OTP Bank sokáig ellenállt a devizaalapú hitelek bevezetésének, épp a magas ügyfélkockázat miatt. Amikor azonban a kereslet 2004–2005 körül ugrásszerűen megnőtt, a bank kénytelen volt belépni a piacra – de különös figyelmet fordított a kockázati tájékoztatásra.
Az árfolyamkockázatról szóló figyelmeztetések már 2004 júliusa óta a szerződések kötelező részét képezték, az ügyfelek ezek tartalmát aláírásukkal is elismerték. A jelenlegi bírósági gyakorlat ezért az OTP és az OTP Jelzálogbank tájékoztatását általában megfelelőnek ítéli meg.
Az EUB döntése: szűk körre érvényes
Az EUB döntése konkrétan egy gépjárműlízing-szerződésre vonatkozott, amelyet már korábban a Kúria is érvénytelennek ítélt. Ezért az OTP álláspontja szerint a határozat csak olyan kivételes esetekben lehet irányadó, ahol az ügyfél bizonyíthatóan nem kapott kellő felvilágosítást az árfolyamkockázatról.
A devizahitelezés kapcsán egyébként a 2014-es devizahiteles törvények már több ponton rendezték a legvitatottabb kérdéseket, különösen:
- az árfolyamrés (vételi és eladási árfolyam különbözete) kikötésének érvénytelenségét;
- az elszámolás kérdéseit a Kúria és a jogalkotó közreműködésével;
- valamint a forintosítást kedvező árfolyamon, az árfolyamválság előtt.
Kormányzati intézkedések: sokkal több támogatás, mint gondolnánk
Bár sok kritika érte az államot az elmúlt években, Florova Anna szerint a kormány számos alkalommal lépett az ügyfelek védelmében – még akkor is, ha ezzel jelentős költségeket hárított a bankrendszerre. Ilyen intézkedések voltak:
- a kedvezményes végtörlesztés lehetősége;
- az árfolyamgát rendszer;
- a kötelező forintosítás a frank elszabadulása előtt;
- az egyoldalú szerződésmódosítások tiltása, és ezek visszafizettetése;
- az MNB középárfolyamának rögzítése az elszámolás során.
Az OTP szakértője szerint az időzítés különösen jó volt: 2015 januárjában, éppen a svájci jegybank beavatkozása előtt történt meg a forintosítás, ami nélkül további 1000 milliárd forinttal drágább lett volna a teljes devizahitel-állomány.
Lakásértéknövekedés: vissza kellene adni az ingatlant is?
A „mindent vissza” elve – miszerint a hibás szerződés alapján visszajár a teljes összeg – új kérdéseket is felvet. Florova Anna szerint a hitelből vásárolt ingatlanok értéke időközben megsokszorozódott, amit a bíróságoknak is figyelembe kell venniük.
A NAV statisztikái szerint:
Országos átlagban a négyzetméterárak 2005-höz képest ötszörösére nőttek – 175 ezerről 850 ezer forintra.
Budapesten a 2005-ös 250 ezer forintos átlag négyzetméterár mára meghaladja az 1,1 millió forintot, vagyis 4,5-szeres növekedés történt.
Ezért ha az ügyfelek teljesen visszakapnák a hitelösszeget, akkor felmerül a kérdés, hogy az ingatlanok értéknövekedéséből adódó nyereség vajon jogos vagyonszerzésnek minősül-e, és milyen módon kell azt a bank felé elszámolni.
Florova Anna szerint a devizahitel-válság kezelésében a magyar állam számos, az ügyfelek számára kedvező intézkedést vezetett be.
Az EUB döntése pedig nem jelent automatikus elévülést vagy tömeges újraperelést – csak azokra az egyedi ügyekre lehet érvényes, ahol bizonyítható a nem megfelelő tájékoztatás.
A szakember úgy látja: a devizahitelek hosszú távon megfelelő feltételek mellett még így is előnyösebb finanszírozási formát jelentettek, mint a korabeli forinthitelek, és az ügyfelek jelentős része azóta is rendszeresen és felelősen törleszti tartozásait.
