Első hallásra úgy tűnhet, hogy ismét egy nehezen követhető, kizárólag könyvelőknek szóló jogszabálycsomagról van szó. A most benyújtott javaslat azonban ennél jóval több területet érint.
Nagyvállalati adókedvezmények, bizalmi vagyonkezelők, helyi adók és a NAV vezetése is szerepel a tervek között. Emellett olyan adónemeket is eltörölnének, amelyek az elmúlt években alig hoztak bevételt.
Fontos azonban: egyelőre törvényjavaslatról beszélünk. A parlamenti tárgyalás során még változhatnak a részletek, ezért jelenleg egyik intézkedés sem tekinthető véglegesnek.
Átfogó változtatást ígér a kormány
A Tisza-kormány a T/387. számú törvényjavaslatban rendezné át az adórendszer több részét. A csomag egyszerre szüntetne meg kedvezményeket, egyszerűsítené az adminisztrációt, és igazítaná a magyar szabályozást az uniós joghoz.
Kármán András pénzügyminiszter július 18-án ismertette a legfontosabb változásokat. A politikus szerint a korábbi rendszer több esetben egy szűk vállalati körnek biztosított előnyöket.
„A javaslatunk felszámol több, főleg az előző kormányhoz közel álló szereplőnek biztosított kedvezményt”
– írta a pénzügyminiszter.
Ez nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra minden családnak kevesebb adót kell fizetnie. A most ismertetett intézkedések nagy része elsősorban cégeket, alapítványokat, vagyonkezelőket és önkormányzatokat érint.
Megszűnhetnek a KEKVA-knak adott adókedvezmények
A csomag egyik fontos eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, röviden KEKVA-k támogatásához kapcsolódó kedvezmény eltörlése.
Ezek közé tartoznak többek között az egyetemeket fenntartó alapítványok. A jelenlegi rendszerben egy vállalkozás az alapítványnak nyújtott bizonyos támogatás többszörösével is csökkenthette az adóalapját.
Kármán András közlése szerint egyes esetekben a támogatás összegének akár háromszorosát is le lehetett vonni. A javaslat ezt a lehetőséget szüntetné meg.
Az adóalap csökkentése nem közvetlen pénzkifizetést jelent. A vállalkozás ilyenkor abból az összegből vonhat le, amely után a társasági adót kiszámítják.
A műemléki beruházások kedvezménye is eltűnhet
A műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény szintén megszűnne.
A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint korábban a felújítási költségek kétszeresét lehetett levonni az adóalapból. 2019 végétől pedig már a műemléki ingatlan megvásárlásának összege is beszámíthatóvá vált.
A kormány álláspontja szerint a kedvezmény alkalmazásához nem kapcsolódott megfelelő önerő-, örökségvédelmi vagy szakmai feltétel.
Kármán András a bejegyzésében külön kitért a BDPST cégcsoportra is:
„A kedvezmény közel kilenctizedét budapesti nagyvállalatok vették igénybe, a legnagyobb kedvezményezett pedig ki más lett volna, mint Tiborcz István, akinek BDPST Zrt. cégcsoportja öt év alatt 30 milliárd forint adóalap-kedvezményt érvényesített, és ezzel 2,6 milliárd forint társasági adó befizetését kerülte el”
A 30 milliárd forint tehát nem közvetlenül elengedett adó volt, hanem az adóalapból levonható összeg. A BDPST korábbi pontosítása szerint ennek hatására a cégcsoport összesen 2,6 milliárd forint társasági adó megfizetése alól mentesült az érintett időszakban.
Szigorúbb szabályok jönnének a bizalmi vagyonkezelőknél
Átalakulhat a bizalmi vagyonkezelés adózása is.
A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy valaki a vagyonát egy vagyonkezelőre bízza, aki azt előre meghatározott személyek javára kezeli. Ezt gyakran családi vállalkozások öröklésének és generációváltásának rendezésére használják.
A pénzügyminiszter szerint nem magával a jogintézménnyel van probléma. A kormány azt szeretné megakadályozni, hogy a konstrukciót milliárdos vagyonok adómentes átruházására használják.
A tervek alapján kötelező adóellenőrzést és részletesebb adatszolgáltatást vezetnének be. A vagyon átadását pedig adózási szempontból úgy kezelnék, mintha közvetlen ajándékozás vagy öröklés történt volna.
Ez elsősorban a nagyobb családi vagyonok és vállalkozások tulajdonosait érintheti. Az átlagos bankszámlával vagy ingatlannal rendelkező családok többségének nem kell ettől új kötelezettségre számítania.
Leválasztanák a NAV elnökét a politikai államtitkári posztról
A csomag intézményi változást is hozna.
A javaslat szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a jövőben nem töltené be egyidejűleg a Pénzügyminisztérium államtitkári tisztségét.
Kármán András ezt a NAV politikai befolyástól való távolításával indokolta:
„Fontosnak tartjuk, hogy a továbbiakban a NAV minden területe kizárólag szakmai meggyőződésből, politikai befolyás nélkül működjön”
A változtatás önmagában nem módosítaná az adóellenőrzések szabályait. Elsősorban a hivatal vezetési és irányítási rendszerét alakítaná át.
Három kevés bevételt hozó terhet is eltörölnének
A kormány több kisebb adónemtől is megszabadítaná a rendszert.
A javaslat alapján megszűnne:
- az ebrendészeti hozzájárulás,
- a bevándorlási különadó,
- a települési adó.
A települési adó nem azonos minden önkormányzati adóval. A javaslat tehát nem jelenti automatikusan például a helyi iparűzési adó vagy valamennyi építményadó megszűnését.
Az intézkedés azokat érintheti közvetlenül, akik olyan településen élnek, ahol az önkormányzat saját települési adót vagy ebrendészeti hozzájárulást vezetett be.
Kármán András így indokolta a kivezetést:
„Ezek az adónemek abszurdak, egyesek önbevallás alapon működtek, és szinte semmilyen bevételt nem hoznak az államnak, csakis bürokratikus költségeket generálnak mindenkinek”
A felsorolt terhek jelenleg is megtalálhatók az államháztartási bevételek között, de tényleges jelentőségük településenként és adónemenként eltérő.
Az uniós pénzekhez is kapcsolódhatnak a módosítások
A kormány szerint a csomag több ponton közelítené a magyar szabályozást az uniós előírásokhoz.
„Ez pedig az jelenti, hogy a Magyarországot megillető EU-s források hazahozatalának újabb feltétele teljesül. Illetve az előző kormány miatt indított kötelezettségszegési eljárások is megszűnhetnek”
Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa július 10-én jóváhagyta Magyarország módosított helyreállítási tervét. A kormány hivatalos tájékoztatása szerint ezzel elhárultak a befagyasztott források folyósításának jogi akadályai.
A tényleges kifizetések azonban továbbra is az egyes vállalások és feltételek teljesítésétől függhetnek. Ezért az adócsomag elfogadása fontos lépés lehet, de önmagában nem jelent automatikus és azonnali pénzérkezést.
Visszamenőleg is eltörölnék a szén-dioxid-kvótaadót
A törvényjavaslat kivezetné a szén-dioxid-kvótaadót és a hozzá kapcsolódó tranzakciós díjat is. Szakmai összefoglalók szerint a kvótaadót a bevezetésének időpontjára visszamenőleg törölnék el.
Az Európai Bizottság 2026-os magyar országjelentése szerint a testület 2025. június 18-án kötelezettségszegési eljárást indított a szabályozás miatt. Az Európai Unió Bírósága 2026. április 16-án pedig uniós jogba ütközőnek találta a magyar kvótaadót a C-519/24. számú ügyben.
Kármán András szerint az ítélet jelentős visszafizetési kötelezettséget hagyott az országra:
„Az előző kormány elhibázott politikája miatt jogerős bírósági ítélettel kötelezték hazánkat arra, hogy a jogtalanul beszedett adót, több százmilliárd forintot, visszafizessük”
A több százmilliárd forintos összeg a pénzügyminiszter közlése. A nyilvánosan ismertetett csomag nem tartalmazott részletes, vállalatonkénti bontást a visszafizetésekről.
A környezetszennyezés díja viszont emelkedne
A kvótaadó eltörlése nem jelenti azt, hogy a jelentős szennyezést okozó vállalatok minden környezetvédelmi teher alól mentesülnének.
A törvényjavaslat a 2003 óta változatlan levegőterhelési díj megduplázását is tartalmazza. Ezt azok a vállalkozások fizetik, amelyek engedélyköteles légszennyező anyagokat bocsátanak ki.
Vagyis az egyik, uniós joggal összeütközésbe került adót megszüntetnék, miközben egy régebbi környezetvédelmi díjat magasabb szintre emelnének.
A kiskereskedelmi különadó mértéke nem változna
Módosulna a kiskereskedelmi különadó szabályozása is, de az adókulcsokhoz a jelenlegi tervek szerint nem nyúlnának.
A változtatás azt tenné lehetővé, hogy az érintett vállalatok más működési formába alakuljanak át. A kormány ezt az egyenlőbb versenyfeltételekkel és az uniós szabályok betartásával indokolja.
Az Európai Bizottság országjelentése szerint 2026. április 29-én döntés született arról, hogy a kiskereskedelmi különadó jelenlegi rendszere miatt Magyarország ügyét az Európai Unió Bírósága elé viszik.
Mit érezhet ebből egy átlagos család?
A most ismertetett változások között nincs általános személyijövedelemadó- vagy áfacsökkentés. A csomag ezért várhatóan nem hoz azonnali, minden családnál látható emelkedést a havi elkölthető összegben.
Közvetlen változást azok tapasztalhatnak, akik jelenleg települési adót vagy ebrendészeti hozzájárulást fizetnek. Közvetett hatása lehet annak is, ha az államnak kevesebb pert, uniós bírságot és fölösleges adminisztrációt kell finanszíroznia.
A nagyobb kérdés az, hogy a kedvezmények megszüntetésével, az uniós jogviták rendezésével és az EU-s források megnyitásával hosszabb távon mennyi pénz maradhat a költségvetésben.
A részletek még változhatnak, hiszen a parlamentnek előbb meg kell tárgyalnia és el kell fogadnia a T/387. számú javaslatot.
