Döbbenet és mély szomorúság: 55 éves korában elhunyt Kálloy Molnár Péter. A magyar színház- és filmművészet egyik legsokoldalúbb, legérzékenyebb művésze, aki színészként, rendezőként és zenészként is maradandót alkotott, hosszú és súlyos betegség után távozott december 1-jén. A hír megrázta a színházi és filmes világot, valamint több generáció közönségét, akik számára Kálloy Molnár Péter neve egyet jelentett az igényes humorral, a mély emberi érzésekkel és a különleges művészi jelenléttel.
Hetek óta kórházban volt, mindenki bízott a felépülésében
Információink szerint a színművészt hetek óta kórházban kezelték, de egészen az utolsó napokig bízott abban, hogy felépül és visszatérhet a színpadra. A család, barátok és kollégák mind remélték a csodát, de december első napján szervezete feladta a küzdelmet.
Kálloy Molnár Péter nem szeretett a betegségéről beszélni, és amíg csak tehette, dolgozott. Nem engedte, hogy a fájdalom vagy a gyengeség eltávolítsa attól a közegtől, amit a legjobban szeretett: a közönségtől.
„Azt hittük, van visszaút. Áprilisban derült ki, hogy rákos beteg. Fellépett az elmúlt hónapokban is, de volt nagyobb kihagyása. Az utolsó időszakban több szerepét le kellett mondania.”
– mondta el könnyeivel küszködve anyósa, Dallos Szilvia színésznő, aki maga is végig mellette állt a nehéz hónapokban.
Egy művész, aki nem akart gyengének látszani
A színész, aki két gyermeket hagyott maga után – a 18 éves Istvánt és a 15 éves Szofit –, mindig is kerülte, hogy mások gyengeségben lássák. Közvetlen barátai szerint Kálloy Molnár Péter az utolsó pillanatig megőrizte humorát, tartását és emberségét. Szinte az utolsó pillanatig játszott, fellépett, énekelt – mert számára az élet és a színház elválaszthatatlan fogalmak voltak.
„A színpad volt az élete – ha ott lehetett, mintha elfeledte volna a betegséget. A taps, a közönség szeretete tartotta életben” – mesélte egy színházi kollégája.
Már egyszer szembenézett a halállal
Nem ez volt az első alkalom, hogy a művész megküzdött az életéért.
2018 októberében egy előadás közben mentő vitte kórházba, miután komoly szívproblémái léptek fel. Akkor sikerült felépülnie, és ahogy egy interjúban fogalmazott, „második esélyt kapott”.
Ezután megváltoztatta életét:
– próbált leszokni a cigarettáról,
– rendszeresen sportolt,
– egészségesebben élt,
– és igyekezett több időt tölteni családjával.
A sors azonban kegyetlen volt: hiába a tudatos életmódváltás, a betegség ezúttal erősebbnek bizonyult.
Színház, film, zene – egy rendkívüli életmű három pillére
Kálloy Molnár Péter sokak számára a vígjáték és dráma különleges egyensúlyának mestere volt.
Játszott klasszikus és kortárs darabokban, filmekben, sorozatokban, és zenés előadásaival is maradandót alkotott.
A Vígszínház, a Centrál Színház és több független társulat színpadán is láthatta őt a közönség.
Nevéhez olyan filmek és sorozatok fűződnek, mint:
- Valami Amerika,
- Üvegtigris,
- Beugró,
- A miniszter félrelép,
- Egy bolond százat csinál,
- Társas játék.
Egyedi játéka, improvizációs tehetsége és színpadi energiája generációk kedvencévé tette.
A zenét sem hagyta el: több önálló szerzői estje volt, dalai finom humorral és mély érzelemmel szóltak a mindennapokról, emberi gyarlóságról és reményről.
Saját albumot is kiadott, és rendszeresen lépett fel zenekarával.
Család, amely mindenben mellette állt
Kálloy Molnár Péter mindig családcentrikus ember volt. Gyermekei, István és Szofi voltak életének legfontosabb részei. Kollégái szerint, bár a színház volt az élete, a gyerekeiért bármikor félretette volna a rivaldafényt.
A család most mély gyászban van, kérik a sajtó és a rajongók részvétét és türelmét ebben a nehéz időszakban.
Az utolsó hónapok – csendes küzdelem és derű
Az utolsó időszakban a színész már keveset szerepelt nyilvánosan. Több fellépését, színházi szerepét is lemondta, de soha nem akarta sajnáltatni magát.
Barátai szerint gyakran viccelődött a kórházi kezeléseken, és mindig másokkal törődött – még akkor is, amikor már tudta, hogy a betegség végzetes lehet.
„Nem akart gyenge lenni. Azt mondta, ha egyszer nem mehet fel a színpadra, akkor már nincs is értelme.”
– mesélte egy közeli ismerőse.
A magyar művészvilág gyászol
A hír hallatán kollégák, színházak és rajongók százai fejezték ki részvétüket a közösségi médiában.
A Vígszínház közleményében így búcsúzott:
„Egy igazi bohém, egy érzékeny alkotó és egy szerethető ember távozott.
Kálloy Molnár Péter személyiségével, játékával, zenéjével és humorával örökre beírta magát a magyar kultúra történetébe.”
Öröksége él tovább
Kálloy Molnár Péter halála pótolhatatlan veszteség a magyar kulturális élet számára.
De öröksége – a szerepei, dalai, gondolatai – tovább élnek a nézők és hallgatók emlékezetében.
Egy interjúban egyszer azt mondta:
„A színházban az ember mindig meghal egy kicsit, amikor eljön a tapsrend. De másnap újra feltámad, mert jön az új este. Ez a mi örök körforgásunk.”
Most azonban a taps már végső búcsúként szól.
A közönség pedig némán áll – de a szeretet, amit Kálloy Molnár Péter kapott és adott, örökre itt marad.
