Alapjaiban változik meg a nagy összegű készpénzes fizetések szabályozása az Európai Unióban: 2027. július 10-től egységes felső határ lép életbe, amely szerint 10 000 eurónál nagyobb összeget már sehol sem lehet készpénzben kifizetni. A döntés Magyarországot is érinti – írja a Startlap.
A készpénz sokáig a pénzügyi szabadság és az anonimitás szimbóluma volt, az utóbbi években azonban a hatóságok egyre inkább a feketegazdaság és a pénzmosás eszközeként tekintenek rá. Az új uniós szabályozás célja az átláthatóbb pénzmozgás és a visszaélések visszaszorítása.
Mit jelent pontosan a 10 000 eurós plafon?
-
július 10-től az Európai Unió teljes területén:
-
Egy tranzakció során legfeljebb 10 000 euró fizethető ki készpénzben.
-
A limit feletti összeg se kifizethető, se elfogadható készpénzben.
-
A kereskedő köteles megtagadni a készpénzes fizetést, ha az meghaladja az összeghatárt.
Jelenlegi árfolyamon ez nagyjából 4 millió forintnak felel meg. Ha például valaki ennél drágább autót, ékszert vagy műszaki cikket vásárolna, a fizetésnek bankkártyával, átutalással vagy más elektronikus módszerrel kell történnie.
Nemcsak a plafon változik
A szigorítás nem áll meg a 10 ezer eurós határnál.
Az új szabály szerint:
-
3000 euró feletti készpénzes fizetésnél kötelező lesz a vásárló azonosítása.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki például nagyobb értékű aranyat vagy műszaki eszközt vásárol készpénzért, a kereskedőnek rögzítenie kell a vevő személyes adatait.
A háttérben az áll, hogy a digitális fizetések teljes mértékben visszakövethetők: látható, ki, kinek, mikor és mennyit utalt. A készpénz ezzel szemben nem hagy digitális nyomot.
Mi a helyzet Magyarországon?
Hazánkban már most is létezik készpénzes korlátozás a pénzmosás elleni szabályozás – közismert nevén AML-törvény – alapján.
Magyarországon jelenleg:
-
2,7 millió forint fizethető ki készpénzben egy tranzakció vagy egy napon belül.
Ez árfolyamtól függően alacsonyabb összeg, mint az uniós 10 000 eurós plafon. Fontos azonban, hogy az uniós szabály felső határt rögzít: ha egy tagállam szigorúbb előírást alkalmaz, azt továbbra is fenntarthatja.
Eddig komoly eltérések voltak az EU-ban
Az egységesítés egyik fő oka éppen az volt, hogy az egyes országok szabályai jelentősen eltértek egymástól:
-
Franciaország: 1000 eurós napi limit rezidenseknek
-
Olaszország: 5000 eurós felső határ
-
Németország: nincs konkrét limit, de 10 000 euró felett kötelező az azonosítás
Az új szabályozás célja, hogy egységes, átlátható rendszert hozzon létre az Európai Unió egész területén.
Vannak kivételek is
A korlátozás nem vonatkozik minden készpénzes ügyletre.
Kivételt képeznek:
-
Magánszemélyek közötti tranzakciók, ha egyik fél sem vállalkozó
-
Banki műveletek (például készpénz befizetése vagy felvétele saját számláról)
Ha például valaki a megtakarított készpénzéből vásárol autót egy másik magánszemélytől, az nem ütközik uniós korlátozásba – amennyiben egyikük sem minősül gazdasági szereplőnek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A készpénz nem tűnik el, de szerepe fokozatosan szűkül.
A nagy értékű:
-
autóvásárlások
-
ingóságok
-
luxuscikkek
-
üzleti tranzakciók
egyre inkább digitális fizetéssel történnek majd.
A döntés hosszú távon tovább erősítheti a bankkártyás, azonnali utalásos és más elektronikus fizetési megoldások térnyerését.
Az Európai Unió célja nem a bankjegyek teljes kivezetése, hanem a nagy összegű, nehezen ellenőrizhető tranzakciók visszaszorítása. A 10 000 eurós plafon egységes keretet ad a tagállamoknak, miközben teret hagy a szigorúbb nemzeti szabályoknak is.
2027-ig még van idő alkalmazkodni, de a tendencia egyértelmű: a nagy értékű ügyletek világában a digitális fizetés válik alapértelmezetté.
