A modern munkahelyek nagy részében ma már elengedhetetlen a számítógép használata. Irodákban, ügyfélszolgálatokon, bankokban, call centerekben vagy akár otthoni munkavégzés során is sokan napi több órát töltenek képernyő előtt. Éppen ezért külön jogszabály védi azokat a dolgozókat, akik rendszeresen monitor előtt végzik munkájukat.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény felhatalmazása alapján született rendelet pontosan meghatározza, milyen kötelezettségei vannak a munkáltatóknak a képernyős munkavégzés esetén. A szabályok célja, hogy megelőzzék a látásromlást, a fizikai panaszokat és a mentális túlterhelést.
Kikre vonatkozik a szabályozás?
A jogszabály minden olyan munkavállalóra kiterjed, aki napi munkaidejéből legalább négy órát rendszeresen képernyős eszközzel dolgozik.
Ez a gyakorlatban rengeteg munkakört érint, például:
-
irodai dolgozókat
-
adminisztrátorokat
-
könyvelőket
-
ügyfélszolgálati munkatársakat
-
informatikusokat
-
grafikusokat
-
adatfeldolgozókat.
A rendelet a munkáltatókra is kötelezettségeket ró, vagyis minden cégnek biztosítania kell az egészséges és biztonságos képernyős munkavégzés feltételeit.
Ezekre az eszközökre nem vonatkozik
Fontos tudni, hogy a szabályozás nem minden kijelzőt használó munkára érvényes. A rendelet kivételként kezeli például:
-
járművek vezetőfülkéiben található rendszereket
-
szállítóeszközök számítógépes rendszereit
-
közhasználatra szánt számítógépeket
-
hordozható eszközöket, amelyeket nem tartósan használnak
-
pénztárgépeket vagy számológépeket
-
hagyományos „ablakos” írógépeket.
A szabályozás elsősorban a tartós, napi több órás számítógépes munkára készült.
Mi számít képernyős munkahelynek?
A jogszabály pontosan meghatározza, mi tekinthető képernyős munkahelynek. Nemcsak a monitor tartozik ide, hanem a teljes munkakörnyezet.
A képernyős munkahely része lehet:
-
a monitor vagy kijelző
-
a billentyűzet
-
az egér vagy mutatóeszköz
-
a nyomtató vagy egyéb perifériák
-
a szoftverek
-
a munkaszék
-
a munkaasztal
-
a telefon
-
valamint a közvetlen munkakörnyezet.
A rendelet tehát az egész munkaállomás kialakítását szabályozza.
A munkáltatónak folyamatosan vizsgálnia kell a kockázatokat
A törvény előírja, hogy a munkáltatónak rendszeresen ellenőriznie kell a képernyős munkahelyekkel járó kockázatokat.
Különösen három területre kell figyelni:
1. Látásromlást okozó tényezők
A hosszú ideig tartó képernyőnézés szemfáradást, homályos látást vagy fejfájást okozhat.
2. Mentális terhelés
A monoton, koncentrációt igénylő munka pszichés megterhelést is jelenthet.
3. Fizikai állapotromlás
A rossz testtartás hátfájáshoz, nyaki panaszokhoz vagy ízületi problémákhoz vezethet.
A munkáltatónak ezért folyamatosan figyelnie kell a munkahelyi körülményeket.
Kötelező a rendszeres szünet
A rendelet egyik legismertebb szabálya, hogy a folyamatos képernyős munkát rendszeresen meg kell szakítani.
A jogszabály szerint:
óránként legalább 10 perc szünetet kell biztosítani.
Ez a szünet nem vonható össze, vagyis nem lehet például több órát egyben dolgozni, majd egyszerre hosszabb pihenőt tartani.
A szünet célja, hogy:
-
a szem pihenjen
-
a test átmozduljon
-
csökkenjen a fizikai és mentális terhelés.
Kötelező a szemvizsgálat
A törvény külön rendelkezik a dolgozók látásának védelméről is.
A munkáltatónak kötelessége biztosítani, hogy a munkavállaló:
-
a munkába állás előtt
-
kétévente
-
valamint panasz esetén
szem- és látásvizsgálaton vegyen részt a foglalkozás-egészségügyi orvosnál.
Ha szükséges, a dolgozót szemészeti szakvizsgálatra is elküldhetik.
A munkáltató köteles szemüveget biztosítani
Ha a szemészeti vizsgálat alapján kiderül, hogy a munkavállalónak speciális szemüvegre van szüksége a monitor előtti munkához, akkor a jogszabály egyértelmű:
a munkáltatónak biztosítania kell a képernyős munkavégzéshez szükséges szemüveget.
Ez a szemüveg kizárólag a képernyő előtti munkához szükséges látásélességet szolgálja.
Fontos szabály az is, hogy ennek költségeit nem lehet a munkavállalóra terhelni.
A munkahely kialakítása is szabályozott
A rendelet külön mellékletben részletesen meghatározza, hogyan kell kialakítani egy ergonomikus képernyős munkahelyet.
A legfontosabb követelmények:
-
megfelelő magasságú szék
-
állítható monitor
-
megfelelő világítás
-
tükröződésmentes képernyő
-
megfelelő távolság a monitor és a szem között
-
elegendő munkaterület.
Ezek mind hozzájárulnak a hosszú távú egészségvédelemhez.
A hatóság ellenőrzi a szabályok betartását
A jogszabály betartását a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok munkavédelmi hatóságai ellenőrzik.
Ha egy munkáltató nem biztosítja a szükséges feltételeket, a hatóság:
-
figyelmeztetést adhat
-
kötelezheti a hiányosságok megszüntetésére
-
súlyos esetben bírságot is kiszabhat.
Az EU szabályaihoz igazodik
A magyar rendelet nemzetközi szabályokhoz is igazodik. A szabályozás összhangban van az Európai Unió egyik fontos irányelvével, amely a képernyő előtt végzett munka minimális egészségvédelmi követelményeit határozza meg.
Ez biztosítja, hogy a magyar munkavállalók ugyanazokat az alapvető védelmi feltételeket élvezzék, mint más európai országok dolgozói.
Egyre több embert érint
A digitalizáció miatt ma már rengetegen dolgoznak számítógépen. Szakértők szerint a képernyős munkakörök száma folyamatosan nő, így ez a jogszabály egyre több munkavállalót érint.
A rendelet célja egyszerű: megvédeni azokat az embereket, akik a mindennapi munkájuk során órákon keresztül monitor előtt dolgoznak.
