Ha eddig azt hitted, a kávé „csak kávé”, lehet, hogy pár hónap múlva már egészen máshogy nézel majd a csomagolásra. 2026. február elején nyilvánosságra került egy tervezet, ami alaposan átírná, mit nevezhetünk kávénak, pótkávénak, kávékeveréknek – és azt is, mit kell kötelezően ráírni a címkére. A lényeg egyszerű: a vásárló ne találgasson, hanem tényleg értse, mit vesz le a polcról.
A sztori azért érdekes, mert nem csak a klasszikus őrölt kávéról szól. A szabályozás kinyúlna az instant keverékekre, kávé- és cikóriakivonatokra, sőt még egy új kategóriára is: kávéspecialitásokra. És igen, a koffein körül is szorosabb lenne a nadrágszíj – főleg a koffeinmentes termékeknél.
Mi készül pontosan – és kit érint?
A tervezet a Magyar Élelmiszerkönyv kávéra és rokon termékekre vonatkozó előírásait alakítaná át. A kör széles: a kávé és pótkávé mellett a keverékek, a kávé- és cikóriakivonatok, az azonnal oldódó kávékeverékek, valamint több „kávéjellegű” termék is ide kerülne.
A cél nem az, hogy bárki reggeli presszója eltűnjön a világból, hanem hogy a név és a tartalom jobban fedje egymást. Magyarán: ha valamire az van írva, hogy koffeinmentes, ízesített, vagy éppen kávéspecialitás, akkor az ne csak marketing legyen, hanem szabályokkal körülhatárolt kategória.
A címkén dől el minden: mi lesz kötelezően feltüntetve?
A szigorítás egyik leglátványosabb része a jelölés. A tervezet szerint a „különleges” tulajdonságokat nem eldugva, nem apró betűvel, hanem egyértelműen kellene jelezni. A koffeinmentességet és az ízesítést például olyan módon kell feltüntetni, hogy a vásárló egy pillantással értse.
A definícióknál is lesznek finom, de fontos részletek. Például a „pörkölt” szó használata nem dísznek lenne: a tervezetben szerepel, hogy a megnevezésben a „pörkölt” és az is, hogy szemes vagy őrölt, kötelező elem lehet.
És van még egy apróság, ami sok márkának fejfájást okozhat: földrajzi név (például egy régió vagy ország) fantázianévként csak akkor mehetne a névbe, ha a kávé 100%-ban onnan származik.
Koffein, minőség, határértékek: nem csak „érzésre” lesz kávé
A tervezet nem áll meg ott, hogy „írjátok rá rendesen”. Beleáll a minőségi paraméterekbe is: fizikai, kémiai és érzékszervi követelmények jönnének, olyan tételekkel, mint nedvességtartalom, hamutartalom, szemcseméret, szín- és ízjellemzők.
A koffeinnél is konkrétabb lenne a keret. A dokumentumban például szerepel, hogy a pörkölt kávéhoz használt nyerskávé nedvességtartalmának van felső határa, és a koffeintartalomnak is van elvárt szintje, míg koffeinmentes pörkölt kávénál a koffein maximuma meghatározott érték.
Magyarul: nem az számít, ki mit mond róla, hanem az, hogy belefér-e a kategóriába.
Mit jelent ez neked a boltnál – drágább lesz, vagy csak tisztább?
A legnagyobb változás valószínűleg nem az ár, hanem a transzparencia lesz. Könnyebb lehet kiszúrni, hogy egy termék tényleg kávé-e, vagy inkább valamilyen pótkávés, cikóriás, kevert megoldás. És az is gyorsabban kiderülhet, ha koffeinmentes, ízesített, édesítőszeres, instant jellegű termékről van szó.
A vásárlónak ez jó hír: kevesebb a ködösítés. A gyártóknak viszont munka: receptúra, labor, címke, kategorizálás – és persze az is, hogy mi hová fér be.
Mikortól élhet – és mi lesz a régi kávékkal?
Itt jön a megnyugtató rész: ha a módosítást elfogadják, a korábbi szabályok szerint készült kávék és kávétermékek még 24 hónapig előállíthatók és forgalomba hozhatók az új szabályok hatálybalépésétől számítva, és a minőségmegőrzési idejük lejártáig a polcon is maradhatnak.
A tervezet társadalmi egyeztetés alatt fut, és a nyilvános hírek szerint a véleményezési határidő 2026. február 6.
Ha szereted a kávét, most tényleg az a tanulság: nem kell pánikolni – csak érdemes ránézni a címkére, mert hamarosan sokkal többet fog elárulni, mint eddig.
