A szlovén kormány csütörtökön elfogadta annak a törvénynek az alapelveit, amely minden munkavállaló számára kötelezővé tenné a karácsonyi bónuszt, emellett jelentősen megemelné az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi értékhatárát – jelentette be a kabinet ülését követően Klemen Bostjancic pénzügyminiszter. A döntés célja, hogy a dolgozók pénztárcájában több pénz maradjon, és az országban növekedjen a lakossági fogyasztás.
Így működne az ünnepi bónusz
Az új szabályozás szerint a karácsonyi bónusz – más néven a 14. havi bér – minden munkavállaló számára kötelező juttatás lenne. A bónusz összege a havi bruttó minimálbér felét tenné ki, amely jelenleg Szlovéniában 1277 euró. Ez azt jelenti, hogy minden dolgozó legalább körülbelül 638 euró értékű kifizetésre számíthatna az év végén.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a juttatás adómentes lesz, hasonlóan az évi szabadságpénzhez. A kormány célja ezzel az intézkedéssel az, hogy minden munkavállaló érezze: erőfeszítései nemcsak a munkahelyen, hanem a családi kasszában is visszatükröződnek. „Nem kiváltságként, hanem jogként kell járnia mindenkinek” – hangsúlyozta Bostjancic.
Európában bevett gyakorlat a karácsonyi kiegészítés
A szlovén kormány nem példa nélküli lépést tett: a karácsonyi bónusz számos európai országban régóta bevett gyakorlat. Ausztriában és Olaszországban általános, míg Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban törvény írja elő a kötelező kifizetést. Ezzel Szlovénia a régió több országának gyakorlatához igazodik, erősítve a munkavállalók anyagi biztonságát és a fogyasztás növelését.
A miniszter hozzátette: bár a kormány korábban egy új ingatlanadó bevezetését fontolgatta, végül úgy döntött, más eszközökkel igyekeznek javítani a lakosság anyagi helyzetét. A bónusz bevezetését a társadalmi párbeszéd után véglegesítik.
Változások az átalányadózásban
A munkavállalók mellett a vállalkozók számára is kedvező módosításokat tartalmaz a tervezet. A kormány javaslata szerint jelentősen megemelik az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi értékhatárát.
-
Részmunkaidős vállalkozók esetében a felső határ a jelenlegi 30 000 euróról 50 000 euróra nőne.
-
Főállású vállalkozóknál a jelenlegi 60 000 eurós limitet 120 000 euróra emelnék.
Az új szabályozás értelmében az első 60 000 euróig terjedő jövedelmet mindössze 4 százalékos kulccsal adóztatnák, míg az e fölötti részt 20 százalékos kulccsal terhelnék. Ez a maximális bevételi összeggel rendelkező vállalkozók esetében is mindössze 12 százalékos effektív adókulcsot jelentene.
Több pénz marad a családi kasszában
A változtatások célja, hogy a tisztességesen dolgozó vállalkozók és munkavállalók nagyobb anyagi biztonságban élhessenek. Bostjancic szerint a bevételi határok megemelése lehetőséget ad arra, hogy ne büntessék azokat a vállalkozókat, akik kicsivel lépik túl a jelenlegi korlátokat, ugyanakkor a plafon beállítása megakadályozza a rendszerrel való visszaéléseket.
„A plafont úgy állítjuk be, hogy megelőzzük a visszaéléseket, de ne büntessük azokat, akik tisztességesen dolgoznak, és csak kicsivel lépték túl a jelenlegi határt” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Társadalmi vita és további egyeztetések
A kormány a következő hetekben társadalmi vitát kezdeményez a javaslatról. A cél, hogy a munkáltatók, a szakszervezetek és a vállalkozói érdekképviseletek is elmondhassák véleményüket a tervezett változtatásokról. A végleges döntés a vitát követően születik meg, de a kormány eltökélt abban, hogy 2025-től mind a kötelező karácsonyi bónusz, mind az új átalányadózási szabályok hatályba léphessenek.
Az intézkedések várhatóan jelentős könnyebbséget hoznak a szlovén háztartásoknak és vállalkozásoknak, erősítve az ország gazdasági stabilitását és a lakosság bizalmát.
