A Magyar Bankszövetség határozott tiltakozása ellenére az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága jóváhagyta azt a módosító javaslatot, amely 2025-től 150 ezer forintról 300 ezer forintra emelné a havonta ingyenesen felvehető készpénzösszeg felső határát. A döntés egy több mint tízéves szabályt módosít, és jelentős változást hozhat a lakossági bankolásban – nemcsak a fogyasztók, hanem a bankok számára is – írja a Portfolio.
Újdonság, hogy a módosítás a hitelkeret terhére végzett készpénzfelvételekre is kiterjed, ami eddig nem volt lehetséges. A javaslat tehát nemcsak a bankszámla-tulajdonosoknak, hanem a hitelkártyát használóknak is kedvezhet – legalábbis rövid távon.
Több mint tíz év után jön a változás
A hvg.hu információi szerint a törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén előkészítette a terepet a jövő heti zárószavazáshoz, amely minden bizonnyal megnyitja az utat a döntés elfogadása előtt.
A jogszabály-módosítás tizenkét év után emelné meg a készpénzfelvétel havi, díjmentes limitjét, amelyet 2013-ban vezettek be a banki tranzakciós illeték ellensúlyozására.
Az új rendszerben a lakossági ügyfelek havonta legfeljebb két alkalommal vehetik fel a teljes, 300 ezer forintos összeget, vagy annak egy részét díjmentesen. Ezt továbbra is a már megszokott módon – előzetes nyilatkozattal – kell kérni a banknál, amely csak egyetlen kijelölt számlára biztosíthatja az ingyenességet.
A Bankszövetség élesen tiltakozik
A Magyar Bankszövetség élesen bírálta a tervezetet, és közleményben fejezte ki aggodalmát. Szerintük a lépés nem oldja meg a problémát, hanem újabb terheket ró a pénzintézetekre – különösen a tranzakciós illeték miatt.
A szervezet szerint a probléma valódi gyökere a 0,9 százalékos tranzakciós adó, amely minden ATM-es készpénzfelvételt terhel, függetlenül attól, hogy az ügyfélnek az adott tranzakcióért kell-e díjat fizetnie vagy sem.
„Az ingyenesség látszata mögött valós költségek vannak, amelyeket végső soron az ügyfelek viselnek más csatornákon keresztül” – hangsúlyozta közleményében a Bankszövetség.
A szakmai szervezet szerint tehát az állam látszólag a lakosságnak kedvez, valójában azonban a bankokra hárítja át a költségeket, amelyek így más termékek és szolgáltatások díjain keresztül igyekeznek majd kompenzálni a veszteséget. Ez pedig hosszabb távon minden ügyfelet érint, nem csak azokat, akik rendszeresen készpénzt vesznek fel.
Duplázódó költségek a háttérben
A módosítás következtében a bankok tranzakciós illetékfizetési kötelezettsége is duplájára nőne.
Míg eddig egy számlára vetítve az átlagos költség 1350 forint körül mozgott, addig az új szabályok szerint ez 2700 forintra emelkedne havonta, ha az ügyfél kihasználja a teljes díjmentes keretet.
A Bankszövetség arra is figyelmeztet, hogy a készpénzhasználat költségesebb és kockázatosabb a digitális fizetési formáknál. A lépés így ellentétes irányba hat a kormány által korábban meghirdetett digitalizációs és készpénzmentesítési célokkal.
A hitelkeretből való készpénzfelvétel is díjmentes lehet
Az egyik legnagyobb újdonság, hogy a javaslat kiterjeszti a díjmentességet a hitelkeret terhére végzett készpénzfelvételekre is. Ez azt jelenti, hogy a jövőben – ha az Országgyűlés megszavazza – a banki ügyfelek hitelkártyájukról is felvehetnek pénzt a megemelt, 300 ezer forintos limit erejéig külön díj nélkül.
A szakértők szerint ez azonban kettős hatású intézkedés:
-
rövid távon valóban kedvező az ügyfeleknek,
-
hosszabb távon viszont növelheti az eladósodást és a hitelkeretből élők számát, hiszen a készpénzfelvétel sok esetben impulzív költekezéshez vezethet.
Banki kötelezettségek: több ATM-et is telepíteni kell
A készpénzfelvételi plafon emelése mellett új infrastruktúrafejlesztési kötelezettségek is terhelik a bankokat.
A jogszabálytervezet szerint:
-
2025. december 31-ig minden 1000 főnél nagyobb településen,
-
2026. december 31-ig pedig az 500–1000 fős településeken
legalább egy banknak ATM-et kell telepítenie a kormány által meghatározott ütemterv szerint.
Ez több száz új készpénzautomatát jelent országosan, ami további milliárdos költséget ró a bankrendszerre. A pénzintézetek szerint ezek az intézkedések hosszú távon a kisebb fiókok fenntarthatóságát is veszélyeztethetik, hiszen a vidéki ATM-hálózat működtetése eddig is sok helyen veszteséges volt.
Politikai és társadalmi hatások
A kormány az intézkedést lakosságbarát lépésként kommunikálja, mondván: az infláció és a megélhetési költségek emelkedése mellett indokolt a készpénzfelvétel felső határának megduplázása.
A döntéshozók szerint a jelenlegi 150 ezer forintos limit már nem tükrözi a reáljövedelmek növekedését, és sokaknak egyszerűen nem elegendő a mindennapi kiadásokhoz.
A Bankszövetség és több pénzügyi szakértő azonban arra figyelmeztet:
-
a lépés növeli a készpénzforgalmat,
-
fékezi a digitális fizetés térnyerését,
-
és plusz költséget teremt mind a bankoknak, mind közvetve az ügyfeleknek.
Mikor léphet életbe a módosítás?
A javaslatot a törvényalkotási bizottság már elfogadásra javasolta a plenáris ülésnek.
Amennyiben a jövő héten megszavazza az Országgyűlés, az új szabályozás 2025 elejétől léphet hatályba.
Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság már a jövő év első hónapjában élhet az új, 300 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételi kerettel.
