Az Országos Nyugdíjas Parlament új javaslattal állt elő, amely jelentős mértékben megváltoztathatja a hazai nyugdíjrendszer működését. A testület bérarányos nyugdíjindexálást szeretne bevezetni, vagyis azt kezdeményezi, hogy a nyugdíjak emelése ismét a bérek növekedéséhez igazodjon. A javaslat megvalósulása esetén az átlagnyugdíj a jelenlegi 287 ezer forint helyett akár 344 ezer forintra is emelkedhetne. A kezdeményezés nagy visszhangot váltott ki, és politikai pártok részéről is megkezdődtek a reakciók.
A nyugdíjas társadalom régi vágya: bérarányos emelés
Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke kiemelte, hogy a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer – amely az inflációhoz igazodik – nem biztosítja az idősek számára a gazdasági növekedésből való részesedést. „A jövő évi költségvetés szerint a bérek 10,5 százalékkal nőnek, míg a nyugdíjak csupán 3,6 százalékkal. Mi örülünk, hogy a bérek nőnek, de nem értünk egyet azzal, hogy a nyugdíjak ennyire lemaradnak” – fogalmazott.
A bérarányos nyugdíjemelés nem újdonság a magyar társadalomban, hiszen a 2010 előtti időszakban vegyes indexálást alkalmaztak, amely figyelembe vette az inflációt és a bérnövekedést is. Ezt a rendszert azonban több mint egy évtizede felfüggesztették, és azóta kizárólag az infláció mértékéhez igazodnak a nyugdíjak. Ez a gyakorlat az elmúlt években egyre több kritikát kapott, mivel az átlagnyugdíj aránya folyamatosan csökken az átlagkeresetekhez képest.
Politikailag sem elhanyagolható kérdés
Az Országos Nyugdíjas Parlament ősszel minden parlamenti pártot meg fog keresni a javaslatával, amely nemcsak az idősek érdekvédelméről szól, hanem a társadalmi igazságosság újragondolásáról is. Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke már most nyitottnak mutatkozott a tárgyalásra. „Minden nyugdíjas szervezettel szívesen találkozunk, a Nyugdíjas Parlamenttel is. Látok rációt a kezdeményezésben, mert valóban jelentősen elértéktelenedett a nyugdíj az átlagbérekhez képest. Ha a költségvetés elbírja, mi abszolút nyitottan állunk hozzá” – mondta.
A Demokratikus Koalíció (DK) még ennél is tovább ment: nemcsak támogatja a javaslatot, hanem egy teljes csomagot is kidolgozott az idősek életkörülményeinek javítására. Ebben szerepel például a tranzakciós illeték eltörlése a nyugdíjasok számára, amely jelentősen csökkenthetné a pénzügyi terheiket.
A gazdasági háttér: mit bír el a költségvetés?
A javaslat mögött meghúzódó elv érthető és sokak számára szimpatikus, de a gazdasági realitások kérdése továbbra is nyitott. Szakértők szerint a bérarányos nyugdíjemelés kétélű fegyver: miközben igazságosabbá tenné a rendszert és megerősítené az idősek vásárlóerejét, a költségvetési kiadások jelentős növekedésével járna. Egy ilyen modell fenntarthatósága erősen függ az államháztartás egyensúlyától és az aktuális gazdasági növekedéstől.
Jelenleg mintegy 2,4 millió nyugdíjas él Magyarországon. Egy több tízezer forintos havi emelés az ő esetükben több százmilliárd forintos éves többletkiadást jelentene az államnak. A költségvetésben már most is komoly kihívásokat jelentenek a rezsicsökkentési intézkedések, az egészségügy és az oktatás finanszírozása, valamint a háborús infláció okozta gazdasági nehézségek.
Társadalmi támogatottság és biztonság
A nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése, sőt, növelése azonban nemcsak gazdasági, hanem morális kérdés is. Az idős generációk hosszú éveken át dolgoztak, adóztak és építették az országot, így méltányos elvárás részükről, hogy tisztességes nyugdíjat kapjanak. A jelenlegi inflációs környezetben sok nyugdíjas arról számol be, hogy élelmiszerekre, gyógyszerekre alig jut pénz, és minden forintot meg kell gondolniuk.
Egy bérarányos nyugdíjemelés révén nemcsak a nyugdíjasok életszínvonala javulhatna, hanem közvetve a gazdaság is élénkülhetne: a nagyobb fogyasztás pozitívan hathat a kiskereskedelemre, az adóbevételekre, valamint az egész társadalmi kohézióra is.
A következő hónapok kulcsfontosságúak lehetnek a nyugdíjrendszer jövője szempontjából. Az Országos Nyugdíjas Parlament ősszel minden párttal tárgyalóasztalhoz ül, és a társadalmi vita – legalábbis remélhetőleg – megindul. Hogy végül bérarányos indexálásra tér-e vissza Magyarország, az gazdaságpolitikai és politikai akarat kérdése is. Az viszont biztos, hogy egyre több nyugdíjas érzi úgy: eljött az idő a változásra.
