2026. január 1-jével gyökeresen átalakul Magyarországon a nyugdíjba vonulás rendszere: megszűnik a hagyományos, merev értelemben vett nyugdíjkorhatár, és a dolgozók sokkal rugalmasabb feltételek mellett dönthetnek arról, mikor mennek nyugdíjba. A változások mögött a demográfiai folyamatok, a hosszabb élettartam, az egészségesebb életmód és a munkaerőpiac új kihívásai állnak.
1. Miért tűnik el a 65 év feletti korhatár?
-
Egészségesebb életmód, hosszabb élettartam
A statisztikák szerint az 1957 utáni generációk tagjai jobb egészségben érik el az időskort, ezért munkaképes koruk is kitolódik. A biztosítók szerint – köztük az NN-csoport vezérigazgatója – érdemes minél korábban bevonni a munkavállalókat a nyugdíjtervezésbe, hogy rugalmasságot kapjanak a jövőbeni döntéseikhez -
Rugalmas munkalehetőségek
A távmunka és részmunkaidős pozíciók terjedése lehetővé teszi, hogy valaki 65 év fölött is vállaljon aktív szerepet a munkaerőpiacon, anélkül hogy teljes állásban kellene maradnia.
2. Kor szerinti nyugdíjba vonulási lehetőségek 2026-tól
| Születési év | Nyugdíjba vonulás éve (65 év) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1960 | 2025 | Ez még az utolsó, régi szabály alapján |
| 1961 | 2026 | Az első, akik már az új rendszerbe tartoznak |
| 1962 | 2027 | |
| 1963 | 2028 | |
| 1964 | 2029 | |
| 1965 | 2030 |
Megjegyzés: Az 1957-ben vagy később születettek legkorábban a betöltött 65. életév napján kérhetik a teljes öregségi nyugdíjat.
3. Szolgálati idő és kedvezmények
-
Teljes öregségi nyugdíj csak akkor jár, ha legalább 20 év szolgálati idő igazolható.
-
Résznyugdíj: minimum 15 év ledolgozott idővel kérhető, ha a kérelmező a 65. életévet elérte, de a 20 év nem áll rendelkezésre.
-
Nők 40 év szolgálati idő után is nyugdíjba vonulhatnak: az otthon gyermekneveléssel töltött évek beszámítanak, így nőknek nem feltétlenül kell ténylegesen 40 évet dolgozniuk.
4. A biztosítók szerepe és a pénzügyi tervezés
Az NN vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a biztosítók érdeke és felelőssége, hogy a jelenleg 50–60 éveseket már felkészítsék az új konstrukciókra.
-
Nyugdíj-előtakarékossági termékek: olyan megtakarítási formák, amelyek kiegészítik az állami ellátást.
-
Rugalmas konstrukciók: életkorhoz és szolgálati időhöz igazodó ajánlatok.
-
Párbeszéd: rendszeres tájékoztatás a nyugdíjrendszer változásairól.
5. Milyen előnyökkel és kihívásokkal jár az új rendszer?
Előnyök
-
Szabadság: mindenki maga dönthet, mikor hagy fel a teljes munkavégzéssel.
-
Pénzügyi biztonság: aki tovább dolgozik, magasabb járulékalapra építheti a nyugdíját.
-
Egészség és aktivitás: a munka révén tovább aktív maradhat a középkorú és idősebb korosztály.
Kihívások
-
Pénzügyi tervezés: tudatos megtakarítás hiányában a későbbi években fennálló jövedelemhiány veszélye.
-
Munkaerőpiac alkalmazkodása: a munkaadóknak is fel kell kínálniuk az idősebbek számára megfelelő, rugalmas munkaformákat.
-
Szociális egyenlőtlenségek: eltérő egészségi állapot és jövedelmi helyzet miatt nem mindenki élhet az új lehetőségekkel azonos módon.
6. Mit tehet az érintett munkavállaló?
-
Életpálya-tervezés: gondolja végig, mikorra és milyen formában szeretne nyugdíjba vonulni.
-
Szolgálati idő ellenőrzése: kérjen igazolást a ledolgozott évek számáról, és beszéljen tanácsadóval a hiányzó idő pótlásáról.
-
Pénzügyi megtakarítás: szélesítse a nyugdíjcélú megtakarításokat (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás).
-
Készségfejlesztés: törekedjen az egészség és munkaképesség fenntartására, újak elsajátítására, hogy versenyképes maradjon.
Január 1-től a 65 év feletti számszerű korhatár helyét a rugalmas, személyre szabott nyugdíjba vonulás veszi át. A rendszer mind az állami, mind a magán-biztosítói oldalon felkészülést, tudatos tervezést követel. Akik már a 60-as éveikben járnak, érdemes időben elkezdeniük a felkészülést: ellenőrizni a szolgálati évek számát, megtakarítási stratégiát kialakítani és konzultálni pénzügyi szakértővel, hogy a nyugdíjas években is biztos megélhetésük legyen.
