Jelentős változások jöhetnek a magyar adórendszerben: Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány öt adónem teljes megszüntetését kezdeményezi, miközben bezárná a legvagyonosabbak által kihasznált adózási kiskapukat, szűkítené a nagyvállalatok kedvezményeit, és jóval szigorúbb terheket róna a legnagyobb környezetszennyezőkre.
A kormányfő szerint az intézkedéscsomag célja nem egyszerűen az adóbevételek növelése. A kabinet egy átláthatóbb, igazságosabb és kevesebb adminisztrációval járó rendszert kíván kialakítani, amelyben nem egyedi politikai kapcsolatok vagy különleges jogi konstrukciók határozzák meg, hogy kinek mennyit kell fizetnie.
A tervezett változtatások egy része könnyítést jelenthet az önkormányzatoknak és az érintett adózóknak, más része viszont jelentős többletterhet hozhat bizonyos multinacionális vállalatoknak, vagyonkezelő alapítványoknak és nagy környezeti terheléssel működő cégeknek.
Fontos ugyanakkor, hogy a miniszterelnöki bejelentés és a kormány döntése önmagában még nem minden ponton jelenti az új szabályok azonnali hatálybalépését. A törvénymódosítást az Országgyűlésnek is el kell fogadnia, a pontos határidők és átmeneti szabályok pedig a kihirdetett jogszabályokból derülhetnek ki.
Ezt az öt adónemet szüntetné meg a kormány
A bejelentett csomag alapján megszűnne:
- a települési adó;
- az ebrendészeti hozzájárulás, vagyis az ebadó;
- a bevándorlási különadó;
- a szén-dioxid-kvóta-adó;
- a szén-dioxid-kvótához kapcsolódó tranzakciós díj.
A kormány álláspontja szerint ezek közül több adónem alig termelt bevételt, miközben aránytalanul sok adminisztrációval, jogvitával vagy uniós kockázattal járt. A kabinet ezért nem pusztán az adókulcsok csökkentését, hanem az érintett közterhek teljes kivezetését tervezi.
Megszűnne a települési adó
A települési adó olyan helyi közteher, amelyet az önkormányzatok saját hatáskörükben vezethetnének be olyan adótárgyakra, amelyeket más központi vagy helyi adó nem terhel.
A rendszer eredeti célja az volt, hogy az önkormányzatok nagyobb szabadságot kapjanak saját bevételeik növelésére. A gyakorlatban azonban a települési adó nem terjedt el széles körben.
Magyar Péter közlése szerint Magyarország több mint háromezer településéből mindössze körülbelül huszonöt önkormányzat alkalmazta ezt az adóformát. A kormányfő úgy értékelte, hogy egyes esetekben az adó beszedésével és nyilvántartásával járó adminisztráció akár nagyobb költséget jelenthetett, mint amennyi bevételt a közteher biztosított.
A települési adó megszüntetése egyszerűsítheti a helyi adóztatást, ugyanakkor az azt ténylegesen alkalmazó önkormányzatoknak kieső bevétellel is számolniuk kell. Egyelőre nem ismert, hogy a kabinet tervez-e valamilyen kompenzációt az érintett települések számára.
Eltörölnék az ebadót
Megszűnne az ebrendészeti hozzájárulás, közismert nevén az ebadó is.
Ezt a közterhet az önkormányzatok meghatározott feltételek mellett vethették ki a kutyatartókra. Az összeg és a mentességek településenként eltérhettek, többek között az ivartalanított, örökbefogadott, szolgálati vagy segítő kutyákra is külön szabályok vonatkozhattak.
A miniszterelnök szerint az ebadót mindössze tizenhat településen alkalmazták. A kormány ezért úgy ítélte meg, hogy az adónem országos fenntartása nem indokolt.
A változtatás elsősorban az érintett településeken élő kutyatartóknak jelenthet könnyítést. Az ebrendészeti hozzájárulás megszüntetése ugyanakkor nem érinti az állattartók más kötelezettségeit.
Továbbra is szükség lehet például:
- a kutya mikrochipes megjelölésére;
- a kötelező veszettség elleni oltásra;
- az állat megfelelő tartására;
- az állatvédelmi előírások betartására;
- az önkormányzati ebösszeírás során kért adatok megadására.
Az ebadó megszüntetése tehát nem jelenti azt, hogy a kutyatartással kapcsolatos valamennyi szabály eltűnne.
Kivezetnék a bevándorlási különadót
A kormány eltörölné a bevándorlási különadót is.
Magyar Péter szerint ebből a közteherből a költségvetésnek gyakorlatilag nem származott bevétele, ezért annak fenntartását nem gazdasági, hanem korábbi politikai és kommunikációs célok indokolták.
A különadó kivezetése a kormány szerint csökkentheti a felesleges jogi és adminisztratív terheket. A pontos hatás azonban attól függ, hogy a megszüntetés milyen szervezeteket és tevékenységeket érint, illetve vannak-e folyamatban korábbi időszakokra vonatkozó eljárások.
Az új szabályozásnak azt is rendeznie kell, hogy mi történik a már keletkezett, de még meg nem fizetett kötelezettségekkel, illetve a folyamatban lévő jogvitákkal.
Megszűnik a szén-dioxid-kvóta-adó
A kormány eltörölné a szén-dioxid-kvótákhoz kapcsolódó különadót, valamint az ahhoz kötődő tranzakciós díjat.
Magyar Péter szerint az előző kormány ezeknek a közterheknek a bevezetésekor tisztában lehetett azzal, hogy a szabályozás ütközhet az európai uniós joggal. A miniszterelnök állítása szerint az adó százmilliárdos nagyságrendű visszafizetési és kamatkockázatot hagyhatott maga után. Ez a kormányfő politikai értékelése; a pontos költségvetési következményekről a részletes jogi és pénzügyi elszámolások adhatnak teljes képet.
A kvótaadó megszüntetésével a kabinet célja az uniós joggal vitatott szabályozás kivezetése és az esetleges további pénzügyi kockázatok csökkentése lehet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nagy kibocsátású vállalatok általános környezetvédelmi kötelezettségei megszűnnének. A kormány éppen ellenkezőleg: más típusú, közvetlenebb környezeti terheket szigorítana.
Nem kapnak felmentést a nagy szennyezők
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid-kvóta-adó eltörlése nem jelent könnyítést a környezetszennyező nagyvállalatok számára.
A kabinet első lépésként megduplázza a levegőterhelési díjat. Ezt azoknak a gazdálkodó szervezeteknek kell megfizetniük, amelyek engedélyköteles légszennyező forrást működtetnek, és meghatározott szennyező anyagokat bocsátanak a levegőbe.
A kétszeres díj célja, hogy a környezeti károk költségei nagyobb arányban jelenjenek meg a szennyező vállalatok kiadásaiban. A kabinet egyúttal felmérné Magyarország legnagyobb légszennyezőit, és szigorúbb ellenőrzést vezetne be.
A vállalatok számára ez azt jelentheti, hogy gazdaságilag is jobban megéri korszerűbb technológiát alkalmazni, csökkenteni a kibocsátást, illetve megfelelő szűrő- és mérőrendszereket telepíteni.
A nagy vízfelhasználó cégek is célkeresztbe kerülhetnek
A kormány nemcsak a levegőbe kerülő szennyező anyagokat vizsgálná.
A bejelentés szerint átfogó felmérés készülhet:
- a felszíni vizeket érő terhelésről;
- a felszín alatti vízkészletek állapotáról;
- az ipari vízfelhasználás mértékéről;
- a talajszennyezésről;
- a veszélyes anyagok kibocsátásáról;
- a környezetkárosító vállalatok tényleges teljesítményéről.
Az új adó- és díjrendszer várhatóan különösen azokat a cégeket érintheti, amelyek rendkívül nagy mennyiségű vizet használnak fel, vagy működésükkel jelentős környezeti és egészségügyi kockázatot idézhetnek elő.
A konkrét vállalati kör egyelőre nem ismert. A sajtóértelmezések szerint akkumulátorgyárak és más vízigényes ipari üzemek is érintettek lehetnek, de erről a végleges szabályozás adhat egyértelmű választ.
Nemcsak magasabb díj, hanem szigorúbb ellenőrzés is jöhet
A környezetvédelmi szigorítás várhatóan nem merül ki a díjak emelésében.
A kormány olyan szabályokat készítene elő, amelyek a vállalatokat a vízfogyasztás és a károsanyag-kibocsátás érdemi csökkentésére ösztönzik. Ez jelenthet:
- gyakoribb hatósági méréseket;
- szigorúbb adatszolgáltatást;
- nyilvános kibocsátási adatokat;
- magasabb bírságokat;
- új környezetvédelmi biztosítékokat;
- helyreállítási kötelezettséget;
- a szennyezés mértékéhez igazodó díjakat.
A részletek még nem ismertek, ezért egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mely vállalat mennyivel fizet majd többet.
A kormány szándéka azonban egyértelmű: a környezetvédelmi előírások megsértése ne válhasson olcsóbbá azok betartásánál.
Átalakul a globális nagyvállalatok adózása
A reformcsomag egyik legjelentősebb része a multinacionális vállalatok társasági adózásának átalakítása.
A bejelentés szerint a kormány kiszélesíti a globális nagyvállalatok adóalapját, és korlátozza azokat a kedvezményeket, amelyek segítségével bizonyos cégek a tényleges gazdasági teljesítményükhöz képest alacsonyabb adót fizethettek.
Az adóalap kiszélesítése azt jelentheti, hogy kevesebb költség, kedvezmény vagy különleges tétel csökkentheti a társasági adó alapját. A pontos szabályok hiányában azonban még nem állapítható meg, mely ágazatok és vállalatok lesznek a változtatás legnagyobb vesztesei.
A kormány álláspontja szerint a korábbi kedvezmények egy része nem a magyar gazdaság egészének fejlődését segítette, hanem kiváltságos vállalatok számára biztosított előnyt.
A magyar vállalkozások és a multik közötti különbséget is csökkentenék
A reform egyik politikai célja az lehet, hogy a hazai kis- és középvállalkozások ne kerüljenek hátrányba azokkal a nemzetközi cégekkel szemben, amelyek összetett vállalatcsoportokon és határokon átnyúló elszámolásokon keresztül képesek csökkenteni adóterheiket.
A globális nagyvállalatok adózásánál különösen fontos kérdés lehet:
- a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolás;
- a jogdíjak és licencdíjak kezelése;
- a cégcsoporton belüli hitelezés;
- az adóalap más országba történő áthelyezése;
- a támogatások és beruházási kedvezmények rendszere;
- a minimumadó szabályainak alkalmazása.
Az új szabályozás akkor érheti el célját, ha egyszerre képes bezárni a kiskapukat és megőrizni Magyarország gazdasági versenyképességét.
Túlzott vagy kiszámíthatatlan szigorítás esetén ugyanis egyes vállalatok elhalaszthatják beruházásaikat. Túl enyhe szabályok mellett viszont változatlanul fennmaradhatnak az adóelkerülési lehetőségek.
Megszűnnek a vagyonkezelő alapítványok adóelőnyei
A kormány kivezeti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó egyes adókedvezményeket is.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok az elmúlt években jelentős állami vagyont, vállalati részesedéseket és felsőoktatási intézményeket kaptak kezelésbe. A hozzájuk kapcsolódó adózási szabályok több olyan kedvezményt tartalmaztak, amelyek a kormány szerint indokolatlanul nagy előnyt biztosítottak számukra.
A kabinet megszüntetné azt a lehetőséget, amely bizonyos feltételek mellett az alapítványoknak adott támogatás többszörösének adóalapból történő levonását engedte.
A pontos változás jelentős lehet azoknak a vállalatoknak, amelyek adótervezésük részeként ilyen szervezetek támogatásával csökkentették adóalapjukat.
A bizalmi vagyonkezelést is szigorítják
A leggazdagabbakat érintő egyik legfontosabb lépés a bizalmi vagyonkezelés szabályainak átalakítása lehet.
A bizalmi vagyonkezelés önmagában jogszerű konstrukció. Arra szolgálhat, hogy egy család vagy vállalkozás hosszabb távra rendezze a tulajdonosi és öröklési viszonyokat, biztosítsa a családi cég generációváltását, vagy elkülönítve kezeljen meghatározott vagyonelemeket.
A kormány szerint azonban ezt a lehetőséget egyes vagyonos személyek adómentes vagy kedvezményes vagyonkivonásra is felhasználhatták.
Magyar Péter bejelentése alapján a kabinet:
- bezárná az adóelkerülést lehetővé tevő kiskapukat;
- felülvizsgálná a korábbi vagyonkezelési konstrukciókat;
- szigorítaná az adatszolgáltatást;
- egyértelműbbé tenné a vagyonrendelés adókövetkezményeit;
- megakadályozná az adómentes vagyonkimentést.
A változtatástól a kormány éves szinten több tízmilliárd forint többletbevételt vár.
Visszamenőleges vizsgálatok is indulhatnak
A kormányfő azt is jelezte, hogy a hatóságok megvizsgálhatják a bizalmi vagyonkezelőkben korábban elhelyezett vagyont.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a korábbi, akkor jogszerű szerződéseket automatikusan utólag megadóztatják. A visszamenőleges adóztatás súlyos jogállami kérdéseket vetne fel.
A vizsgálatok inkább arra irányulhatnak, hogy:
- valós gazdasági célja volt-e a konstrukciónak;
- megfelelően bevallották-e a jövedelmeket;
- történt-e színlelt ügylet;
- betartották-e a pénzmosás elleni szabályokat;
- elrejtették-e a tényleges tulajdonost;
- mesterségesen csökkentették-e az adókötelezettséget.
Amennyiben a hatóság jogsértést állapít meg, adóhiány, késedelmi pótlék és bírság is kiszabható lehet. A jogszerűen működő családi vagyonkezeléseket ugyanakkor a kormány közlése szerint nem kívánják ellehetetleníteni.
Az uniós források miatt is fontos lehet a reform
Magyar Péter szerint a csomag hozzájárulhat az európai uniós források felszabadításához.
A kormány úgy értékeli, hogy az előző rendszer egyedi adózási kivételei, a politikai alapítványok kedvezményei és egyes uniós joggal vitatott különadók akadályt jelenthettek a Magyarországnak járó pénzek teljes körű lehívása előtt.
Az adóreform ezért nem pusztán belpolitikai és költségvetési kérdés. A kabinet abban bízik, hogy az átláthatóbb szabályozás, az uniós joggal ellentétesnek tartott közterhek eltörlése és a kivételek felszámolása javítja Magyarország megítélését az uniós intézmények előtt.
Az uniós pénzek felszabadítása azonban nem automatikus. Az Európai Bizottság külön vizsgálhatja, hogy a jogszabályi változások valóban megfelelnek-e a vállalt feltételeknek, és a gyakorlatban is végrehajtják-e őket.
Nyílt pályázaton választanák ki a NAV elnökét
Az adóreform mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal irányítását is átalakítanák.
A kormány nyílt, átlátható pályázatot írna ki a NAV elnöki tisztségére. A jövőben az adóhatóság vezetője nem rendelkezne kormányzati államtitkári ranggal.
A változtatás célja a NAV szakmai önállóságának és pártatlanságának erősítése lehet. A kormány szerint az adóhatóságnak minden adózóval szemben azonos módon kell eljárnia, függetlenül annak politikai kapcsolataitól, gazdasági erejétől vagy társadalmi helyzetétől.
A pályázati rendszer ugyanakkor önmagában nem garantálja a függetlenséget. Fontos lesz, hogy ki értékeli a jelentkezőket, milyen időre nevezik ki az elnököt, milyen feltételekkel váltható le, és milyen parlamenti vagy szakmai ellenőrzés vonatkozik majd a hivatal működésére.
Mit érezhetnek meg ebből a magánszemélyek?
Az öt megszüntetendő adónem közül a legtöbb közvetlenül csak viszonylag szűk csoportot érint.
A települési adó és az ebadó eltörlése azok számára jelenthet közvetlen megtakarítást, akik olyan önkormányzat területén élnek, ahol ezeket ténylegesen kivetették.
A többi változtatás közvetett hatása lehet jelentősebb. Ha a nagyvállalatok és vagyonos magánszemélyek több adót fizetnek, az növelheti az állam bevételeit. Ugyanakkor a cégek egy része megpróbálhatja a magasabb költségeket beépíteni termékei és szolgáltatásai árába.
Ezért az adóreform fogyasztói hatása attól is függ majd, hogy:
- mely vállalatokat érinti a szigorítás;
- mekkora többletadót kell fizetniük;
- átháríthatják-e azt a vásárlókra;
- milyen versenyhelyzetben működnek;
- lesznek-e árszabályozási vagy fogyasztóvédelmi intézkedések.
Mit jelenthet a változás az önkormányzatoknak?
A települési adó és az ebadó eltörlése az érintett önkormányzatok bevételét csökkentheti.
Bár országosan nem volt jelentős az ezekből származó összeg, egy kisebb település költségvetésében akár néhány millió forintos kiesés is számíthat.
Az önkormányzatoknak ezért választ kell kaphatniuk arra, hogy:
- kapnak-e központi kompenzációt;
- növelhetnek-e más helyi adót;
- változik-e az iparűzési adó rendszere;
- megszűnő bevételeik helyett kapnak-e feladatfinanszírozást;
- mikortól nem vethetik ki a közterheket.
A változtatás előnye az egyszerűbb adórendszer lehet, de csak akkor, ha a helyi közszolgáltatások finanszírozása közben nem kerül veszélybe.
A vállalatoknak át kell vizsgálniuk adótervezésüket
A nagyvállalatok, vagyonkezelők és alapítványokat támogató cégek számára a reform komoly felkészülést igényelhet.
Át kell majd tekinteniük:
- a társaságiadó-kedvezményeket;
- a cégcsoporton belüli ügyleteket;
- a vagyonkezelési szerződéseket;
- a támogatási megállapodásokat;
- a környezetvédelmi díjakat;
- a víz- és energiafelhasználási adatokat;
- a kibocsátási engedélyeket;
- a korábbi adóbevallásokat.
A változások hatálybalépése előtt különösen fontos lesz az átmeneti szabályozás. Ennek kell rendeznie, hogy a már megkötött szerződésekre, folyamatban lévő beruházásokra és korábban megszerzett adókedvezményekre milyen feltételek vonatkoznak.
A kisebb cégeknek nem feltétlenül nő az adójuk
A bejelentés alapján a szigorítás elsősorban a globális nagyvállalatokat, a jelentős vagyonkezelési konstrukciókat és a nagy környezetszennyezőket célozza.
Ebből nem következik automatikusan, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások adóterhei is növekednek.
A kormány célja éppen az lehet, hogy a kisebb cégek számára egyszerűbbé váljon az adózás, miközben a gazdaságilag legerősebb szereplők kevesebb különleges kedvezményt vehessenek igénybe.
A részletes törvényjavaslat ismerete nélkül azonban még nem állapítható meg, hogy az adóalap-szélesítés közvetetten érint-e közepes méretű magyar vállalatokat is.
Mikor léphetnek hatályba az új szabályok?
A kormány a törvényjavaslat parlamenti benyújtását jelentette be, de az egyes rendelkezések hatálybalépési dátuma még nem minden ponton ismert.
A változtatások többféle ütemezésben valósulhatnak meg:
- egyes kisebb adónemek rövid időn belül megszűnhetnek;
- a társaságiadó-szabályok a következő adóévtől változhatnak;
- a környezetvédelmi díjak emeléséhez felkészülési időt biztosíthatnak;
- a vagyonkezelési szabályokhoz átmeneti rendelkezések kapcsolódhatnak;
- a korábbi ügyletek vizsgálata külön hatósági eljárásban történhet.
Az érintetteknek ezért nem csupán a politikai bejelentéseket, hanem a Magyar Közlönyben megjelenő végleges jogszabályokat is figyelniük kell.
Nem minden részlet dőlt el
Bár az adóreform fő irányai már ismertek, több kulcskérdésre még nincs nyilvános, részletes válasz.
Egyelőre tisztázásra vár:
- pontosan mikortól szűnik meg az öt adónem;
- mi történik a korábban keletkezett tartozásokkal;
- mely nagyvállalati kedvezményeket korlátozzák;
- hogyan számítják ki az új adóalapot;
- mely vállalatokra vonatkozik a környezetvédelmi szigorítás;
- mennyi lesz a megemelt levegőterhelési díj;
- hogyan változik a bizalmi vagyonkezelés adózása;
- mely korábbi ügyleteket vizsgálhatják felül;
- kapnak-e kompenzációt az önkormányzatok;
- mekkora költségvetési többletbevétel várható.
A végleges törvényszöveg nélkül ezért minden konkrét vállalati és magánszemélyi számítás csak előzetes becslés lehet.
Egyszerűbb rendszer, de szigorúbb ellenőrzés jöhet
A bejelentett reform két, látszólag ellentétes irányt kapcsol össze.
Egyrészt megszüntet öt kisebb, kevéssé alkalmazott vagy vitatott közterhet. Ez csökkentheti az adminisztrációt, és átláthatóbbá teheti az adórendszert.
Másrészt szigorúbb adóztatás és ellenőrzés jön azoknál, akik jelentős gazdasági erővel, nagy vagyonnal vagy komoly környezeti hatással rendelkeznek.
A kormány üzenete szerint a jövőben kevesebb adónem mellett szélesebb adóalapra és egységesebb teherviselésre törekednek. A reform valódi eredményét azonban az mutatja majd meg, hogy az új rendszer:
- ténylegesen csökkenti-e a bürokráciát;
- növeli-e a költségvetési bevételeket;
- bezárja-e az adóelkerülési kiskapukat;
- nem terheli-e túl a tisztességesen működő vállalkozásokat;
- javítja-e a környezetvédelmi teljesítményt;
- megfelel-e az uniós és alkotmányos követelményeknek.
Az öt adónem eltörlése tehát csak az adóreform leglátványosabb része. A nagyobb jelentőségű változás az lehet, hogy a kormány miként alakítja át a multinacionális cégek, a vagyonkezelő konstrukciók, a politikai alapítványok és a nagy szennyezők adózását.
