A 13. havi nyugdíj Magyarországon az elmúlt évek egyik legfontosabb szociális intézkedése volt, amelynek célja a nyugdíjasok anyagi helyzetének javítása, a megélhetési nehézségek enyhítése. A 2025-ben életbe lépő új szabályok azonban jelentősen változtatnak a jogosultsági feltételeken. Ez azt jelenti, hogy nem mindenki kapja meg a juttatást automatikusan, és egyre több részletre kell figyelni a nyugdíjigénylésnél, illetve az ellátás folyósításánál.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan változik a 13. havi nyugdíj rendszere, kik lesznek jogosultak rá, és miért jelenthet problémát több tízezer érintett számára az új szabályozás.
A 13. havi nyugdíj története röviden
A 13. havi nyugdíj először 2003-ban került bevezetésre, majd a 2009-es gazdasági válság idején megszüntették. A kormány 2021-től fokozatosan állította vissza a rendszert: először negyed-, majd félhavi, háromnegyed havi, végül teljes havi összeg járt az időseknek.
A 2022-től újra teljes havi összegben fizetett juttatás sok nyugdíjas számára jelentett komoly segítséget, hiszen a mindennapi megélhetés költségei az infláció miatt drasztikusan emelkedtek. Azóta a 13. havi nyugdíj a kormány egyik kiemelt szociális intézkedésének számít, amelyre minden év februárjában sor kerül.
2025-től azonban a rendszer új feltételekkel működik, amely szigorítja a jogosultságot.
Nem mindenki kapja meg a juttatást 2025-ben
A legnagyobb változás, hogy a 13. havi nyugdíjat nem mindenki kapja meg automatikusan.
Az új szabályozás szerint csak azok lesznek jogosultak, akik:
-
Az előző évben (2024-ben) legalább egy napig nyugdíjas státuszban voltak.
-
2025 februárjában is rendelkeznek nyugdíjjogosultsággal.
Ez azt jelenti, hogy aki csak 2025-ben igényli először a nyugdíját, hiába tölti be a korhatárt, vagy hiába szerez jogosultságot januárban, az első 13. havi nyugdíját csak 2026 februárjában kaphatja meg.
A szabály azért szigorú, mert kizárja azokat, akik később kerülnek be a rendszerbe. Ezzel az állam azt kívánja elérni, hogy a 13. havi nyugdíj valóban csak a már aktív nyugdíjasok számára legyen elérhető, és ne jelentsen egyszeri extra kiadást új belépők esetén.
Új jogosultsági feltételek – mi számít és mi nem?
A 13. havi nyugdíjra való jogosultság szempontjából nem csak a társadalombiztosítási nyugdíj számít. Az alábbi ellátások is jogosultságot biztosítanak:
-
öregségi nyugdíj,
-
rokkantsági nyugdíj,
-
özvegyi nyugdíj,
-
árvaellátás,
-
szülői nyugdíj,
-
mezőgazdasági járadék,
-
szakszövetkezeti járadék.
Amennyiben valaki többféle nyugdíjban részesül (például öregségi nyugdíj és özvegyi nyugdíj egyszerre), minden ellátás esetében külön vizsgálják a jogosultságot.
Fontos hangsúlyozni, hogy csak a nyugdíj jellegű ellátások számítanak. Egyéb szociális juttatások, segélyek vagy időszakos támogatások nem adnak jogosultságot a 13. havi nyugdíjra.
Miért számít, mikor kérjük a nyugdíjat?
Az új szabályozás másik fontos eleme az időzítés.
-
Aki 2024-ben igényli a nyugdíját, az a 2024-es valorizációs szorzók alapján kapja meg az összegét, 2025 januárjában automatikusan megkapja a nyugdíjemelést, és 2025 februárjában jogosult lesz a 13. havi nyugdíjra is.
-
Aki viszont csak 2025-ben igényli a nyugdíjat, annak a 2025-ös szorzók alapján állapítják meg az ellátást, és csak 2026 februárjában kap először 13. havi juttatást.
Ez sok nyugdíj előtt álló magyart komoly döntés elé állít: megérheti előbb beadni a kérelmet, hiszen így nem csak a havi összeg, de az extra juttatás időzítése is kedvezőbb lehet.
A somogyi nyugdíjasok tervei
A Sonline cikke szerint a somogyi nyugdíjasok többsége már előre beosztotta a 13. havi nyugdíjat. Az érintettek jellemzően:
-
kisebb háztartási beruházásokra,
-
lakásfelújításra,
-
nagyobb vásárlásokra, például tartós fogyasztási cikkekre,
-
vagy a téli fűtési költségek fedezésére szánják az összeget.
Sokan az ünnepek előtti kiadásokat is ebből tervezik finanszírozni, hiszen a februári kifizetés ideális időpontban érkezik: a karácsony után kifogyó családi kasszát tölti fel újra.
Milyen hatással lesz mindez a magyar nyugdíjasokra?
A szigorítás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik 2025-ben mennek nyugdíjba. Ők ugyanis a rendszer sajátossága miatt egy teljes évet kénytelenek várni a 13. havi nyugdíjra.
Ez több tízezer ember számára okozhat csalódást, különösen azoknak, akik már előre belekalkulálták a plusz juttatást a kiadásaikba.
A szakértők szerint a változtatás egyfelől érthető, hiszen az állam így kiszámíthatóbbá teszi a költségvetési tervezést, másfelől azonban sok idős embernek jelenthet anyagi nehézséget az átmeneti időszakban.
Jogviták és vitás helyzetek
A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek már most jelezték, hogy a szabályozás több vitás helyzetet teremthet. Például:
-
Mi történik akkor, ha valaki 2024-ben beadta a kérelmet, de az elbírálás csak 2025-ben zárul le?
-
Hogyan számolják a jogosultságot azoknál, akik év közben váltanak ellátást, például rokkantsági nyugdíjról öregségi nyugdíjra?
-
Mi lesz azokkal, akik 2025 januárjában kapják meg először a nyugdíjat – vajon jogosultak lesznek-e a februári extra juttatásra?
Ezek a kérdések sok bizonytalanságot keltenek, és valószínű, hogy a gyakorlatban bírósági perek vagy ombudsmani vizsgálatok tárgyát képezhetik majd.
A 2025-ben életbe lépő új szabályok egyértelműen szűkítik a 13. havi nyugdíjra jogosultak körét. Csak azok részesülhetnek az extra juttatásban, akik 2024-ben már legalább egy napig nyugdíjasok voltak, és 2025 februárjában is jogosultak ellátásra.
Aki 2025-ben igényli először a nyugdíját, annak egy teljes évet kell várnia a plusz összegre. Bár végső soron minden érintett megkapja a 13. havi nyugdíjat, a szigorítás jelentős anyagi terhet róhat azokra, akik rossz időpontban lépnek be a rendszerbe.
A szakértők szerint ezért különösen fontos, hogy a nyugdíj előtt állók alaposan átgondolják, mikor nyújtják be a kérelmüket, hiszen az időzítés akár több százezer forint különbséget is jelenthet – írja a Sonline.
