Hiába érvényes a tojásra is a kormány által bevezetett árrésstop, az elmúlt egy évben átlagosan 20 százalékkal emelkedett az ára Magyarországon. A KSH friss adatai szerint egy darab tojásért most már átlagosan 89 forintot kell fizetni, ami az infláció mértékének nagyjából az ötszöröse – erre hívta fel a figyelmet az RTL Híradó, majd több gazdasági portál is – írja a Pénzcentrum.
A fogyasztók joggal érezhetik úgy, hogy a bolti árakat kordában tartani hivatott árrésstop ellenére a tojás ára „elszabadult”. A helyzet azonban jóval bonyolultabb annál, minthogy rá lehessen fogni a drágulást a kereskedőkre – a háttérben globális járványok, állat-egészségügyi intézkedések, termelői költségrobbanás és szezonális kereslet találkozik egymással.
Mi az az árrésstop, és miért nem fogja vissza a tojás árát?
2025 tavaszán a kormány harminc alapvető élelmiszerre, köztük a tojásra is árrésstopot vezetett be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést tehetnek rá a termelői árra: nem szabad akkora haszonkulcsot érvényesíteniük, mint korábban, amikor akár 30–40 százalékos kereskedelmi árrés sem volt ritka bizonyos termékeknél.
Fontos azonban megérteni, hogy az árrésstop csak a bolti haszonkulcsot korlátozza, a termelői árat nem. Vagyis ha a tojást előállító gazdaságok, integrátorok, csomagolók kénytelenek megemelni az áraikat, azt a boltok már csak minimális mozgástérrel tudják továbbadni a fogyasztóknak. A jogszabály lényege, hogy a kereskedő ne emeljen indokolatlanul sokat, de ha a beszállító drágábban adja az árut, azt nem tudja „eltüntetni” a rendszer.
Az árrésstopot ráadásul időközben meghosszabbították és több termékre is kiterjesztették, így 2026 február végéig biztosan velünk marad az intézkedés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tojás ára ne nőhetne tovább, főleg ha a termelői oldalon romlanak a feltételek.
Madárinfluenza, tojóhiány és költségrobbanás – mi áll a drágulás mögött?
A tojás árának emelkedését a szakértők szerint elsősorban nem a kereskedők, hanem a termelők oldalán jelentkező problémák magyarázzák. Az elmúlt években több madárinfluenza-járványhullám söpört végig Európán, amelynek következtében számos országban tömeges állományfelszámolásra kényszerültek a gazdák. Ez azt jelenti, hogy a közös európai piacon jóval kevesebb a tojótyúk, így kevesebb a tojás is.
A csökkenő kínálat törvényszerűen magasabb árakat eredményez – különösen akkor, ha a kereslet közben nem esik vissza, sőt, bizonyos időszakokban kifejezetten megugrik. E mellé jönnek az állattartás emelkedő költségei: a takarmányárak ingadozása, az energia, a szállítás, az állat-egészségügyi védekezés, a munkaerő mind drágult az elmúlt években. Ezeket a tételeket a termelők kénytelenek érvényesíteni az átadási árban, különben hosszú távon veszteségessé válna a működésük.
A kereskedők ilyenkor egy szűk sávban mozoghatnak: az árrésük korlátozott, de az emelkedő termelői ár miatt a polcon megjelenő végső ár így is látványosan nőhet. Ezért fordulhat elő, hogy a KSH adatai szerint a tojás egy év alatt 20 százalékkal drágult, miközben az általános infláció jóval visszafogottabb, körülbelül 4 százalék körüli szinten mozog.
Miért pont most? A karácsonyi szezon csak rátesz egy lapáttal
A tojás azon kevés élelmiszerek egyike, amely egész évben alapélelmiszer: reggelihez, főételekhez, süteményekhez, panírozáshoz használjuk, így a kereslet viszonylag stabil. Az év vége felé azonban jön egy tényező, ami rendszeresen felborítja az egyensúlyt: a karácsonyi és ünnepi sütési-főzési szezon.
Az ünnepek előtti hetekben a háztartások nagy része lényegesen több tojást vásárol, hiszen nő a kereslet bejglire, süteményekre, ünnepi fogásokra. Ezt a szezonális igényt idén egy szűkösebb kínálatú piac fogadja, ahol már amúgy is magasabbak az átadási árak. Nem véletlen, hogy az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a karácsony közeledtével további drágulásra kell számítani, vagyis az előttünk álló hetekben könnyen lehet, hogy a tojás ára még magasabb szintre kapaszkodik.
Több elemzés már most arról ír, hogy a tojás darabára veszélyesen közelít a 100 forintos lélektani határhoz, és egyes üzletekben, régiókban ezt már el is érheti vagy meghaladhatja az ünnepi csúcsidőszakban.
Mit lát ebből a vásárló? Rekordárak a polcon, feszülő családi költségvetések
A családok szempontjából a tojás drágulása különösen érzékeny pont, mert nem luxustermékről van szó, hanem mindennapi alapélelmiszerről. Egy átlagos bevásárlásnál ma már szembetűnő, hogy egy tucat tojás ára bőven átlépi az ezer forintos határt, és gyakran közelít vagy meg is haladja az 1100–1200 forintot, attól függően, milyen kiszerelést és minőséget választunk.
Mivel a tojás több étel alapja, drágulása láncreakciót indíthat el a vendéglátásban és az élelmiszeriparban is: a pékségek, cukrászdák, éttermek költségei emelkednek, és ezek előbb-utóbb megjelenhetnek a késztermékek árában is. Így a tojásdrágulás nemcsak a bolti polcon, hanem a kifli, a sütemény, a szendvics vagy akár a rántotta árában is éreztetheti hatását.
A kis jövedelmű háztartások számára mindez különösen problematikus, hiszen náluk az élelmiszerkiadás a családi büdzsé jóval nagyobb arányát teszi ki, mint a magasabb jövedelműeknél. Amikor a tojás, a tej, a kenyér vagy az alapvető zöldségek ára emelkedik, az a legszegényebbeket érinti a legfájdalmasabban.
Az árrésstop korlátai: tüneti kezelés egy mélyebb problémára
A szakértők egy része már az árrésstop bevezetésekor figyelmeztetett: az intézkedés inkább tüneti kezelés, mint valódi megoldás az élelmiszerárak problémájára. A GKI és más kutatóintézetek elemzései szerint az árrés korlátozása ugyan visszafoghatja a túlzó kiskereskedelmi áremeléseket, de nem tud mit kezdeni azzal, ha a termelés, feldolgozás, szállítás költségei emelkednek.
Ráadásul az árrésstop bonyolult adminisztrációt jelent a kereskedőknek, és vegyes hatásokat mutat: vannak termékek, ahol valóban árcsökkenést hozott, másoknál viszont – mint a tojás – a szabályozás ellenére is drámai drágulás következett be.
A tojás esetében különösen világosan látszik: ha a madárinfluenza miatt csökken a tojóállomány, ha a takarmány, energia, munkaerő mind drágább, akkor a termelői ár elkerülhetetlenül nőni fog, és ezt a kereskedelmi lánc végén a vevő fogja megfizetni, még akkor is, ha közben a bolt árrése szabályozva van.
Mi várható a következő hónapokban?
A jelenlegi előrejelzések szerint a tojás ára rövid távon aligha fog érdemben csökkenni. A madárinfluenza-járvány hatása várhatóan átnyúlik az ünnepi időszakon is, a szűk kínálat pedig fennmaradhat, amíg az állományokat nem sikerül újraépíteni.
A karácsony és az év végi időszak klasszikusan a csúcskereslet időszaka, amikor a tojás iránti igény kiugróan magas. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kormány által bevezetett árrésstop legfeljebb a kereskedelmi haszonkulcsot foghatja vissza, de a termelői árakra nem hat, akkor reális forgatókönyv, hogy a következő hetekben további áremelkedés következik.
Hosszabb távon enyhülést hozhat, ha a madárinfluenza-járvány visszaszorul, stabilizálódnak a takarmány- és energiaárak, és a termelők képesek lesznek visszaépíteni a tojóállományt. Ez azonban időigényes folyamat: a baromfiágazatban egy-egy állománycsere, termelési ciklus hónapokban mérhető, így a mostani helyzetet a vásárlók még jó ideig érezni fogják a pénztárcájukon.
