Tegnap délután komoly riadalmat okozott egy lakásban történt robbanás Kiskunfélegyházán, a Kalmár József utcában. A hatóságok elsődleges információi szerint feltehetően gázszivárgás vezetett a detonációhoz, amely az érintett épület szerkezetét is súlyosan megrongálta.
A helyszínre a kiskunfélegyházi hivatásos tűzoltók vonultak, akik kiérkezéskor már nem lángoló tűzzel, hanem izzással és parázslással találták szemben magukat. A tűzoltók egy vízsugárral rövid idő alatt eloltották az izzó részeket, és megakadályozták, hogy a tűz továbbterjedjen az épület más részeire vagy a szomszédos ingatlanokra.
Megemelkedett a födém, lakhatatlanná vált az ingatlan
A robbanás ereje jól mutatja, milyen veszélyes tud lenni egy, a levegőben felgyülemlő gáz: a detonáció következtében az épület födémje megemelkedett, megrepedt, a falazat szerkezete is károsodott. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint az ingatlant lakhatatlanná nyilvánították, vagyis a tulajdonos(ok) egyelőre nem térhetnek vissza az otthonukba.
Ilyen esetben a szakembereknek statikai szempontból is meg kell vizsgálni az épületet: a repedt födém, a megmozdult szerkezeti elemek, a meggyengült falak mind olyan károsodást jeleznek, amelyek akár részleges bontást vagy komoly helyreállítási munkálatokat is szükségessé tehetnek. A hatóságok ilyenkor általában ideiglenes elszállásolásról is gondoskodnak, illetve a tulajdonosoknak kell megoldaniuk, hogy hol tudnak átmenetileg lakni.
Pozitívum, hogy a szomszédos, az udvarban álló lakások nem károsodtak. Ennek köszönhetően nem volt szükség több ingatlan kiürítésére, és az ott élők – bár a robbanás és a kivonuló egységek jelenléte őket is nyilván felzaklatta – fizikailag nem szenvedtek kárt az eset következtében.
Mi történhetett? – A gázszivárgás láthatatlan veszélye
A katasztrófavédelem előzetes tájékoztatása szerint feltehetően gázszivárgás áll a robbanás hátterében. A gázrobbanásos esetek többségénél hasonló a forgatókönyv: valahol a rendszerben – lehet ez vezeték, csatlakozás, gázkészülék, csap, flexibilis cső – kisebb-nagyobb mértékű gázszivárgás alakul ki.
Ha a szivárgás tartósan fennáll, a gáz elkezd felgyülemleni a zárt térben, különösen akkor, ha a helyiséget nem szellőztetik, és a nyílászárók zárva vannak. A földgáz és a PB-gáz is robbanásveszélyes, ha a levegőben az úgynevezett robbanási határérték közé esik a koncentráció. Ilyenkor elég egy szikra – például egy villany felkapcsolása, egy relé működése, egy cigarettagyújtó vagy akár statikus elektromosság –, és bekövetkezik a robbanás, amely rövid idő alatt hatalmas energiát szabadít fel.
A mostani kiskunfélegyházi esetnél is erre utal az, hogy a födém megemelkedett és megrepedt: a zárt térben felgyülemlett gáz pillanatszerűen tágulva gyakorlatilag „szétfeszíti” az épület szerkezetét.
Miért „csak” izzást tapasztaltak a tűzoltók?
Sokan ilyenkor azt gondolják, hogy egy gázrobbanás gigantikus tűzballonnal jár – a gyakorlatban azonban nem mindig így történik. Előfordul, hogy a robbanás maga nagyon heves, de a keletkező tűz már jóval kisebb, és csak izzó, parázsló anyagmaradványok jelzik a történteket, mire a tűzoltók kiérnek.
A kiskunfélegyházi lakásnál is ez történt: a tűzoltók érkezéskor izzást és parázslást tapasztaltak, amit egy vízsugárral rövid időn belül el tudtak oltani. Ez valószínűsíti, hogy a nagy energia elsősorban nyomáshullám formájában szabadult fel, azaz a levegő hirtelen kitágulása okozta a komolyabb károkat, nem a hosszan tartó égés.
Ez ugyan némileg csökkenti a másodlagos tűzkárok mértékét, de az épület szerkezetére gyakorolt hatás így is súlyos lehet, ahogy az most is történt.
Figyelmeztetés a lakosságnak: gyanús szag, sziszegés, huzat – nem szabad félvállról venni
Az ilyen esetek ismételten ráirányítják a figyelmet a gázhasználat biztonságára. A földgáz és a PB-gáz önmagában szagtalan, ezért mesterségesen szagosítják (ún. odorálás), hogy a lakosság időben észrevegye a szivárgást. Ha otthonunkban jellegzetes „záptojásra” emlékeztető gázszagot érzünk, esetleg sziszegő hangot hallunk egy gázcsatlakozás környékén, azonnal komolyan kell venni a jeleket.
A legfontosabb teendők ilyen esetben:
-
Ne kapcsoljunk fel vagy le villanyt, ne használjunk nyílt lángot, ne gyújtsunk rá!
-
Azonnal nyissuk ki az ablakokat, ajtókat, kezdjük meg a szellőztetést, amennyire biztonságosan megoldható.
-
Ha lehetséges, zárjuk el a gáz főelzáróját.
-
Hagyjuk el a lakást, és csak a szabadból, biztonságos távolságból hívjuk a 112-es segélyhívót, vagy értesítsük a gázszolgáltatót.
Nem szabad legyinteni arra, hogy „biztos csak egy kicsit szivárog” – a kiskunfélegyházi robbanás is emlékeztet arra, hogy már kis mennyiségű, felgyülemlő gáz is elég lehet egy komoly detonációhoz.
Lakhatatlanná vált otthon – emberi oldala is van a történetnek
A hivatalos közleményekben legtöbbször a műszaki adatok, a szerkezeti károk, a beavatkozás részletei szerepelnek, de nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor egy-egy család otthona válik élhetetlenné.
Egy lakás lakhatatlanná nyilvánítása nemcsak azt jelenti, hogy „nem tanácsos” ott aludni, hanem sok esetben tilos is visszatérni, amíg szakemberek nem vizsgálják meg és nem erősítik meg a szerkezetet. Az ott lakók egy pillanat alatt kerülnek olyan helyzetbe, hogy:
-
máshol kell éjszakázniuk,
-
meg kell oldaniuk a személyes tárgyak, iratok, értékek biztonságba helyezését,
-
stressz, bizonytalanság éri őket anyagilag és érzelmileg is.
Ilyenkor sokszor a család, barátok, ismerősök, szomszédok, önkormányzat vagy segítő szervezetek összefogása segít átvészelni az első napokat. A kiskunfélegyházi esetben is várható, hogy a helyi közösség figyelemmel kíséri majd az érintett család sorsát.
