Vasárnap hajnalban Oroszország nagyszabású drón- és rakétatámadást indított Kijev és környéke ellen, amelyet független megfigyelők a háború kezdete óta az egyik legintenzívebb offenzívaként értékelnek. A Reuters beszámolója szerint a légicsapások a hajnali órákban kezdődtek, és egészen kora reggelig folytatódtak – írja a Telex.
A kijevi katonai vezetőség közlése szerint a civil lakosság tömegesen kényszerült föld alatti metrómegállókban keresni menedéket. Háromnegyed ötig összesen hat sebesültről érkezett hivatalos jelentés, de a hatóságok nem zárják ki, hogy a szám később emelkedhet.
Lengyelország légterében is mozgolódás
A támadások idején a lengyel légierő is riadót rendelt el, saját és NATO-s vadászgépeket emelve a levegőbe, hogy biztosítsák az ország délkeleti légterét. A FlightRadar24 adatai alapján átmenetileg lezárták a Lublin és Rzeszów környéki légteret „az állambiztonságot érintő nem tervezett katonai tevékenység” miatt.
A lengyel hadsereg közleményében hangsúlyozta: a lépés megelőző jellegű volt, amelynek elsődleges célja a légterük védelme és a polgárok biztonságának garantálása. Ez jól mutatja, hogy a NATO-tagországok fokozottan figyelik az ukrajnai háború terjedésének veszélyét.
Drónok a NATO légterében
Az elmúlt hetekben több alkalommal is azonosítatlan drónok repültek be a NATO légterébe. Az ENSZ jelentései szerint ezek az eszközök Oroszországból indulhattak, ám Moszkva tagadja a vádat.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov az ENSZ Közgyűlésén kijelentette:
– „Oroszország nem akarja megtámadni Európát, de bármilyen agresszióra határozott választ adunk.”
Oroszország szerint a drónok nem a NATO-tagállamokat célozták, hanem ukrajnai hadműveletek részeként kerülhettek más országok légterébe.
Dánia légtere is veszélyben
Az ukrán fővárost ért támadások mellett Észak-Európában is egyre gyakoribbak a drónészlelések. Szombaton Dánia legnagyobb légitámaszpontja felett azonosítottak ismeretlen eredetű drónokat, alig néhány nappal azután, hogy Koppenhága repülőtere órákra megbénult hasonló incidens miatt. Csütörtökön több dán repülőtér közelében is jelentettek drónmozgást.
A dán védelmi miniszter úgy fogalmazott: bár nincs konkrét bizonyíték arra, hogy Oroszország áll a háttérben, mégis „egy professzionális szereplő” szervezett akcióira utalnak a jelek.
A NATO keleti szárnyán nő a feszültség
Két héttel ezelőtt legalább tizenkilenc orosz drón repült be Lengyelország légterébe, amelyek közül többet a NATO-tagországok légvédelme lőtt le. Ez az incidens is rávilágított arra, hogy a háború következményei egyre inkább érintik a szövetség keleti határait.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen évértékelő beszédében sürgette:
– „Drónfal kialakítására van szükség az Európai Unió keleti határainak megvédésére.”
Ez a kezdeményezés az EU és a NATO közös védelmi együttműködésének részeként valósulhat meg, és célja, hogy a jövőben megelőzze a civil lakosságot és a katonai infrastruktúrát fenyegető dróntámadásokat.
A vasárnapi támadások egyértelműen azt jelzik, hogy az ukrajnai háború újabb, veszélyesebb szakaszába lépett. Kijev és környéke ismét súlyos csapásokat szenvedett el, miközben a NATO-országok légtere is egyre gyakrabban kerül veszélybe.
A helyzet tovább fokozza a nemzetközi feszültséget: a civil lakosság félelemben él, a szomszédos országok pedig kénytelenek katonai készenlétet fenntartani. Az elkövetkező hetekben várhatóan az lesz a fő kérdés, hogy a NATO és az EU mennyire tudja megakadályozni, hogy a háború közvetlenül átterjedjen saját területeire.
