Van az a tél, ami itthon „csak” nyirkos, szürke és bosszantó, és van az a tél, ami már nem is tél, hanem kőkemény sarkvidéki világ. Most Európa északi felén ez utóbbi kezd egyre látványosabban berendezkedni: olyan hideg légtömeg csorog be a kontinens belseje felé, amitől még a mínuszokhoz szokott vidékeken is összerándul az ember gyomra.
Nálunk viszont más a történet. Nem a brutális fagy lesz a főszereplő, hanem a tipikus, „nem enged el” idő: borult ég, párásság, és néhol-néhol előforduló, gyenge csapadék, ami hol esőnek tűnik, hol havas esőnek, hol meg egyszerűen csak szállingózik, mintha nem tudná eldönteni, milyen évszakot akar.
A nagy kép úgy néz ki, hogy Észak-Európa fölé egy kiterjedt anticiklon ült rá, és ennek az áramlási rendszere sarkvidéki eredetű levegőt terel a kontinens belseje felé. Az ilyen helyzeteknél az a legijesztőbb, hogy nem egyetlen hideg éjszakáról van szó, hanem arról, hogy a fagy „beáll”, és napokon át nem akar engedni. Az anticiklon területén éjszaka nagyrészt -20 fok körüli, sőt helyenként az alatti értékek jellemzőek, de napközben is -10 fok alatt marad a hőmérséklet. Ez már az a kategória, amikor a levegő is másként csíp, az ember pillanatok alatt átfagy, és minden apró mozdulat lassabb, óvatosabb lesz.
Itthon viszont nem kell ilyen dermesztő hidegre készülni – cserébe jön a magyar tél egyik legmakacsabb arca. Vasárnap estig túlnyomóan borult idő valószínű, többfelé tartósan párás, ködös jelleggel, ami nem feltétlenül látványos, mégis képes teljesen ráülni a napra. Az északkeleti országrészben ugyanakkor lehet némi „mozgás” a felhőzetben: ott helyenként időszakosan vékonyodhat, szakadozhat a felhőtakaró, ami már önmagában is nagy szó ilyenkor, amikor napokig úgy érezzük, mintha egy szürke fedő lenne a fejünk fölött.
A csapadék sem egyetlen nagy, összefüggő eseményként jön, inkább hullámokban, elszórtan. Több helyen valószínű gyenge intenzitású csapadék, de nem mindenhol, és ez pont az a helyzet, ami a legkönnyebben meglepi az embert: elindulsz úgy, hogy „ugyan, ma semmi nem lesz”, aztán egyszer csak apró szemekben jön valami az égből, és mire észbe kapsz, a kocsi szélvédője már máshogy viselkedik, az út pedig csúszósabb, mint tíz perccel korábban.
A halmazállapot most kifejezetten változatos lehet. Előfordulhat havazás, hószállingózás, havas eső, eső, szitálás is – attól függően, hogy épp hol, és milyen hőmérsékleti rétegben érkezik a csapadék. A levegő hűlésével viszont egyre inkább a szilárd halmazállapot kerülhet előtérbe, vagyis idővel nő az esélye annak, hogy a „vizesebb” formák átváltanak hó jellegű csapadékba. Ilyenkor szoktak jönni azok a tipikus, bosszantó helyzetek is, amikor nappal még csak nedves az út, estére viszont már ráfagyhat, és egy láthatatlan, vékony csúszóréteg alakul ki.
A szél többnyire mérsékelt maradhat, de nem mindenhol. Az északkeleti tájakon élénkebb lehet az északkeleti, keleti szél, és vasárnap emellett a délnyugati országrészben is megélénkülhet a légmozgás. A Zemplénben akár egy-egy erősebb széllökés is előfordulhat, ami hőérzetben sokat tud rontani: ugyanaz a mínusz kettő egészen más, ha közben élénk szél tolja az arcodba a hideget.
Éjszaka a legalacsonyabb hőmérséklet döntően -4 és +2 fok között alakulhat, tehát országos, „csontig hatoló” fagy nem rajzolódik ki, de van egy fontos „ha”: amennyiben az északkeleti térségben szakadozottabbá válik a felhőzet, ott ennél több fokkal hidegebb is lehet. Ez tipikus téli forgatókönyv: ahol felhő van, ott a hőmérséklet kevésbé zuhan, ahol viszont kitisztul, gyorsabban kisugárzik a hő, és máris jön a keményebb mínusz.
Napközben vasárnap általában -2 és +4 fok közötti csúcsértékek valószínűek. A délnyugati tájakon előfordulhat ennél kicsit enyhébb idő is, ami pont elég ahhoz, hogy a csapadék hol latyakosabb, hol vizesebb arcát mutassa. Ez az a tartomány, ami a mindennapokban a legtöbb kellemetlenséget hozza: nem az igazi hó, amitől fehér lesz a táj és ropog a lépés, hanem a „félúton megrekedt” tél, amikor minden nedves, a kabát ujja hideg lesz, a cipő gyorsabban ázik, és a reggelek úgy indulnak, mintha az ember egy akváriumba lépne ki.
A következő napokban tehát Európa északi részén kemény, sarkvidéki hideg uralkodik, nálunk viszont inkább a borult, párás idő és a szakaszos, gyenge csapadék adja a hangulatot. Nem lesz extrém fagy, de a változó halmazállapot és a hőmérséklet ingadozása miatt érdemes számolni azzal, hogy időnként csúszósabbá válhatnak az utak és járdák – és pont az a fajta idő jön, ami látszólag nem drámai, mégis könnyen kellemetlen meglepetéseket okoz. Ha pedig valaki északkelet felé indul, ott különösen számítson rá, hogy egy-egy rövidebb felhőszakadás – szó szerint – több fokot jelenthet lefelé.
