Újabb botrány rázta meg a közigazgatást: információk szerint hamarosan felmentik kormánytisztviselői állásából T. Bálintot, a Rétsági Járási Hivatal vezetőjét, miután a férfit nagy értékű bolti lopáson érték a közelmúltban. Az ügy országos visszhangot váltott ki, hiszen egy olyan személyről van szó, aki korábban a közbizalommal összefüggő, felelősségteljes hivatalt töltött be.
Navracsics Tibor: „Megvárjuk a hivatalos értesítéseket”
A kormány részéről Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter erősítette meg a hírt, hogy a tárca már tud az esetről, és vizsgálják a hivatalvezető felelősségét. A miniszter a 24.hu megkeresésére úgy fogalmazott: „Megvárjuk, amíg a hatóságok hivatalos értesítései beérkeznek. Ezek után természetesen meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket.” A mondatból egyértelműen kiderül, hogy a felmentés előkészítés alatt áll, de a döntést csak akkor hozzák meg, ha a hatósági dokumentumok hivatalosan is megerősítik a történteket.
Tetten érték a Lidlben
Ahogyan azt a Blikk is megírta, a történet körülbelül egy hónappal ezelőtt kezdődött, amikor a balassagyarmati Lidl egyik üzletében a bolt dolgozói észlelték, hogy egy férfi nagy értékű termékeket próbál meg fizetés nélkül kivinni az üzletből. A férfi a biztonsági személyzet és az üzlet kamerái előtt bukott le, az intézkedés során pedig kiderült, hogy nem más, mint a Rétsági Járási Hivatal vezetője, T. Bálint. A lopás értéke meghaladta az 50 ezer forintos szabálysértési határt, ezért az ügy nem maradhatott a helyi rendőrség szintjén: büntetőeljárás indult ellene.
Beismerte a tettét
A hatósági eljárás során T. Bálint beismerte a lopást, és kérte, hogy ügyét közvetítői eljárásra utalják. Ez a jogintézmény – a magyar jogrendben – lehetőséget ad arra, hogy az elkövető és a sértett, jelen esetben az áruházlánc, megegyezzenek, ha az elkövető jóvátételt ajánl, például kártérítést fizet, bocsánatot kér vagy egyéb módon jóváteszi tettét. Ezzel az eljárás lezárható lenne enyhébb jogkövetkezményekkel, akár büntetés kiszabása nélkül is. A megyei ügyészség azonban elutasította az indítványt, mondván: „A bűncselekmény súlyára tekintettel a közvetítői eljárás nem megfelelő jogi megoldás.” Ez azt jelenti, hogy a büntetőeljárás folytatódik, és T. Bálintnak bíróság elé kell majd állnia.
A kormány reakciója és a bizalom kérdése
Egy ilyen ügy különösen érzékenyen érinti a közvéleményt, hiszen járási hivatalvezetőként T. Bálint nemcsak köztisztviselő volt, hanem a kormány helyi képviselője is, akinek feladata a közbizalom és a törvényesség fenntartása. Egy kormánytisztviselő esetében a büntetőeljárás megindítása önmagában is alkalmas lehet a bizalomvesztésre, ami automatikusan felmentést vonhat maga után. Forrásaink szerint a minisztériumban már elkészült a felmentés előterjesztése, de az adminisztratív döntés csak a hivatalos iratok beérkezése után léphet hatályba. A kormány kommunikációja visszafogott: Navracsics Tibor nem kívánta minősíteni az ügyet, de egyértelművé tette, hogy nem maradhat következmények nélkül.
A közvetítői eljárás elutasítása – mit jelent ez?
A közvetítői (mediációs) eljárás a magyar büntetőjogban egy alternatív megoldás, amely a kisebb súlyú bűncselekmények esetében alkalmazható, ha az elkövető beismeri tettét és a sértett hajlandó egyezségre. Az ügyészség azonban úgy ítélte meg, hogy egy nagy értékű bolti lopás nem tartozhat a „kisebb súlyú” esetek közé, különösen, ha az elkövető közhivatalt visel. Ezért az eljárás a szokásos bírósági úton folytatódik, és amennyiben bűnösnek találják, a férfit eltilthatják a közügyektől, illetve elveszítheti a tisztviselői státuszához kapcsolódó jogokat is.
A járási hivatal jövője
A Rétsági Járási Hivatal működését az ügy nem bénította meg, de a helyi források szerint a dolgozók körében megdöbbenést keltett a hír. A hivatalos közlemények szerint az ügy nem befolyásolja a hivatal működését, és a helyettes vezető irányítása alatt a mindennapi ügyintézés zavartalanul folyik. A térségben azonban egyre többen kérdezik: hogyan fordulhat elő, hogy egy magas rangú hivatalvezető ilyen helyzetbe kerül?
A morális üzenet
A közszolgálatban dolgozó tisztviselők esetében nemcsak a jogi, hanem a morális felelősség is kiemelt. Egy ilyen ügy nemcsak az érintett személyre, hanem a teljes intézményrendszer hitelességére is árnyékot vethet. A szakértők szerint a kormány gyors reakciója – a felmentés előkészítése – éppen a rendszer integritásának megőrzését szolgálja.
Az ügy jelenleg is folyamatban van, de a tények alapján kijelenthető: T. Bálint beismerte a lopást, a közvetítői eljárást az ügyészség elutasította, és a kormány hamarosan felmenti a hivatalából. A történet nemcsak egy személyes botlásról, hanem a közszolgálati erkölcsről is szól: arról, hogy a közbizalom megőrzése érdekében a közfeladatot ellátókra különösen szigorú mérce vonatkozik.
