Májustól a magyarországi környezetvédelmi szabályok megsértéséért kiszabható bírságok összege drámaian megnövekszik.
A korábbi 500 ezer forintos maximális bírság helyett a kormány mostantól akár 2 milliárd forintot is kiszabhat azon nagyvállalatokra, amelyek nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat – jelentette be a hétfői M1 aktuális csatornán Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.
Az új szabályozás célja, hogy a nagyvállalatok felelősségteljesebben kezeljék a környezetvédelmi kérdéseket, és ne számolják bele költségeik közé a bírságok összegét, mint egyszerűen költségnövekedést.
Miért van szükség a szigorúbb bírságokra?
A kormány célja, hogy a vállalatok ne úgy kezeljék a környezetvédelmi szabályokat, mint egy kötelező kiadást, amit egyszerűen kifizetnek, ha megsértik őket, hanem valódi felelősséggel viseltessenek a környezet iránt.
Raisz Anikó hangsúlyozta, hogy a változtatásokat alaposan megvizsgálták a kormányhivatalok, és társadalmi egyeztetésre bocsátották őket, mielőtt azok a május 1-jétől hatályba lépő rendelet formáját öltötték.
A környezetvédelmi hatóságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a bírságok kiszabásakor figyelembe vehetik a szennyezés mértékét, annak időtartamát és ismétlődésének gyakoriságát.
Ezzel biztosítják, hogy a büntetések igazságosak és arányosak legyenek, ugyanakkor valóban elrettentő hatással bírjanak a szabályszegő vállalatok számára.
A szigorúbb büntetésekkel a tisztességes versenyt akarják elősegíteni
Az új szabályozás egyik legfontosabb célja, hogy előnyben részesítse a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működő vállalkozásokat.
Raisz Anikó elmondta, hogy a kormány nem azzal a szándékkal vezeti be a magasabb bírságokat, hogy ellehetetlenítsék a vállalkozókat, hanem hogy azok a cégek, amelyek tisztességesen működnek, és figyelnek a környezetvédelemre, versenyelőnyhöz jussanak a szabályokat figyelmen kívül hagyókkal szemben.
Kiemelt környezetvédelmi szabályszegők és a nyilvános lista
A környezetvédelmi törvény tavalyi módosításával bevezették a kiemelt környezetvédelmi szabályszegők kategóriáját is. Azok a vállalatok, amelyek egy naptári éven belül 50 millió forintnyi bírságot kapnak, felkerülnek egy nyilvános listára.
Ezen a listán szereplő cégek két évig nem részesülhetnek állami támogatásban, ami komoly gazdasági hátrányt jelenthet számukra. Ez a lépés azt célozza, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegésének költségei ne csupán pénzbeli büntetést jelentsenek, hanem a versenyben való hátrányos helyzetbe kerülést is.
A magánszemélyek is magasabb bírságra számíthatnak
Raisz Anikó az M1-es interjúban arra is kitért, hogy míg a magánszemélyek körében kevesebb a környezetvédelmi szabályok megsértése, a bírságok összege ezen a területen is emelkedett.
A legnagyobb változás az illegális hulladéklerakás kapcsán történt, ahol bevezették a helyszíni bírságot. Ez azt jelenti, hogy tettenérés esetén azonnal kiszabható a bírság, amely gyorsabb és hatékonyabb intézkedést tesz lehetővé a hatóságok számára.
Mi a cél a szigorítással?
A kormány célja nemcsak a környezet védelme, hanem a magyar gazdaság fenntarthatóságának biztosítása is. Az új szabályok a felelős gazdálkodásra ösztönzik a vállalatokat, miközben biztosítják, hogy a jövőben a környezetvédelmi szempontok fontos szerepet kapjanak a piacon.
A magasabb bírságok és a szigorúbb ellenőrzés egyaránt hozzájárulnak a tisztességes versenyhez, amely végső soron a gazdaság egészére kedvező hatással lesz.
A környezetvédelmi bírságok szigorítása a magyar vállalatok számára figyelmeztetésként is szolgálhat, hogy a környezetvédelmi előírások betartása nemcsak törvényi kötelezettség, hanem egy fontos tényező a versenyképesség megőrzésében is.
A kormány célja, hogy a fenntarthatóság és a környezetvédelem egyaránt hangsúlyos szerepet kapjon a gazdaságban, miközben azok a vállalatok, amelyek nem tartják be a szabályokat, komoly pénzügyi következményekkel kell, hogy szembenézzenek.
A magasabb bírságok és a kiemelt szabályszegők nyilvánossá tétele pedig egy hatékony eszköze annak, hogy a szabályok tiszteletben tartása mindenki számára egyértelmű legyen.
