Az Eurostat friss adatai ismét rávilágítottak egy régóta tartó tendenciára: a lakóingatlanok ára tovább emelkedik Európában és különösen Magyarországon. Az Európai Unió egészét tekintve 2025 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 5,7%-kal nőttek az ingatlanárak, Magyarországon pedig a növekedés 5,8%-os volt – derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből.
Ez a számadat ugyan önmagában is figyelemre méltó, de a hosszabb távú trendek még beszédesebbek: 2010 óta az EU-ban átlagosan 58%-kal emelkedtek az ingatlanárak, míg Magyarországon meghökkentő, 260%-os növekedés történt. Ezzel hazánk a második helyen áll az uniós rangsorban, egyedül Portugália előzi meg.
Az árrobbanás hatásai: kik nyernek, kik szorulnak ki?
Az ingatlanárak szárnyalása örömhír lehet a befektetők és korábban vásárlók számára, de komoly egzisztenciális kihívásokat jelent azoknak, akik most lépnének a piacra. A fiatalok, első lakásukat vásárlók számára egyre nehezebbé vált a lakáshoz jutás, hiszen az emelkedő árakhoz nem társult megfelelő jövedelemnövekedés. Az önerő előteremtése egyre nehezebb, sokan csak szülői támogatással vagy hosszú évek takarékoskodása után tudnak elindulni a lakástulajdonosi pályán.
Az alternatívának tekinthető bérlakáspiac sem nyújt valódi megoldást, hiszen a bérleti díjak párhuzamosan szintén megemelkedtek, sőt sok régióban túlszárnyalják a hiteltörlesztő részleteket. A lakhatási válság ezzel már nemcsak szociálisan hátrányos helyzetűek, hanem szélesebb középosztálybeli rétegek számára is fenyegetést jelent.
Otthon Start lakáshitelprogram – a kormány válasza az árrobbanásra
A helyzet enyhítése érdekében a magyar kormány 2025 szeptemberétől elindítja az Otthon Start lakáshitelprogramot. Az új konstrukció keretében első lakásvásárlók számára lesz elérhető a 3%-os fix kamatozású lakáshitel, amely jelentős kedvezményt jelent a jelenlegi 6,7%-os piaci kamatszinthez képest (MNB-adat 2025 májusából).
Ez a kamattámogatott konstrukció célja, hogy visszavezesse a fiatalokat és a családokat a lakáspiacra, különösen azokat, akiket az elmúlt évek áremelkedése kiszorított. A kormányzati kommunikáció szerint a lakhatási biztonság erősítése és a társadalmi mobilitás elősegítése a cél, miközben a program közvetve élénkítheti az ingatlanpiacot és a hitelezést is.
A program elindítása előtt már 27%-kal emelkedett a kihelyezett lakáshitelek volumene 2025 első öt hónapjában – ami jól jelzi a keresletet.
A szakértők szerint nem elég: strukturális reformokra van szükség
A GKI Gazdaságkutató Intézet szerint az Otthon Start program „fontos, de önmagában nem elég”. A keresletélénkítő intézkedések, mint amilyen a kamattámogatott hitel is, önmagukban akár tovább növelhetik az árakat, ha a kínálati oldal nem tud lépést tartani. Jelenleg ugyanis a lakásépítések száma mélyponton van, az építőipar pedig számos kihívással küzd (alapanyagárak, munkaerőhiány, engedélyeztetési eljárások).
A tartós egyensúly megteremtéséhez a szakértők szerint elengedhetetlen:
-
az építési szabályok egyszerűsítése,
-
a beruházók ösztönzése,
-
a bérlakásprogramok újraindítása,
-
valamint a vidéki településfejlesztések támogatása.
Ezáltal lehetőség nyílna arra, hogy az ingatlanpiac ne csak a magas jövedelműek privilégiuma legyen, hanem valóban szélesebb társadalmi rétegek is élhessenek az otthonteremtés lehetőségével.
Makrogazdasági kockázatok: infláció és költségvetési teher
A kedvezményes lakáshitelprogram jelentős terhet ró a költségvetésre. A 3%-os kamatszint és a piaci kamatok közötti különbséget az állam kompenzálja, ami több tízmilliárd forintos többletkiadást eredményezhet évenként. Ez különösen kényes kérdés akkor, amikor a fiskális fegyelem és az infláció visszaszorítása a gazdaságpolitika központi célja.
A jegybanki elemzők is hangsúlyozzák, hogy a kamattámogatások túlzott kiterjesztése túlfűtöttséget okozhat az amúgy is forró lakáspiacon. Az inflációs célokkal való összehangolás így kulcskérdés, hiszen ha a támogatások hatására ismét elszállnak az árak, az pont azoknak fog ártani, akiket eredetileg segíteni szeretnének.
Kinek jelenthet valódi segítséget az Otthon Start program?
Az új hitelprogram elsősorban azokat célozza, akik:
-
első lakásukat vásárolják,
-
önálló életkezdésben gondolkodnak,
-
nem tudnak önerőből vagy teljes áron vásárolni,
-
megfelelnek az életkori és jövedelmi feltételeknek (részletek még nem véglegesek).
Számukra a 3%-os kamatszint érezhető különbséget jelenthet a havi törlesztőkben, valamint megnövelheti az igénybe vehető hitelösszeget. Így akár olyan lakások is elérhetővé válhatnak, amelyek eddig a piaci kamatszint miatt kívül estek a lehetőségeiken.
Az Otthon Start lakáshitelprogram egy lépés a jó irányba, de nem oldja meg önmagában a lakhatási válságot. Ahhoz, hogy a magyar lakáspiac valóban kiegyensúlyozottá váljon, a kínálati oldal bővítésére, a bérlakásszektor megerősítésére és az építési ágazat fejlesztésére is szükség lesz.
Addig is az új program reménysugár lehet sok fiatal számára, akik az elmúlt években teljesen kiszorultak az ingatlanpiacról. Kérdés, hogy mekkora lesz az érdeklődés, és hogyan reagál majd a piac a bevezetés után.
