A magyar cseresznyeágazat idén rendkívül nehéz év előtt áll, mivel az áprilisi és májusi fagyok következtében a várható termésmennyiség mindössze a szokásos mennyiség 20-30%-ára csökkent. – írja a Pénzcentrum.
A cseresznye, amely Magyarország egyik legkedveltebb csonthéjas gyümölcse, az idén egy sor kihívással néz szembe, és a termelők súlyos károkat szenvedtek el.
A cseresznyeágazat helyzete
A cseresznye termőterülete az országban az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatott, ami részben a termésbiztonság romlásának, részben pedig a munkaerőhiánynak köszönhető.
Jelenleg mintegy 2500 hektáron termesztik a gyümölcsöt, de a legjelentősebb termőterületek Pest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találhatóak. Azonban nincs kifejezetten meghatározó termesztőkörzet az országban, ami megnehezíti az ágazat egységes fellépését.
A szakértők az idei évben mindössze 2-3 ezer tonna termést prognosztizálnak, míg a normál mennyiség 10-12 ezer tonna között mozog.
Az elmúlt három évben a termés viszonylag stabil volt, 12 ezer tonna körül alakult, de az idei évben bekövetkező csökkenés különösen aggasztó. Az előző két évben, a 2020-2021-es időszakban, szintén fagykárok sújtották az ágazatot, és a termés alig haladta meg az 5000 tonnát.
A tavaszi fagyok hatása
A 2025-ös szezon kezdetben biztatónak tűnt, mivel a vegetáció normál időben indult, és a virágzás kezdeti időszakában kedvező időjárási körülmények uralkodtak. Azonban az április elején jelentkező fagyok teljesen átírták a forgatókönyvet.
Április 7-én és 8-án országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki, a hőmérséklet jellemzően -2 és -6 °C között mozgott, de sok gyümölcstermesztő körzetben -6 és -8 °C közötti értékeket is mértek.
A fagykárok a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90 százalékát érintették. A legnagyobb veszteség a cseresznyeültetvények virágzásakor következett be, ahol a virágkár mértéke a legtöbb esetben 80%-ot ért el.
A helyzetet tovább rontotta a május 10-i fagy, amely az ország észak-keleti régióiban -2 és -5 °C közötti lehűléseket okozott, és a még megmaradt kisgyümölcsökben is jelentős károkat okozott.
Jön az ellehetetlenítési törvény – Ilyen szabályokat vezet be Magyarországon
Védekezési intézkedések és eredmények
A termelők számos módszert alkalmaztak a fagyok elleni védekezésre, de még a legkorszerűbb technológiák sem tudtak hatékonyan fellépni a szélsőséges időjárás ellen.
A legkisebb mértékű fagykárral a szuperintenzív, esővédő fóliatakarás alatt termesztett ültetvények jellemezhetők, de még ezekben is 40-60%-os terméskiesés jelentkezett.
A termelők a legnagyobb reményt a későbbi fajtákban, mint a Linda fajta, látják, mivel ezek még gazdaságilag értelmezhető mennyiséget eredményezhetnek. A fajták közötti különbségek és az időjárás alakulása továbbra is meghatározza a termelők jövőbeni lehetőségeit.
Az ágazat jövője és kilátások
A szakértők szerint a hazai cseresznyeágazat az elmúlt 25 év legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el. A fagyok hatása függetlenül a szuperintenzív ültetvények korszerűségétől és a termesztés színvonalától ugyanakkora mértékű kárt okozott.
A cseresznyeágazat előtt álló kihívások továbbra is komolyak, és a következő hónapokban derülhet ki, hogy a termelők miként tudják átvészelni ezt a rendkívüli helyzetet.
Hálapénz – Itt a bejelentés, ezt adhatunk 2025-ben az orvosoknak
A kormányzat és a szakmai szervezetek számára is elengedhetetlen, hogy támogatást nyújtsanak a cseresznyetermelőknek, mivel az ágazat nemcsak a gazdaság, hanem a munkaerőpiac számára is fontos szerepet játszik.
A cseresznyeágazat helyzete idén különösen nehéz, de a hosszú távú megoldások keresése és az innovatív védekezési technikák alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ágazat hosszú távon is életképes maradhasson.
