A A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025 novemberében az öregségi átlagnyugdíj 250 294 forint volt. Ez ugyan némi javulást jelent az előző évekhez képest, de a számok mögött továbbra is komoly szociális problémák húzódnak: a magyar nyugdíjasok közel fele még mindig 200 ezer forint alatti jövedelemből kénytelen megélni.
A KSH által közzétett havi adatok azt mutatják, hogy az év elejéhez képest az átlagnyugdíj mindössze 7 967 forinttal emelkedett tíz hónap alatt – ami havi szinten alig érezhető változást jelent. A hivatal adatai szerint 2025 januárjában 242 327 forint volt az öregségi átlagnyugdíj, amely novemberre 250 294 forintra nőtt.
| Hónap | Öregségi átlagnyugdíj (forint) |
|---|---|
| Január | 242 327 |
| Február | 242 682 |
| Március | 242 682 |
| Április | 243 278 |
| Május | 244 077 |
| Június | 244 557 |
| Július | 244 990 |
| Augusztus | 245 366 |
| Szeptember | 245 753 |
| Október | 246 187 |
| November | 250 294 |
| Forrás: GRANTIS / KSH |
A statisztikák alapján tehát javulás látható, ám az infláció, az élelmiszerárak és a gyógyszerek drágulása miatt a növekedés reálértéke gyakorlatilag eltűnik. Sok idős ember ma is kénytelen lemondani korábbi szokásairól, utazásról, kulturális programokról vagy akár alapvető kiadásairól.
Az infláció felemészti a nyugdíjemelést
A mindennapi megélhetési költségek folyamatosan emelkednek, miközben a nyugdíjak reálértéke csökken. A 2025-ös év során az élelmiszerek ára átlagosan 10–15%-kal nőtt, a gyógyszerek és a közüzemi díjak pedig több területen is drágultak.
Egy átlagos, egyedül élő nyugdíjas, aki 180–190 ezer forintból gazdálkodik havonta, gyakorlatilag szinte semmilyen megtakarításra nem képes, és sokan csak a gyermekeik segítségével vagy szociális támogatásokból tudják kifizetni a rezsit.
A nyugdíjas szervezetek évek óta követelik, hogy a nyugdíjemelés mértékét ne csak az inflációhoz, hanem a nettó bérek növekedéséhez is igazítsák, hiszen a társadalmi különbségek az aktív és inaktív korosztály között egyre nagyobbak.
2024-ben még rosszabb volt a helyzet
A 2024-es év adatai is jól mutatják a nyugdíjak lassú növekedését. Akkor az év elején 230 940 forint volt az öregségi átlagnyugdíj, és decemberre mindössze 234 426 forintra emelkedett — vagyis alig több mint 3 000 forintos éves növekedés történt.
| Hónap | Öregségi átlagnyugdíj (forint) |
|---|---|
| Január | 230 940 |
| Február | 231 267 |
| Március | 231 495 |
| Április | 231 651 |
| Május | 232 269 |
| Június | 232 648 |
| Július | 232 952 |
| Augusztus | 233 186 |
| Szeptember | 233 526 |
| Október | 233 854 |
| November | 234 165 |
| December | 234 426 |
| Forrás: GRANTIS / KSH |
A 2025-ös emelkedés tehát valamivel dinamikusabbnak tűnik, de a mindennapok valóságában sok nyugdíjas még így sem érzékeli a változást.
Hosszú távú trend: tíz év alatt duplázódás – de csak papíron
Ha az elmúlt évtizedet nézzük, az átlagnyugdíj 2014 és 2025 között több mint duplájára nőtt: 2014-ben 115 786 forint volt az átlagos öregségi ellátás, 2025-ben pedig már 250 ezer forint felett jár.
Csakhogy a vásárlóerő alakulását tekintve ez nem valós növekedés, hiszen az infláció mértéke és a forint értékének romlása miatt egy 2025-ös 250 ezer forint ma kevesebbet ér, mint tíz éve a 115 ezer – írja a grantis.hu
A nyugdíjak és a bérek közötti szakadék tovább nő: míg 2014-ben az átlagnyugdíj az átlagbér 55%-át tette ki, addig 2025-re ez 40% alá esett, ami súlyos aránytalanságot mutat a kereső és a nyugdíjas korosztály között.
Szakértők: reform nélkül egyre több lesz a leszakadó nyugdíjas
A GRANTIS és több pénzügyi szakértő szerint a nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen, ha a következő évtizedben nem akarunk tömeges elszegényedést látni az idősek körében.
A fő problémák közé tartozik:
-
a járulékfizetők számának csökkenése a fiatalok elvándorlása és a népességfogyás miatt,
-
a tartalékrendszer hiánya, amely nem teszi lehetővé az inflációval lépést tartó emeléseket,
-
valamint a nyugdíjkassza egyensúlyának romlása, amely hosszú távon fenntarthatatlanná teheti a rendszert.
A szakértők szerint szükség lenne:
-
rugalmas nyugdíjkorhatárra,
-
differenciált emelési rendszerre, amely figyelembe veszi a jövedelmi különbségeket,
-
és önkéntes kiegészítő megtakarítások ösztönzésére, különösen a fiatalabb korosztály körében.
A mindennapok realitása: „Minden forintnak megvan a helye”
Sok idős ember szerint a statisztika nem mutatja meg a valóságot. Egy nyíregyházi nyugdíjas, aki 196 ezer forintot kap havonta, így fogalmazott:
„A gyógyszerekre elmegy 20 ezer, a rezsi télen 60 ezer, az ételre marad, ami marad. A gyerekeim segítenek, különben nem tudnék kijönni.”
A helyzet különösen nehéz az egyedül élő nők és vidéki kisnyugdíjasok számára, akik gyakran a téli hónapokban választani kényszerülnek fűtés és élelmiszer között.
A KSH adatai alapján az átlagnyugdíj ugyan növekszik, de a nyugdíjasok valós életszínvonala romlik.
A számok mögött egy egyre mélyülő társadalmi szakadék húzódik meg, ahol a nyugdíjasok közel fele 200 ezer forint alatti jövedelemből próbálja fenntartani magát. A szakértők szerint átfogó reform és valós értékű emelés nélkül a következő években tovább nőhet a szegénység kockázata az idősek körében.
