A H-tarifa (vagy H-áram) olyan szezonális, kedvezményes villamosenergia-díjszabás, melyet a közüzemi szolgáltatók a fűtési célra használt elektromos berendezésekhez (legfőképpen hőszivattyús rendszerekhez) kínálnak. Célja, hogy ösztönözze a környezetbarát fűtési technológiák elterjedését, és ezzel csökkentse az egyéb fűtési energiák – pl. földgáz, távfűtés – terhelését.
A H-tarifa jellemzően idényjellegű, azaz csak a fűtési szezon alatt érhető el – legtöbbször október 15. és április 15. közötti időszakban – és ezen időszak alatt 0–24 órában alkalmazható.
Az energiaárak volatilitása, az energia- és gázpiacok bizonytalansága, a klímacélok és az energiahatékonyság igénye mind abba az irányba mutat, hogy a következő fűtési szezonban a H-tarifa rendszere és szabályozása fokozott figyelmet kap. Íme, mire lehet számítani 2025/2026 során.
A jelenlegi szabályozási és műszaki feltételek rövid áttekintése
Ahhoz, hogy megértsük, mi fog változni, nézzük meg, hogyan működik most a H-tarifa:
-
Az igénybevétel alapfeltétele, hogy a fogyasztó olyan fűtési rendszerrel rendelkezzen, amely alkalmas elektromos működtetésre, hőszivattyús rendszer vagy energiatakarékos klímaberendezés lehet például.
-
A rendszernek technikailag kompatibilisnek kell lennie: például a berendezés SCOP-értékének (szezonális fűtési teljesítményjóság) el kell érnie egy meghatározott küszöböt (például 3,4-et) ahhoz, hogy jogosult legyen a kedvezményes tarifára.
-
A fogyasztás méréséhez külön, kétregiszteres mérőórát kell kialakítani, amely külön kezeli a fűtési célú energiafogyasztást a “H” mérőben, míg a nem fűtési energiafogyasztás (pl. világítás, háztartási gépek) marad a hagyományos tarifák rendszerében.
-
A H-tarifa díját, más tarifákkal szemben, az adott időszakban (idényben) alkalmazzák, és az adott időn kívüli fogyasztásra visszatér az általános tarifára (pl. A1).
-
A H-tarifa díjszabása általában kedvezőbb, mint a piaci tarifa, vagy mint más vezérelt tarifák az adott idősávban.
-
Az áramtarifák átlagos árszintje 2025-ben: a lakossági alapár (A1 tarifa korlátozott keret alatt) 36,386 Ft/kWh, míg az éjszakai (B tarifa) 22,962 Ft/kWh.
-
A H tarifa díja – a jelenlegi piaci adatok szerint – körülbelül 23,5 Ft/kWh körül mozog fűtési szezonban.
-
A bekötés költsége nem elhanyagolható: a villanyszerelők és mérőórák kiépítése, hálózatbővítés, mérőhely kialakítása akár 20 000–50 000 Ft vagy még magasabb költséget is jelenthet.
Ezek az alapfeltételek adják a kiindulópontot. A kérdés az: milyen tényezők vezethetnek változásokhoz 2025/2026-ban?
Várható változások 2025/2026-ra – piaci, szabályozási és technológiai trendek
1. Áremelkedés és díjszabási módosítások
Az energia- és villamosenergia-piac nyomása, a szolgáltatók költségterhei, valamint a hálózati beruházások költségei arra kényszeríthetik az áramszolgáltatókat, hogy módosítsák a H-tarifa díjszabását.
-
Elképzelhető, hogy a kedvezményes H-tarifát a jelenlegi ~23,5 Ft/kWh helyett magasabb árszintre emelik (például 25–28 Ft/kWh környékére), hogy fedezhessék a szolgáltató növekvő költségeit.
-
Ugyanakkor fontos, hogy a H-tarifa továbbra is kedvezményes maradjon a piaci tarifa (pl. 70 Ft/kWh felett) és más vezérelt tarifák között.
-
A szolgáltatók hálózatfejlesztései, digitalizációs beruházásai és karbantartása is költségnyomást jelenthetnek, amit részben be kell építeni az árstruktúrába.
2. Jogosultsági feltételek szigorítása
Annak érdekében, hogy a H-tarifa valóban fenntartható legyen és csak a valóban energiatakarékos rendszerek élhessenek vele, a szabályozók szigoríthatják a jogosultsági feltételeket:
-
SCOP-érték emelése: lehet, hogy a jelenlegi minimum 3,4 értéket megemelik, például 3,6 vagy 4,0 értékre, hogy csak a hatékony rendszerek maradjanak jogosultak.
-
Több műszaki követelmény: integrációs, mérő-kiválasztási, hálózatkapacitási feltételek lehetnek új szabályozások tárgya.
-
Követelmény a rendszer dokumentáltságára: energiahatékonysági tanúsítványok, rendszertervek benyújtása, műszaki bevizsgálás.
-
Megszigorodhat a mérőhely kialakításának műszaki előírása is, hogy a fogyasztók térítse meg az igazán magas beszerelési költségeket, ha nem felel meg a szabvány.
3. Időbeli korlátozások, megszakítások és szünetek
-
Jelenleg a H-tarifa teljes 24 órás lefedettségű az idény alatt.
-
Előfordulhat, hogy a szolgáltatók bevezetnek időszakos korlátozásokat, pl. csúcsidőszaki levágások, csúcsterhelés esetén automatikus megszakítás (peak shaving).
-
Az is elképzelhető, hogy bizonyos napszakokban (pl. délutáni csúcsidőben) magasabb ár kerül alkalmazásra, míg más időszakokban kedvezményes marad.
4. Pótlólagos díjak és mérőátalakítási költségek
-
A mérőórák átalakítása vagy cseréje, hálózati átalakítások külön költséget jelenthetnek, amelyet részben a fogyasztóra háríthatnak.
-
A korábbi költségekhez (20–50 ezer Ft) hozzáadódhatnak extra kiadások — például hosszabb kábelezés, komplex szerelési munkák, kapacitásnövelés — akár 100 ezer Ft fölé is emelkedhet.
5. Szolgáltatói verseny és differenciált tarifák
-
Lehetséges, hogy az egyes áramszolgáltatók eltérő H-tarifa konstrukciókat kínálnak, például külön “H prémium” tarifa jobban hatékony rendszereknek, vagy eltérő díjak régiók szerint.
-
Verseny idényenkénti promóciókkal és kedvezményekkel a bekötési díjakra vagy az első fűtési szezon árára.
-
Differenciált tarifák lehetnek kis- és közép méretű háztartásokhoz, illetve nagyobb rendszerekhez.
Előnyök és kockázatok – mit nyerhetsz, mire érdemes figyelni?
Előnyök
-
Jelentős megtakarítás – még ha az ár nő is, várhatóan a H-tarifa továbbra is lényegesen olcsóbb lesz, mint piaci tarifák fűtési célra, pl. ~70 Ft/kWh szint.
-
Kiszabott terheléscsökkentés – a fűtési energia elkülönítése a mérőről lehetővé teszi az A1 kvóta jobb kihasználását nem fűtési célokra.
-
Fenntarthatóság támogatása – elősegíti a megújuló rendszerek terjedését, energetikai szempontból hatékonyabb megoldások elterjedését.
-
Diverzifikációs előny – ha a gázárak tovább nőnek, az elektromos fűtés kedvezőbb alternatíva lehet.
Kockázatok és kihívások
-
Beruházási költségek – mérőcserék, hálózati átalakítás, szerelési munkák magas kezdeti kiadást jelentenek.
-
Jogosultsági szűkülés – ha a feltételek szigorodnak (pl. magasabb SCOP), akkor akár rendszerek válnak ki a jogosultságból.
-
Áremelkedés – ha a szolgáltatók árat emelnek, a H-tarifa relatív előnye csökkenhet.
-
Technikai üzemzavarok, rendszerterhelés – ha sok lakás egyszerre terheli a rendszert, hálózati problémák, túlterhelés veszélye állhat fenn.
Hirdetés
-
Szabályozási bizonytalanság – a jogszabályi változások, tarifarendeletek módosítása, központi beavatkozások instabilitást hozhatnak.
Érdemes előre felkészülni – ha most építesz vagy korszerűsítesz fűtési rendszert, válassz magas SCOP-értékű hőszivattyút, amely várhatóan hosszú távon is megfelel majd a jövőbeni követelményeknek.
Kérj ajánlatot és vizsgáltasd be – mérőhely kialakítása, kábelezés, kapacitásvizsgálat mind olyan elemek, amiket előzetesen kalkulálni kell.
Türelem az igényléssel – a bekötési folyamat akár néhány hétig is eltarthat, és szolgáltatótól függően eltérések lehetnek.
Kövesd az árszabási döntéseket – figyeld a szolgáltató és a szabályozó tájékoztatóit, hogy tudd, milyen változások várhatók (pl. a H-tarifa díjszabása, jogosultsági feltételek).
Ésszerű használat – kerüld a túlzott energiafogyasztást csúcsidőben, optimalizáld a fűtési görbéket és használj intelligens vezérlést.
Számíts a megtérülésre – készíts számítást, hogy várhatóan hány év alatt térül meg a beruházás (jelenlegi adatok alapján 4–8 év lehet reális).
Alternatívák vizsgálata – ha nem vagy jogosult H-tarifára, vizsgáld meg más alternatív tarifákat (pl. GEO tarifa, ütemezett vezérelt tarifa).
A 2025/2026-os fűtési szezonban a H-tarifa instrukciók, díjak és feltételek finomhangolása várható. Bár az energiaárak és költségek nyomása miatt valószínű, hogy emelkedni fog a kedvezményes tarifa árszintje, a H-tarifa továbbra is fontos eszköz marad az energiatudatos fűtés támogatására. Aki most beruház egy hatékony hőszivattyús rendszerbe, és felkészül a mérő- és hálózati átállásra, előnyt szerezhet az elkövetkező években.