Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn egy sejtelmes közösségi médiás bejegyzésben jelezte: egyeztetést folytatott Greskovits Dáviddal, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnökével.
A poszt szerint a megbeszélés fő témája a nem támogatott gyógyszerek árának jelentős emelkedése volt, amelyre várhatóan a kormány hamarosan reagálni fog – akár önkéntes, akár kötelező árkorlátozással.
A patikák vészhelyzetként értelmezik a lépést
Bár egyelőre nem született konkrét döntés, a gyógyszerésztársadalomban már most aggodalom uralkodik. A lapinformációk és gyógyszerpiaci elemzők szerint, ha valóban árréssapkát vezetnének be a szabadáras, vény nélkül kapható gyógyszerekre, étrend-kiegészítőkre és kozmetikumokra, az több száz kis patika bezárásához vezethetne országszerte.
Ezt támasztja alá a tény, hogy a nem támogatott termékek árbevétele 2020 és 2024 között 118%-kal nőtt, míg a támogatott gyógyszerek esetében mindössze 56%-os emelkedést mértek. A patikák számára a szabadáras termékek értékesítése létfontosságú bevételi forrássá vált, különösen mióta a támogatott gyógyszerek után járó árrés 2007 óta változatlan.
A gyógyszertárak számokban: már most is sok a veszteséges működés
A 2024-es adatok szerint a hazai patikák bruttó bevétele megközelítette az 1200 milliárd forintot, amelyből:
- 60% származott támogatott gyógyszerekből,
- 40% pedig szabadáras termékekből.
A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a támogatott gyógyszerek átlagos patikai árrése csupán 7,8%, a drágább, 5500 forint feletti gyógyszereknél ez az arány csak 3,2%, sőt, vannak olyan termékek, amelyeknél még a költségeket sem fedezi a patika. A jelenlegi működési támogatás mellett is:
- a havonta 12 millió Ft alatti forgalmat elérő patikák 25,4%-a veszteséges,
- a 12–18 millió Ft közötti kategóriában 14% működik mínuszban.
A szakma álláspontja: ez politikailag is kockázatos lehet
Most jött a MOHU bejelentése a visszaváltásról! Ez változott meg mostantól!
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint nem valószínű, hogy a miniszter a patikai árrések csökkentésére célzott volna, hiszen Pintér Sándor belügyminiszter már megkezdte az ágazati egyeztetéseket, amelyek épp a gyógyszertárak működési feltételeinek javításáról szólnak.
Egy gyógyszerpiaci elemző úgy fogalmazott a Népszava megkeresésére: bár az árkorlátozás jól hangzó intézkedés lehet politikailag, valójában kontraproduktív lenne, mert a vidéki kispatikák bezárásához vezetne, és így a lakosság ellátása kerülhetne veszélybe.
„A lakosság nem fogja ötezerért megkapni a tizenháromezer forintos fogamzásgátlót, de a patikák kieső jövedelmét senki nem fogja pótolni” – fogalmazott a szakértő.
Miért ilyen magas az árnövekedés?
A szabadáras készítmények, például étrend-kiegészítők és OTC (vény nélküli) gyógyszerek árai az elmúlt hónapokban is dinamikusan emelkedtek, egy hónap alatt több mint 3%-kal.
Ennek hátterében a növekvő működési költségek, az infláció, valamint a kormányzati extra adók állnak, amelyekkel a támogatott gyógyszerekre terhelték a gyártókat – így azok igyekeznek ezt a szabadpiaci árakkal ellensúlyozni.
Mivel Nagy Márton a múlt hétvégén is újabb árkorlátozó intézkedések bevezetését helyezte kilátásba, egyre valószínűbb, hogy a kormány valamilyen formában be fog avatkozni a gyógyszerárak alakulásába. A kérdés már csak az, hogy milyen eszközzel, milyen termékkörre, és mekkora árrést érintően.
Nagy Márton új bejelentése – Befagyasztják az árakat, erre kell készülni!
Az viszont már most is világos: a szektorban óriási a feszültség, és minden intézkedés, amely a gyógyszertárak jövedelmezőségét csökkenti, egyre több patika megszűnéséhez vezethet – különösen a kisebb, alacsony forgalmú településeken.
