Ahogy közeledik az ősz vége, sokakban felmerül a kérdés: vajon idén is át kell-e állítanunk az órákat, vagy végre eltörlik az évtizedek óta megszokott, ám sokak számára bosszantó gyakorlatot? Bár az Európai Unióban már évekkel ezelőtt felvetődött az óraátállítás megszüntetésének lehetősége, a legfrissebb jelentések szerint egyelőre biztosan marad a téli és a nyári időszámítás váltogatása.
Mikor lesz az óraátállítás 2025-ben?
A pontos időpont: 2025. október 30-án, vasárnap hajnalban kell majd átállítani az órákat. Hajnali 3 órakor vissza kell tekerni őket 2 órára, vagyis egy órával hosszabb lesz az éjszaka, és a vasárnap reggel is „tovább tart” majd.
Ez egyben azt is jelenti, hogy október végétől hivatalosan a téli időszámítás lesz érvényben, így a napok rövidebbek és sötétebbek lesznek, a délutánok hamarabb borulnak félhomályba.
Rövid történeti áttekintés
Magyarországon 1980 óta alkalmazzák az óraátállítást. A bevezetés célja a kezdetekkor az volt, hogy a nappali világosság jobb kihasználásával jelentős mennyiségű energiát lehessen megtakarítani.
A statisztikák szerint valóban több milliárd forintnyi energiát spórolhat meg a társadalom a nyári időszámításnak köszönhetően, ám az emberek többsége mégsem szereti az évi kétszeri átállítást.
Miért nem kedveljük az óraátállítást?
Bár az energiatakarékossági érvek logikusnak tűnnek, a hétköznapi emberek szempontjából az óraátállítás sok kellemetlenséggel jár:
-
Tavasszal egy órával kevesebbet alhatunk, ami felborítja a bioritmust, növeli a fáradtságot, ingerlékenységet okozhat, sőt, még a közlekedési balesetek száma is megugrik ilyenkor.
-
Ősszel ugyan nyerünk egy órát, de a napok hamarabb sötétednek be, így a délutánok rövidülnek meg drasztikusan.
-
Sokan számolnak be alvászavarokról, koncentrációs nehézségekről, sőt, egyes kutatások szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata is növekedhet az átállítást követő napokban.
Miért nem törölték még el?
Az Európai Unió már 2019-ben komolyan napirendre tűzte az óraátállítás megszüntetését. Az ötlet lényege az volt, hogy minden tagállam maga dönthessen: a nyári vagy a téli időszámítást tartja meg véglegesen.
Csakhogy azóta sem sikerült közös álláspontra jutni. A tagországok egy része a téli, másik része a nyári időszámítás mellett érvel, és mivel egységes döntés nélkül kaotikus lenne a kontinens közlekedési, gazdasági és kereskedelmi rendszere, a kérdést egyelőre jegelték.
Mit szeretne Magyarország?
Magyarország hivatalosan többször is jelezte: ha lehetőség lenne választani, akkor a nyári időszámítás megtartása mellett döntene, hiszen a hosszabb világos délutánokat a lakosság és a gazdasági élet szereplői is kedvezőbbnek tartják.
Ám mindaddig, amíg az EU-ban nem születik konszenzus, marad az évi kétszeri óraállítás. Ezért a magyaroknak továbbra is alkalmazkodniuk kell a tavaszi és az őszi átállítás kellemetlenségeihez.
Hogyan könnyítsük meg az átállást?
Az orvosok és alvásszakértők szerint néhány apró trükkel könnyebben hozzászokhatunk a változáshoz:
-
Már az átállítás előtti napokban feküdjünk le kicsit korábban vagy keljünk picit később, hogy a szervezet fokozatosan szokjon hozzá az új ritmushoz.
-
Igyunk több vizet, kerüljük a túl sok koffeint és alkoholt.
-
Próbáljunk meg minden nap ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni.
-
Használjunk természetes fényt: reggel engedjünk be minél több napfényt, este pedig csökkentsük a mesterséges fény mennyiségét.
Bár sokan remélték, hogy 2025-ben már nem kell órát állítani, a gyakorlat idén is folytatódik. Október 30-án, vasárnap hajnalban 3 óráról 2 órára kell visszaállítani az órákat, így egy órával hosszabb lesz a hétvége. Az EU-s döntés hiányában továbbra is kénytelenek leszünk együtt élni a tavaszi és őszi átállításokkal – legalábbis egy darabig még biztosan.
