Újra napirendre kerülhet a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásának kérdése Magyarországon. A TISZA Párt nyugdíjpolitikai vállalásai között szerepel annak megvizsgálása, hogy a Nők40 program tapasztalatai alapján létrehozható-e egy hasonló, férfiak számára elérhető lehetőség – írja a Pénzcentrum.
A kezdeményezés sok család számára jelenthetne komoly segítséget, különösen azoknak a férfiaknak, akik már fiatalon munkába álltak, évtizedeken keresztül fizették a járulékokat, és egészségileg megterhelő munkakörben dolgoztak. A bevezetés azonban messze nem pusztán méltányossági kérdés: több százmilliárd forintos éves kiadást jelenthetne a nyugdíjkasszának.
Nyugdíjszakértői vélemény szerint egy, a Nők40 programhoz szorosan hasonlító férfikedvezmény akár a teljes nyugdíjrendszer finanszírozhatóságára is hatással lehetne. Emiatt valószínűbb megoldásnak tűnhet egy mindkét nem számára elérhető, rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer, amely lehetővé tenné a korhatár előtti visszavonulást, de csökkentett nyugdíjjal.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Férfiak40 jelenleg nem igényelhető ellátás. Egyelőre egy megvizsgálandó lehetőségről és politikai vállalásról van szó, amelynek bevezetéséről, feltételeiről és indulási időpontjáról nincs végleges döntés.
Mit jelentene a Férfiak40?
A köznyelvben Férfiak40 néven emlegetett lehetőség lényegében azt jelentené, hogy a férfiak egy meghatározott jogosultsági idő megszerzése után, az általános nyugdíjkorhatár betöltése előtt teljes öregségi nyugdíjba vonulhatnának.
A rendszer mintája a Nők40 program lenne. Ennek keretében a nők életkoruktól függetlenül jogosultak lehetnek kedvezményes öregségi nyugdíjra, amennyiben rendelkeznek a jogszabályban meghatározott, legalább 40 év jogosultsági idővel.
A férfiakra vonatkozó konstrukció feltételei azonban nem feltétlenül lennének teljesen azonosak. Szakértői számítások szerint egy fenntarthatóbb férfikedvezményt legalább 43 év jogosultsági időhöz kellene kötni.
Ez azt jelentené, hogy nem minden, 40 év szolgálati idővel rendelkező férfi mehetne automatikusan nyugdíjba. A tényleges jogosultság attól is függne, hogy milyen időszakokat számítanának bele, és melyeket zárnának ki.
Miért merült fel a férfiak kedvezményes nyugdíja?
A javaslat támogatói elsősorban a férfiak és a nők várható élettartama közötti különbségre hivatkoznak. A férfiak átlagosan rövidebb ideig élnek, ezért sokan úgy érzik, hogy a jelenlegi rendszerben kevesebb ideig részesülnek nyugdíjban, miközben ugyanúgy hosszú évtizedeken keresztül fizetik a járulékokat.
A 65 év feletti korosztályban jóval kisebb a férfiak aránya, mint a teljes népességen belül. Ez nem kizárólag a nyugdíjrendszerhez kapcsolódó kérdés, hanem több egészségügyi, életmódbeli és társadalmi tényező következménye.
A férfiak közül sokan dolgoznak vagy dolgoztak olyan területeken, ahol jelentős a fizikai megterhelés, a balesetveszély vagy az egészségkárosító környezet. Ilyen lehet például az építőipar, a mezőgazdaság, a nehézipar, a bányászat, a közlekedés, a rendvédelem vagy a honvédség egyes munkaköre.
Egy több évtizeden át nehéz fizikai munkát végző ember számára a 65 éves korhatár elérése sokkal nagyobb kihívást jelenthet, mint annak, aki kevésbé megterhelő körülmények között dolgozik.
Nem biztos, hogy valóban 40 év lenne a feltétel
Bár a kezdeményezést gyakran Férfiak40 néven említik, a szakértői elképzelések alapján könnyen lehet, hogy a tényleges jogosultsági küszöb magasabb lenne.
Egy lehetséges konstrukció szerint legalább 43 év jogosultsági időre lenne szükség. Ebben az esetben elsősorban azok a férfiak kerülnének kedvező helyzetbe, akik az általános vagy középiskola befejezése után szinte azonnal munkába álltak.
Aki például 17 vagy 18 éves korától folyamatosan dolgozott, az 60–61 éves korára megszerezhetné a szükséges jogosultsági időt. A felsőfokú tanulmányokat végzők viszont jóval később érhetnék el ezt a határt.
Ez komoly különbségeket teremtene az egyes életpályák között. Egy egyetemet végzett férfi hiába dolgozott több évtizeden át, a tanulmányok miatt később kezdte meg a járulékfizetést, így csak idősebb korban szerezhetné meg a szükséges időt.
Kik járhatnának jól a Férfiak40 bevezetésével?
A kedvezmény elsősorban azoknak kedvezne, akik nagyon fiatalon léptek munkába, és hosszú, szinte megszakítás nélküli biztosítási idővel rendelkeznek.
Tipikusan ide tartozhatnának:
- az általános iskola után szakmunkásképzőben tanulók, majd munkába állók;
- a középiskola befejezése után rögtön dolgozni kezdők;
- a több évtizedes folyamatos munkaviszonnyal rendelkezők;
- a nehéz fizikai munkát végzők;
- az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörben dolgozók;
- azok, akiknek a munkaképessége a nyugdíjkorhatár előtt jelentősen romlott.
Sokkal nehezebben teljesítenék a feltételeket azok, akik hosszabb ideig tanultak, tartósan munkanélküliek voltak, külföldön rendezetlen biztosítási jogviszonyban dolgoztak, vagy hosszabb megszakítások szerepelnek a pályafutásukban.
A sorkatonai szolgálat különleges kérdés lehet
A férfiak kedvezményes nyugdíjának megalkotásakor rendezni kellene a korábbi kötelező sorkatonai szolgálat beszámítását is.
Sok férfi hónapokat vagy akár ennél hosszabb időt töltött sorkatonaként, miközben nem tudott hagyományos munkaviszonyban dolgozni. Méltányossági szempontból ezért indokolható lenne, hogy ezt az időszakot figyelembe vegyék a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időben.
Ha a katonai szolgálatot kizárnák, az több százezer ember számára hátrányos helyzetet teremthetne. A pontos elszámolási szabályok azonban csak egy esetleges törvényjavaslatból derülhetnének ki.
Nem minden szolgálati idő számítana jogosultsági időnek
A nyugdíjszabályokban fontos különbség van a szolgálati idő és a kedvezményes nyugdíjhoz figyelembe vehető jogosultsági idő között.
A szolgálati idő általában szélesebb kategória. Olyan időszakokat is tartalmazhat, amelyek a nyugdíj összegének vagy a hagyományos öregségi nyugdíjra való jogosultságnak a megállapításakor számítanak, de egy kedvezményes rendszerben nem feltétlenül fogadnák el őket teljes egészében.
A Férfiak40 esetében ezért nemcsak azt kellene megvizsgálni, hány év szerepel valakinek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában. Azt is meg kellene határozni, hogy ezek közül pontosan mennyi minősülne jogosultsági időnek.
A tanulmányi idő, a munkanélküli-ellátás, a katonai szolgálat, a külföldi munkavégzés, a táppénzes időszak és több más élethelyzet kezelése külön szabályozást igényelne.
Több mint 470 milliárd forintba kerülhetne évente
A kedvezményes férfinyugdíj egyik legnagyobb akadálya a várható költség.
A bemutatott szakértői becslés szerint a férfiak kedvezményes nyugdíjára fordított összeg akár a Nők40 éves kiadásának 86 százalékát is elérhetné. Ez jelenlegi értéken meghaladhatná az évi 470 milliárd forintot.
Ez rendkívül jelentős tétel. Nem egyszeri kiadásról lenne szó, hanem olyan tartós kötelezettségről, amelyet minden évben biztosítani kellene a költségvetésben.
A program elindításakor ráadásul egyszerre több évjáratból is sok jogosult jelenhetne meg. Különösen nagy lehetne az első évek költsége, amikor azok is igényelnék az ellátást, akik már korábban megszerezték volna a szükséges jogosultsági időt, de a lehetőség hiánya miatt nem tudtak nyugdíjba menni.
A férfiak átlagos nyugdíja magasabb lehetne
A várható kiadásokat nemcsak a jogosultak száma növelné, hanem az is, hogy a férfiak átlagos, járulékalapot képező keresete magasabb lehet a nőkéhez képest.
A bemutatott számítás szerint a férfiaknál átlagosan körülbelül 17 százalékkal magasabb nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kellene figyelembe venni.
Mivel a nyugdíj összegét jelentős részben az életpálya során szerzett, valorizált keresetek és az elismert szolgálati idő alapján határozzák meg, a férfiak kedvezményes nyugdíjának átlagos összege magasabb lehetne a Nők40 keretében folyósított ellátások átlagánál.
Ez tovább növelné a nyugdíjkassza terhelését.
Nemcsak új kiadás keletkezne, járulékbevétel is kiesne
A költségvetési hatás vizsgálatakor nem elegendő csak a kifizetendő nyugdíjakat számításba venni.
Amennyiben valaki a 65 éves korhatár előtt visszavonul, attól az időponttól kezdve nyugdíjat kap. Ha tovább dolgozott volna, akkor még éveken át járulékot és adót fizethetett volna.
Egy kedvezményes rendszer tehát egyszerre két irányból terhelheti az államháztartást:
- korábban kezdődik meg a nyugdíj folyósítása;
- kiesnek a további munkavégzésből származó járulék- és adóbevételek.
Ha sok tapasztalt munkavállaló egyszerre hagyná el a munkaerőpiacot, az egyes ágazatokban munkaerőhiányt is okozhatna. Ez különösen az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, az egészségügyben és a közszolgáltatásoknál jelenthetne problémát.
A munkaerőpiacot is átalakíthatná
A Férfiak40 bevezetése nemcsak a nyugdíjkasszára hatna. Jelentős változást idézhetne elő a munkaerőpiacon is.
Sok, hosszú szolgálati idővel rendelkező férfi dönthetne úgy, hogy azonnal igénybe veszi a kedvezményt. Egy részük végleg abbahagyná a munkát, mások azonban nyugdíj mellett tovább dolgoznának.
Ez utóbbi esetben a program társadalmi célja is vitathatóvá válhatna. Ha valaki teljes összegű kedvezményes nyugdíjat kapna, miközben változatlanul tovább dolgozik, az jelentősen növelné az állami kiadásokat anélkül, hogy ténylegesen kivonulna a munkaerőpiacról.
A szabályozásnak ezért arra is választ kellene adnia, hogy korlátoznák-e a kedvezményes nyugdíj melletti munkavégzést, vagy ugyanazok a szabályok vonatkoznának rá, mint a hagyományos öregségi nyugdíjasokra.
A Nők40 tapasztalatait is értékelni kellene
A Férfiak40 vizsgálatának egyik alapja a Nők40 program működése lenne. Ehhez nemcsak azt kellene megnézni, hány nő vette igénybe a kedvezményt, hanem azt is, milyen hatással volt a foglalkoztatásra, az állami kiadásokra és az érintettek élethelyzetére.
Vizsgálni kellene többek között:
- hány éves korban mennek nyugdíjba a jogosult nők;
- milyen arányban dolgoznak tovább nyugdíj mellett;
- mekkora az átlagos ellátásuk;
- mennyibe kerül évente a program;
- hogyan változik a jogosultak száma;
- milyen társadalmi és egészségügyi előnyökkel jár;
- milyen hosszú ideig folyósítják átlagosan az ellátást.
Ezek nélkül nehéz lenne megbecsülni, hogy egy hasonló férfikonstrukció milyen következményekkel járna.
Miért nem lenne egyszerűen lemásolható a Nők40?
A Nők40 eredeti társadalompolitikai indokai között szerepel a nők családi és gyermeknevelési szerepének elismerése is. A rendszer ezért nem pusztán egy általános korhatár előtti nyugdíjazási forma.
Egy férfiaknak szóló program jogi és társadalompolitikai indoklása eltérő lehetne. Figyelembe kellene venni a rövidebb várható élettartamot, a veszélyesebb munkakörökben való magasabb részvételt, valamint azt, hogy sok férfi már nagyon fiatalon megkezdi a munkát.
A két konstrukció ezért nem feltétlenül működhetne azonos jogosultsági idővel és azonos beszámítási szabályokkal.
Veszélybe kerülhet a nyugdíjrendszer fenntarthatósága?
A magyar nyugdíjrendszer alapvetően felosztó-kirovó elven működik. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az aktív dolgozóktól és foglalkoztatóktól befolyó közterhekből finanszírozzák az aktuális nyugdíjakat.
A rendszer fenntarthatóságát ezért nagymértékben befolyásolja:
- hány aktív kereső fizet járulékot;
- hány nyugdíjas részesül ellátásban;
- mekkora az átlagos kereset;
- mennyi ideig folyósítják a nyugdíjakat;
- milyen külön juttatásokat biztosít az állam;
- hogyan változik a népesség korösszetétele.
Az idősödő társadalom miatt egyre kevesebb aktív dolgozónak kell finanszíroznia egyre több nyugdíjas ellátását. Egy újabb, több százmilliárd forintos kedvezmény ezért csak megfelelő bevételi fedezet mellett lenne hosszú távon fenntartható.
Már most is jelentős pluszkiadások terhelik a rendszert
A nyugdíjkassza kiadásait nemcsak a havi nyugdíjak határozzák meg. A különböző kedvezmények és extra juttatások szintén jelentős összeget képviselnek.
A háttéranyagban szereplő szakértői számítás szerint a Nők40, a 13. havi nyugdíj, valamint a tervezett további nyugdíjkifizetések együttes költsége éves szinten már rendkívül magas lehet.
Ehhez társulna a kedvezményes férfinyugdíj több százmilliárd forintos éves költsége. Emiatt a szakértők szerint a program bevezetése előtt részletes hatástanulmányra, hosszú távú demográfiai előrejelzésre és biztos finanszírozási tervre lenne szükség.
Egy nyugdíjkedvezményt ugyanis könnyű bevezetni, később azonban politikailag és társadalmilag rendkívül nehéz visszavonni vagy szigorítani.
Rugalmas nyugdíjba vonulás lehetne a kompromisszum
A teljes összegű Férfiak40 helyett szakértői szempontból fenntarthatóbb megoldást jelenthetne egy rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer.
Ennek lényege az lenne, hogy meghatározott feltételekkel a férfiak és a nők egyaránt nyugdíjba vonulhatnának a 65 éves korhatár előtt. A korábbi visszavonulásért cserébe azonban csökkentett összegű nyugdíjat kapnának.
A csökkentés azért lenne indokolt, mert az érintett várhatóan hosszabb időn keresztül részesülne ellátásban, mint az, aki csak a korhatár betöltése után megy nyugdíjba.
Egy ilyen rendszer több embernek biztosítana választási lehetőséget, miközben a költségvetési terhet részben ellensúlyozná a nyugdíj összegének mérséklése.
Évente 4–5 százalékos levonás jöhetne
A bemutatott szakértői modell szerint annyiszor 4–5 százalékkal lehetne csökkenteni a nyugdíjat, ahány évvel valaki a 65 éves korhatár előtt kéri az ellátást.
Amennyiben például valaki:
- egy évvel korábban vonulna nyugdíjba, 4–5 százalékos levonást kaphatna;
- két évvel korábban, 8–10 százalékos csökkentéssel számolhatna;
- három évvel korábban, 12–15 százalékkal kevesebb nyugdíjat kaphatna;
- öt évvel korábban, akár 20–25 százalékos mérséklés is terhelhetné az ellátását.
A csökkentés várhatóan nem ideiglenesen, hanem a nyugdíj teljes folyósítási ideje alatt érvényesülne. Ezért a korábbi visszavonulásról szóló döntést mindenkinek alaposan át kellene gondolnia.
Mit jelentene ez a gyakorlatban?
Tegyük fel, hogy valakinek a 65 éves korban megállapítható nyugdíja 300 ezer forint lenne.
Ha öt évvel korábban, 60 évesen szeretne nyugdíjba menni, és évente 5 százalékos levonással számolnának, akkor összesen 25 százalékos csökkentés vonatkozna rá.
Ebben az esetben a havi ellátása hozzávetőleg 225 ezer forint lenne a 300 ezer forint helyett.
A korábbi nyugdíjazás tehát öt évvel előbb biztosítana rendszeres ellátást, ugyanakkor havi 75 ezer forinttal alacsonyabb összeget jelentene. A tényleges számítás természetesen ennél jóval összetettebb lenne, ez a példa csupán a levonás lehetséges hatását szemlélteti.
A későbbi nyugdíjba vonulást jutalmazni is lehetne
Egy valóban rugalmas rendszer nemcsak a korábbi, hanem a későbbi nyugdíjba vonulást is kezelhetné.
Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozik, magasabb ellátást kaphatna. Ezzel az állam ösztönözhetné a munkában maradást, miközben azok számára is lehetőséget biztosítana, akik egészségi vagy családi okokból korábban szeretnének visszavonulni.
A rendszer három alapvető választási lehetőséget kínálhatna:
- korábbi nyugdíjba vonulás csökkentett ellátással;
- nyugdíjba vonulás a rendes korhatár betöltésekor;
- későbbi nyugdíjba vonulás magasabb összeggel.
Ez sokkal jobban igazodhatna az egyéni élethelyzetekhez, mint egyetlen, mindenkire kötelező korhatár.
A nők kedvezménye is megmaradhatna
A rugalmas rendszer nem feltétlenül jelentené a Nők40 azonnali megszüntetését. A szakértői javaslat szerint a nők javára továbbra is alkalmazható lenne kedvezőbb elbírálás.
Ez megvalósulhatna például úgy, hogy a nők korhatár előtti nyugdíját kisebb mértékű levonás terhelné, vagy bizonyos jogosultsági idő után részben vagy teljesen mentesülnének a csökkentés alól.
Ehhez azonban alkotmányos, társadalompolitikai és költségvetési szempontokat egyaránt mérlegelni kellene.
Külön szabályok jöhetnének a veszélyes munkaköröknél
A szakértői megközelítés szerint nem feltétlenül az összes férfira kiterjedő kedvezmény az egyetlen lehetséges megoldás.
Indokolható lehet célzott korkedvezmény biztosítása azoknak, akik hosszú időn keresztül különösen megterhelő, veszélyes vagy egészségkárosító munkakörben dolgoztak.
Ilyen feltételek mellett nem a munkavállaló neme, hanem a tényleges munkaterhelés, az egészségkárosító kockázat és az adott munkakörben eltöltött idő határozná meg a jogosultságot.
Ez férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozhatna.
A rendszer kidolgozásakor pontosan meg kellene határozni:
- mely munkakörök számítanak veszélyesnek;
- mennyi időt kell ilyen munkában eltölteni;
- milyen egészségügyi kockázatokat kell igazolni;
- ki és milyen eljárásban állapítja meg a jogosultságot;
- hogyan ellenőrzik a korábbi munkakörülményeket.
A honvédségnél is felmerült a szolgálati nyugdíj kérdése
A férfiak általános kedvezményes nyugdíja mellett ismét szóba kerülhetnek az egyes hivatásos állományok speciális szabályai is.
A honvédség, a rendvédelem és más fegyveres szolgálatok esetében a fokozott fizikai és pszichés terhelés, a veszélyes szolgálati körülmények, valamint a különleges rendelkezésre állási kötelezettség indokolhat eltérő nyugdíjszabályokat.
A szolgálati nyugdíj vagy más korkedvezmény visszaállítása azonban szintén jelentős költségvetési következményekkel járna. Emiatt ezt sem lehetne a teljes nyugdíjrendszertől elkülönítve, önálló intézkedésként kezelni.
Sok férfi nem tudna élni a kedvezménnyel
A Férfiak40 elnevezés azt a benyomást keltheti, hogy minden férfi 40 év munkaviszony után korábban nyugdíjba mehetne. A valóságban azonban ennél jóval szűkebb lehetne a jogosulti kör.
Kimaradhatnának vagy csak később szerezhetnék meg a szükséges időt:
- a hosszabb ideig tanulók;
- a többször munkanélkülivé válók;
- a tartósan külföldön dolgozók, ha az időszak igazolása problémás;
- a be nem jelentett munkát végzők;
- a hosszabb megszakítással rendelkező vállalkozók;
- azok, akiknek hiányos a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásuk.
Ezért a szolgálati idő előzetes ellenőrzése akkor is fontos lehet, ha a program bevezetéséről még nincs végleges döntés.
Érdemes ellenőrizni a nyugdíjhoz nyilvántartott adatokat
A nyugdíj előtt állóknak célszerű időben áttekinteniük, hogy a hatósági nyilvántartásban minden munkaviszonyuk, kereseti adatuk és járulékfizetési időszakuk szerepel-e.
A több évtizeddel korábbi munkaviszonyok igazolása később nehéz lehet, különösen akkor, ha az egykori munkáltató már megszűnt.
Hasznos lehet összegyűjteni:
- a régi munkakönyveket;
- a munkaszerződéseket;
- a bérjegyzékeket;
- a társadalombiztosítási igazolásokat;
- a katonai szolgálattal kapcsolatos dokumentumokat;
- a külföldi biztosítási idő igazolásait;
- a vállalkozói jogviszony dokumentumait.
Egy esetleges új kedvezmény bevezetésekor azok kerülhetnek előnybe, akiknek a nyilvántartása rendezett, és nem az igénylés pillanatában kell évtizedes hiányosságokat pótolniuk.
Mikor vezethetik be a Férfiak40 programot?
Jelenleg nincs kihirdetett jogszabály és hivatalos indulási időpont. A politikai vállalás a lehetőség vizsgálatáról szól, nem pedig azonnali bevezetésről.
Egy ilyen jelentőségű változtatás előtt várhatóan szükség lenne:
- pénzügyi hatástanulmányra;
- jogosultsági számításokra;
- demográfiai előrejelzésre;
- szakmai és társadalmi egyeztetésre;
- a szolgálati és jogosultsági idők pontos meghatározására;
- a nyugdíjtörvény módosítására;
- a finanszírozás hosszú távú biztosítására.
Még egy politikai döntés után is jelentős idő telhetne el a részletszabályok kidolgozásáig és a tényleges indulásig.
Nem érdemes kész tényként kezelni a bevezetést
A Férfiak40 lehetősége sok ember számára reményt jelenthet, de jelenleg nem szabad biztosan járó kedvezményként számolni vele.
A nyugdíj előtt álló férfiaknak nem tanácsos kizárólag egy lehetséges jövőbeli szabály alapján felmondaniuk, megszüntetniük vállalkozásukat vagy hosszú távú pénzügyi döntést hozniuk.
Amíg nincs elfogadott jogszabály, addig nem ismert:
- a szükséges jogosultsági idő;
- a beszámítható időszakok köre;
- az életkori feltétel;
- a nyugdíj összege;
- a munkavégzés lehetősége;
- az indulás időpontja;
- az igénylés módja.
A végleges konstrukció akár jelentősen eltérhet a most felmerült elképzelésektől.
Egy átfogó reform többet érhet az egyedi kedvezményeknél
A szakértői álláspont szerint a nyugdíjrendszer problémáit nem lehet egymástól elszigetelt kedvezményekkel tartósan megoldani.
Minden új intézkedés hatással van a jogosultak számára, az állami kiadásokra, a foglalkoztatásra és a későbbi generációk terheire. Egy társadalmilag népszerű kedvezmény rövid távon sok embernek segíthet, hosszabb távon azonban súlyos finanszírozási problémát okozhat, ha nem társul hozzá megfelelő bevétel.
A Férfiak40 vizsgálata ezért csak egy szélesebb nyugdíjreform részeként lehetne igazán megalapozott.
Egy átfogó rendszernek egyszerre kellene foglalkoznia:
- a nyugdíjkorhatárral;
- a korhatár előtti visszavonulással;
- a veszélyes munkakörök kedvezményével;
- a Nők40 jövőjével;
- a nyugdíjak értékállóságával;
- a nyugdíj melletti munkavégzéssel;
- az alacsony nyugdíjak problémájával;
- a rendszer hosszú távú finanszírozásával.
A rugalmas rendszer több embernek adhatna valódi választást
A Férfiak40 bevezetése kétségtelenül népszerű lenne azok körében, akik fiatalon kezdtek dolgozni, és már a 65 éves korhatár előtt több mint négy évtizedes munkaviszonnyal rendelkeznek.
A program ugyanakkor több százmilliárd forintos éves költséget okozhatna, és újabb hosszú távú kötelezettséggel terhelné a nyugdíjrendszert.
Egy rugalmas nyugdíjmodell kiegyensúlyozottabb megoldást jelenthetne. Lehetővé tenné, hogy az egészségi állapotuk, munkaképességük és családi helyzetük alapján az emberek maguk dönthessenek a visszavonulás időpontjáról. A korábbi nyugdíjazás csökkentett ellátással, a későbbi pedig magasabb összeggel járhatna.
A következő időszak legfontosabb kérdése ezért nem pusztán az, hogy lesz-e Férfiak40. Legalább ennyire lényeges, hogy a döntéshozók képesek-e olyan rendszert kialakítani, amely egyszerre méltányos a hosszú évtizedeken át dolgozó emberekkel, és finanszírozható marad a következő nemzedékek számára is.
