Az utóbbi napokban világszerte sokakat meglepett egy különös jelenség: Teherán egyes részein sötét, szinte feketének tűnő eső hullott, amely olajos, koromszerű nyomot hagyott maga után. A felvételek gyorsan elterjedtek az interneten, és sokan találgatni kezdtek arról, mi okozhatta ezt a szokatlan időjárási jelenséget.
Bár első pillantásra valóban ijesztőnek tűnhet, a szakértők szerint a háttérben nem természetfeletti vagy titokzatos okok állnak, hanem jól ismert légköri folyamatok.
Füst, korom és égéstermékek keveredtek a felhőkkel
A teheráni helyzet kialakulásában kulcsszerepet játszott az a hatalmas mennyiségű füst és égéstermék, amely a levegőbe került. Amikor nagy mennyiségű olaj, üzemanyag vagy vegyi anyag ég el egyszerre, az égés során keletkező részecskék – például korom, kénvegyületek és más szennyező anyagok – a légkörbe jutnak.
Ezek az apró részecskék könnyen belekeverednek a felhőkbe, ahol kapcsolatba lépnek a vízcseppekkel.
Ennek következtében az esővíz:
-
savasabbá válhat
-
sötétebb színű lehet
-
akár olajos hatású nyomot is hagyhat a felszínen.
A koromszemcsék miatt a csapadék színe szemmel láthatóan elsötétül, ami azt az érzetet keltheti, mintha fekete eső hullana az égből.
Nem ritka jelenség ipari vagy háborús területeken
Bár sokak számára szokatlan, a feketének tűnő eső nem teljesen példátlan jelenség. Hasonló esetek korábban is előfordultak olyan térségekben, ahol nagy mennyiségű éghető anyag került a levegőbe.
Különösen gyakori lehet:
-
olajmezők égésekor
-
nagy ipari tüzeknél
-
vegyi üzemek balesetei után
-
háborús konfliktusok során.
Ilyenkor a levegőben lebegő részecskék annyira koncentráltan kerülnek a felhőkbe, hogy a csapadék színe látványosan megváltozik.
Eljuthat-e ez Magyarországra?
A fekete esőről szóló hírek után sokan felteszik a kérdést: elérhetnek-e ezek a szennyező anyagok Magyarországig?
A meteorológusok szerint erre gyakorlatilag nincs esély.
A légköri szennyeződések terjedése ugyanis szigorú fizikai és meteorológiai szabályok szerint történik. Több tényező határozza meg, hogy egy adott szennyező anyag milyen messzire juthat el:
-
a szélirány
-
a légköri áramlatok
-
a hőmérsékleti rétegződés
-
a földrajzi távolság.
Teherán ráadásul több mint 3000 kilométerre található Magyarországtól, és a két térség között nincs olyan stabil, egyirányú légáramlás, amely képes lenne ilyen koncentrációban átszállítani a szennyeződéseket.
A savas eső gyorsan „elfogy” a légkörben
Fontos tudni azt is, hogy a savas esőt okozó anyagok nem stabilak a légkörben.
A kémiai folyamatok miatt ezek az anyagok:
-
gyorsan reakcióba lépnek más molekulákkal
-
kicsapódnak a felhőkből
-
vagy fokozatosan felhígulnak.
A szakértők szerint az ilyen szennyeződések általában néhány száz kilométeren belül kiürülnek a felhőkből, így nagyon ritkán jutnak el nagy távolságokra.
A teheráni füstfelhő például már a környező régiókban is jelentősen felhígul, mire tovább sodródna.
A savas eső mindig helyi jelenség
A meteorológusok ezért hangsúlyozzák: a savas eső alapvetően lokális jelenség.
Akkor alakul ki, amikor a szennyező anyagok közvetlenül a felhőkbe kerülnek, és ott azonnal reakcióba lépnek a vízcseppekkel. Amint ezek a felhők kicsapódnak vagy tovább sodródnak, a szennyező anyagok koncentrációja gyorsan csökken.
Ezért szinte kizárt, hogy egy ilyen jelenség több ezer kilométert utazva változatlan formában Európába érjen – írja a Femcafe.
Mi marad a látványos jelenség mögött?
A teheráni fekete eső tehát nem misztikus vagy megmagyarázhatatlan jelenség, hanem a légkör kémiai folyamataiból következő reakció.
A különleges színű csapadék egyszerűen annak a következménye, hogy a levegőben lebegő korom és égéstermékek keveredtek a felhők vízcseppjeivel.
Bár a látvány valóban szokatlan és sokakat megijeszthet, a szakértők szerint Magyarországon nem kell hasonló jelenségtől tartani
