Robert Prevost bíboros pápává választása nem volt teljesen váratlan, inkább egy régóta levegőben lógó döntés beteljesedése – nyilatkozta az MTI-nek Erdő Péter bíboros, prímás, érsek a konklávét követően.
„NEM NAGY A MEGLEPETÉS, DE ANNÁL NAGYOBB AZ ÖRÖM” – FOGALMAZOTT.
A gyors megválasztás is azt jelezte, hogy a konklávé résztvevői egyetértésre jutottak a személyét illetően. Erdő Péter megjegyezte:
„Egy-egy választási menet során felbukkannak nevek, és amikor nő a többség, benne van a levegőben, hogy alighanem ő lesz, aki megkapja a szükséges szavazatszámot.” Egykori tanárát, Tomek Vince piarista rendfőnököt idézte: „A konklávén minden szavazási menetnek külön lelke van.”
Bár a világsajtó több jelöltet is esélyesnek tartott, Prevost bíboros nem szerepelt az elsők között – emelte ki Erdő Péter.
Régi ismeretség, komoly tapasztalat
Erdő Péter visszaemlékezett arra is, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása idején sokszor beszélgetett Prevost bíborossal, aki akkoriban frissen kapta meg a püspöki dikasztérium prefektusi kinevezését.
„A világ püspöki kinevezéseinek több mint a felét Prevost és munkatársai készítették elő, ami nagy áttekintési képességet igényel”
– hangsúlyozta.
Az új pápa személyében szerinte összekapcsolódik Észak- és Dél-Amerika, mivel mindkét kontinensen jól ismerik, ráadásul Rómában tanult és doktorált egyházjogból. Az Ágoston-rend vezetőjeként is széles körű nemzetközi elismertségre tett szert.
„NEM AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGA, A NEMZETISÉGI HOVATARTOZÁSA, MINT INKÁBB A TAPASZTALATI ÉS EMBERI KAPCSOLATI KÖRE JÁTSZOTT SZEREPET”
– hangsúlyozta a bíboros.
A névválasztás jelentősége
Prevost bíboros XIV. Leó névválasztását belső egyházi beszélgetések során indokolta meg. Erdő Péter elmondása szerint az új pápa különösen fontosnak tartja XIII. Leó örökségét, aki az egyház társadalmi tanítását elsőként fogalmazta meg nagy ívben. Az akkori kihívások – az ipari forradalom és a munkások kiszolgáltatottsága – ma is aktuális kérdéseket vetnek fel.
„A PÁPA ÚGY GONDOLJA, HOGY A MUNKÁNAK AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ KAPCSOLATÁT, A MUNKA ÉRTÉKÉT, AZ EMBERI KREATIVITÁST VESZÉLY FENYEGETI, AMI MÉLTATLAN KÖRÜLMÉNYEKET, A MEGBECSÜLÉS HIÁNYÁT, KIZSÁKMÁNYOLÁST JELENTHET.”
A technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia szintén komoly aggodalmakat keltenek az egyházban.
„TOVÁBBI VESZÉLYT KÉPVISEL, HOGY AZ EMBERI MUNKA FELESLEGESSÉ VÁLHAT. (…) PEDIG ISTEN ÜRES EMBERT NEM ALKOT”
– mondta Erdő Péter.
A béke üzenete
XIV. Leó első beszédében a „béke” volt az első szó – ez nemcsak tematikus hangsúlyt jelez, hanem krisztocentrikus szemléletet is, amely érvényesíteni kívánja az egyház társadalmi és nemzetközi szerepét.
Erdő Péter szerint a béke sürgetése folytatása Ferenc pápa, sőt már XXIII. János 1963-as „Pacem in terris” (Békét a földön) kezdetű enciklikájának is.
A Szent Péter-bazilika erkélyére való kilépés módja is üzenetértékű. Míg Ferenc pápa nem viselte a hagyományos vörös köpenyt és a stólát, XIV. Leó viszont elfogadta ezeket, jelezve a folytonosságot és a tiszteletet a hagyomány iránt.
Erdő Péter elárulta, hogy a pápa május 18-án a Vatikánban celebrál majd szentmisét, amelyen ő maga is jelen lesz.
