Életének 91. évében, vasárnap elhunyt Sári József Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja – közölte az akadémia titkársága az MTI-vel. Halálával a magyar kortárs zene egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert alakját veszítette el a hazai művészvilág.
Egy élet a zenének szentelve
Sári József 1935. június 23-án született Lentiben.
Zenei pályafutását a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kezdte, ahol karvezetés és zeneszerzés szakon szerzett diplomát. Már fiatal korában is a klasszikus formák iránti tisztelet és a modern zenei kifejezésmód iránti nyitottság jellemezte.
Pályája kezdetén tanított, majd 1971 és 1984 között a Német Szövetségi Köztársaságban, többek között Frankfurtban és Giessenben dolgozott szabadfoglalkozású zeneszerzőként. Ezekben az években formálódott egyedi, avantgárd és mégis rendkívül emberközeli zenei stílusa, amely később meghatározta egész életművét.
Hazatérve 1984-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított, majd 1992 és 2005 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet–szolfézs tanszékének vezetője, 1997-től pedig egyetemi tanára volt.
Zeneszerzői pálya és nemzetközi elismerés
Sári József elsősorban vonószenekari műveiről vált ismertté, de életműve sokkal szerteágazóbb: operák, kamaradarabok, zenekari művek és szólódarabok egyaránt megtalálhatók benne.
Műveit rendszeresen játszották Magyarországon és külföldön, különösen Németországban, ahol több éven át dolgozott. Kompozíciói több alkalommal szerepeltek a Tribune International Paris és az IGNM – Új Zene Nemzetközi Társasága rangos rendezvényein is.
Nem egy szerzeményét külföldi felkérésre írta:
-
2004-ben a giesseni színház zenekara mutatta be a Leoniden című darabját,
-
2005-ben a finnországi Kornsholm Music Festival számára írta a Kornsholm Concertino című művét.
Operaszerzőként is maradandót alkotott:
-
Der Hutmacher (A kalaposmester) című operáját 2008-ban mutatták be Regensburgban,
-
míg Napfogyatkozás című operáját 2000-ben Pforzheimben, majd 2009-ben a Magyar Állami Operaházban játszották.
Művei és kiadványai
Sári József kompozícióit több rangos nemzetközi kiadó – köztük az Editio Musica Budapest, a Bärenreiter, az Akkord, a Ricordi és az Accent – is megjelentette.
Több mint negyven műve jelent meg CD-n a Hungaroton, a Fonó Records és a BMC Records gondozásában.
Két szerzői lemeze is napvilágot látott, amelyek betekintést engednek művészi világába és kompozíciós technikájába.
Zenei tevékenysége mellett 1997 és 2007 között a Magyar Rádió kortárs zenei lektoraként dolgozott, ezzel is aktívan formálva a hazai zenei életet és a fiatal zeneszerzők lehetőségeit.
Díjak, kitüntetések és elismerések
Pályafutása során Sári József a magyar és a nemzetközi zenei élet egyik legelismertebb alakja lett.
-
1991-ben Erkel Ferenc-díjat kapott,
-
1995-ben és 2005-ben Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal ismerték el,
-
1998-ban Érdemes művész címet vehetett át,
-
2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki – a nagy európai zenei hagyományokhoz kapcsolódó, műfajgazdag alkotómunkája és művészetoktatói tevékenysége elismeréseként.
Ezen kívül számos német és nemzetközi díjat is kapott.
2015-ben Artisjus-díjjal jutalmazták Novellette No. 4/b klarinétra című művét, amelyet a kritikusok az év egyik legkiemelkedőbb kortárs kompozíciójának neveztek.
Tanár, mentor és példakép
Sári József nemcsak komponistaként, hanem pedagógusként is jelentős nyomot hagyott. Tanítványai közül sokan ma is meghatározó szerepet töltenek be a magyar és nemzetközi zenei életben.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatójaként nemzedékeknek adta tovább tudását, a zenéhez való szenvedélyes, de tudományos alapokon nyugvó szemléletét.
Diákjai szerint szigorú, de inspiráló tanár volt, aki mindig a zene mélyebb értelmét kereste, nem csupán a technikai megoldásokat.
Öröksége és búcsúja
Sári József munkássága hidat képezett a klasszikus hagyomány és a kortárs zenei újítás között.
Zenéjét az intellektuális szerkesztettség, a finom líraiság és a mély emberi érzékenység jellemezte.
Nem csupán a koncerttermek, hanem a hallgatók szívében is maradandó nyomot hagyott.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia közleménye szerint temetéséről és búcsúztatásáról később adnak tájékoztatást.
Halálával egy olyan alkotó távozott, aki a magyar zene XX–XXI. századi történetének egyik meghatározó alakja volt – munkássága a jövő zeneszerzőinek is iránytű marad.
