Ekkor eshet le az első hó Magyarországon

Az utóbbi napokban sokan érzik úgy, mintha egyszerre két külön országban élnénk: van, ahol napfényes, koraőszi délutánokra emlékeztet az idő, máshol pedig makacs, nyirkos köd ül napok óta a tájon. A levegőben mégis már ott van a tél illata, és egyre többeket foglalkoztat a kérdés: mikor érkezik végre az első hó, és hol számíthatunk rá először?

Most úgy tűnik, megvan a válasz – de a történet jóval izgalmasabb annál, mint hogy „szombaton esik a hó”. Nézzük végig, mi zajlik a légtömegek szintjén, hogyan készíti elő a terepet a ködös, hidegpárnás idő a tél első támadásának, és mit ígérnek a hétvégi és jövő heti előrejelzések.

Anticiklon szorításában – ezért ilyen most az idő

Jelenleg Magyarország felett egy kiterjedt anticiklon uralkodik. Ez azt jelenti, hogy a légkör nagyobb skálájú áramlásai most nem a változékonyságnak, hanem a viszonylag nyugodt, stabil helyzetnek kedveznek. A magasban melegebb, enyhébb levegő érkezik fölénk, miközben a felszín közelében hidegebb légréteg reked meg. Ez a kettősség hozza létre azt a jelenséget, amit a meteorológusok hidegpárnának neveznek:

• a felszín közelében párás, ködös, hűvös levegő gyűlik össze,

• felette viszont melegebb, szárazabb légréteg található,

• a két réteg között a keveredés gyenge, ezért a köd és a hideg napokig meg tud maradni.

Ennek köszönhető, hogy ugyanazon a napon az ország egyik részén 4–6 fokos, csontig hatóan nyirkos idő van, máshol pedig 10 fok feletti, napos délutánokat lehet élvezni.

Mi az a hidegpárna, és miért érezzük ennyire fagyosnak a 4–6 fokot?

Sokan tapasztalják most, hogy a hőmérő ugyan nem mutat mínuszt, mégis szinte téli hidegnek érződik az idő. Ennek oka a hidegpárna sajátos „mikroklímája”:

• a köd csökkenti a napsugárzást, a nap szinte át sem tud törni rajta,

• a levegőben lévő apró vízcseppek folyamatosan nedvesítik a bőrt, ruhát,

• a magas páratartalom miatt a test nehezebben tartja meg a hőt, így ugyanaz a hőmérséklet jóval hidegebbnek érződik.

A tartósan ködös tájakon most 4–6 °C körüli a hőmérséklet, de a meteorológusok szerint a hőérzet fagypont közeli, vagyis ez már szinte teljes értékű téli időnek számít. Ezzel szemben a napos részeken 10 °C felett alakulnak a maximumok, ami még őszies érzetet ad.

Meddig marad a köd? – Figyelmeztetés is érvényben

A következő napokban ez az időjárási helyzet nem változik gyökeresen, sőt, a szakértők szerint a hidegpárna hatása egyre nagyobb területre terjed ki.

A meteorológiai szolgálatok elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a több mint 6 órán át fennmaradó, sűrű köd miatt – különösen keddre és szerdára vonatkozóan –, ami:

• közlekedési szempontból veszélyes,

• növeli a balesetveszélyt,

• rontja a látási viszonyokat országutakon, autópályákon,

• és a légszennyező anyagok is könnyebben a felszín közelében rekednek.

A köd tehát nem csak esztétikai kérdés: a mindennapokra, az egészségre, a közlekedésbiztonságra is hatással van.

Mikor törik meg a szürkeség? – Markáns hidegfront közeleg

A jelenlegi előrejelzések szerint szombaton érkezik a fordulat: észak–északnyugat felől egy markáns hidegfront éri el Magyarországot.

A legfontosabb jellemzők:

• a front megbontja a hidegpárnát,

• élénkebb szél kísérheti,

• csapadékzónát is magával hoz, amelynek pontos útja még bizonytalan,

• a front mögött hidegebb, tisztább levegő áramlik be.

Az ilyen helyzetekben általában a délnyugati és az északkeleti országrészek a legérintettebbek a csapadék szempontjából, de a modellek között még van eltérés abban, hogy pontosan hol és mikor érkezik az eső, illetve a hó.

Hol és mikor indulhat a hóesés?

A jó hír a tél szerelmeseinek: nem csak esőre számíthatunk. A meteorológusok szerint a hegyvidéki területeken szombaton hózáporok is kialakulhatnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• A magasabb csúcsokon (Mátra, Bükk, Börzsöny, Alpokalja magasabban fekvő részei) a csapadék átválthat hóba,

• eleinte átmeneti hózáporokról beszélhetünk, nem feltétlenül tartós, összefüggő hóréteg kialakulásáról,

• a csapadékzóna vasárnapra is áthúzódhat, így a hétvége több pontján is fel-felbukkanhatnak hópelyhek a magasabban fekvő térségekben.

Síkvidéken egyelőre kisebb az esély komolyabb havazásra, de a lehűlés iránya és mértéke már egyértelmű jelzés: a tél valóban megindult felénk.

Mi történik vasárnap? – Tisztul a levegő, érdekes hőmérsékleti helyzet alakul ki

A hétvége utolsó napján a front fokozatosan elvonul, és vele együtt „kisöprődik” a köd és a pára is.

A forgatókönyv várhatóan így fest:

• Vasárnap délelőtt először az északi területeken szakadozik fel a felhőzet,

• majd a nap folyamán egyre délebbre is kisüt a nap,

• a korábban tartósan ködös tájakon a „megszabadított” légtérben 6–8 °C-ig emelkedik a hőmérséklet,

• ezzel szemben a most naposabb régiókban a front mögött csak 10 °C körüli maximumokra számíthatunk, vagyis érdekes módon fordulhat a hőmérsékleti helyzet.

Összességében vasárnap már élhetőbb, frissebb, tisztább levegőjű idő jöhet, de a hőmérsékletek alapján továbbra is kora téli hangulat marad.

Miért ennyire bizonytalan, hogy pontosan mikor és hol havazik?

Sokan felteszik a kérdést: ha a technológia ennyit fejlődött, miért nem lehet napra és órára pontosan megmondani, hol és mikor esik majd a hó. A válasz röviden: a légköri folyamatok nagyon összetettek, és minél kisebb térségre és részletesebb időpontra próbáljuk leszűkíteni az előrejelzést, annál több a bizonytalanság.

Különösen igaz ez az olyan helyzetekre, amikor:

• hideg és meleg légtömegek határán alakul ki csapadék,

• a csapadék halmazállapota (eső vagy hó) néhány tized fokon is múlhat,

• a hegyvidéki területek domborzata erősen befolyásolja a folyamatokat,

• a csapadékzóna viszonylag keskeny sávban vonul át az ország felett.

Ilyenkor a modellek ugyan jól mutatják a tendenciát – vagyis, hogy érkezik a lehűlés, a front, és nő a hóesés esélye –, de az, hogy konkrétan melyik hegyoldalon és melyik órában fehéredik ki a táj, csak az eseményhez nagyon közel, illetve gyakran csak „élesben” derül ki.

Mit jelent mindez a hétköznapokban?

1. Közlekedés

• A front érkezéséig a sűrű köd a fő veszélyforrás: érdemes lassabban, nagyobb követési távolsággal közlekedni,

• a hétvégén a hegyvidéki utakon a hózáporok okozhatnak csúszós szakaszokat, átmeneti romló látási viszonyokat.

2. Egészség, közérzet

• A tartós köd és a magas páratartalom megterhelheti a légzőszerveket,

• a hidegpárna idején rosszabb lehet a levegőminőség, különösen nagyvárosokban, völgyekben,

• a front átvonulása után a frissebb levegő sokan számára megkönnyebbülést hoz, még ha hűvösebb is marad az idő.

3. Kert, ház körüli teendők

• Aki még nem tette meg, a hétvége előtt érdemes ellenőrizni a vízrendszerek fagyvédelmét,

• a magasabban fekvő térségekben érdemes felkészülni arra, hogy hózápor nyomán csúszóssá válhat az udvar, feljáró, lépcső,

• a hidegfront utáni naposabb idő ideális lehet utolsó őszi kinti munkákra, mielőtt tartósabb télies idő áll be.

Mi jön ezután? – A modellek még „hullámzanak”

A jelenlegi adatok alapján a jövő hétre vonatkozó előrejelzések még meglehetősen hullámzóak, a különböző modellek eltérő forgatókönyveket mutatnak.

Ami nagyjából biztosnak látszik:

• a hétvége végére egyértelművé válik a lehűlés,

• a téli jellegű napok száma nő,

• és a hóesés esélye a következő hetekben többször is felmerülhet, főként a magasabban fekvő területeken.

A konkrét, újabb havazási helyzeteket azonban csak rövidebb távon, néhány nappal előtte lehet majd pontosabban látni.