Az elmúlt években világszerte – így Magyarországon is – egyre elterjedtebbé vált az a jelenség, amikor a gyártók látszólag változatlan ár mellett csökkentik termékeik méretét vagy tartalmát. Ez az angol eredetű kifejezés, a shrinkflation – azaz zsugorodó infláció –, egyszerre takarja a fogyasztók megtévesztését és a rejtett áremelést. A termékek doboza, csomagolása, márkaneve vagy ára ugyanis nem változik, miközben kevesebb liszt, csokoládé, ital vagy háztartási vegyszer kerül a polcra.
Bár a gazdasági szereplők gyakran védekeznek az inflációs nyomás és az emelkedő alapanyagárak miatti kényszermegoldásokkal, a fogyasztók többsége joggal érzi úgy, hogy becsapják, amikor a megszokott csomagolásban már csak 80 gramm csipsz van a korábbi 100 helyett.
Magyarország az élre tört a szabályozásban
Az Európai Unió több országában még mindig jellemző, hogy a shrinkflation ellen csak puha ajánlások vagy piaci etikai kódexek léteznek. Magyarország azonban az élmezőnybe került: az elmúlt másfél évben a kormány fokozatosan építette ki a szigorúbb fogyasztóvédelmi keretrendszert.
Az első lépést az 1/2024-es kormányrendelet jelentette, amely 2024. február 1-jén lépett hatályba, és előírta a gyártók és kereskedők tájékoztatási kötelezettségét, ha csökkentett mennyiségű terméket dobnak piacra.
A szabályozás értelmében a kereskedő köteles volt jól látható tájékoztató hirdetményt kihelyezni az érintett termék mellé, amennyiben annak tömege vagy térfogata jelentősen eltért a korábban megszokottól. A rendelet külön részletezte, hogy a kötelezettség mely időszakokra vonatkozik, és azt is előírta, hogy a tájékoztatást legalább két hónapig biztosítani kell.
Július 20-tól új szintre lépett a védelem
A Pénzcentrum információi szerint 2025. július 20-tól már nem csupán egy kormányrendelet, hanem a kereskedelmi törvény és a fogyasztóvédelmi törvény is tiltja a shrinkflation rejtett gyakorlatait. A jogalkotó ezzel újabb szintre lépett, hogy gátat szabjon a fogyasztók megtévesztésének. Az új törvényi előírások lehetővé teszik, hogy komolyabb hatósági eszközökkel is fellépjenek az olyan termékek ellen, amelyek esetében a csökkentett mennyiséget nem jelölik megfelelően.
A jogszabályváltozással a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatékonyabban ellenőrizheti az áruházláncokat, diszkontokat és gyártókat, és szükség esetén bírságokat is kiszabhat a szabályokat megszegő piaci szereplőkre.
Fontos a fogyasztói tudatosság is
Bár a szabályozás szigorítása jelentős előrelépés, a szakértők hangsúlyozzák, hogy önmagában nem elég. A hosszú távú hatékonysághoz elengedhetetlen a fogyasztók edukációja is. Több közgazdász, fogyasztóvédelmi szakértő és civil szervezet egybehangzóan állítja: rendszeres fogyasztói tájékoztató kampányokra is szükség lenne, hogy az emberek felismerjék, mikor próbálják őket becsapni. Például célszerű a grammár alapú egységárak figyelése, illetve a régi és új csomagolások összehasonlítása.
Egyre több bolt tünteti fel a termék egységárát (pl. Ft/liter, Ft/kg), amely nagy segítséget jelenthet a fogyasztóknak az összehasonlításban. De még ez is csak akkor hatékony, ha az emberek tudatosan odafigyelnek ezekre az adatokra.
Társadalmi nyomás is beindult
A shrinkflation elleni harc mára nemcsak szabályozási, hanem társadalmi ügy is lett. A közösségi médiában egyre több vásárló osztja meg tapasztalatait a lecsökkent csomagokról, és mémek, posztok tucatjai figurázzák ki azokat a termékeket, amelyek korábban bővebb tartalommal jelentek meg. Ez a társadalmi nyomás szintén hatással lehet a gyártók döntéseire: a reputációveszteség elkerülése érdekében többen visszaállítják a korábbi mennyiséget vagy legalább korrekt tájékoztatást adnak a változásokról.
A shrinkflation tehát nem csupán árpolitikai trükk, hanem bizalomvesztéshez is vezethet a márkák iránt. A magyar kormány lépései előremutatóak, és más európai országok számára is mintát jelenthetnek. A hosszú távú megoldás azonban csak akkor érhető el, ha a vásárlók is tudatosabban figyelik az árcímkéket, a csomagolásokat, és nem hagyják szó nélkül, ha kevesebbet kapnak a pénzükért.
