Az Európai Unió Bírósága (EUB) világosan kimondta: ha egy devizaalapú hitelszerződés érvénytelen, akkor teljesen mindegy, miért az – nem lehet érvényessé nyilvánítani. Ezzel szemben a magyar Kúria múlt heti döntésében leszűkítette az uniós ítélet hatályát, amit több jogász is élesen bírált. Az ATV-nek nyilatkozó szakértők egyenesen úgy fogalmaztak: ez nettó csalás, amely súlyosan sérti az uniós jog alkalmazását és a fogyasztók érdekeit.
Korlátozott ítélet, korlátozott védelem
A Kúria jogegységi döntésében elismerte: ha az adós nem kapott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatokról, akkor visszajár az összes olyan pénzösszeg, amit a hitelfelvevő a kölcsön összegén felül fizetett a banknak. Ez a döntés a „mindent vissza” elv alkalmazását jelentené – de csak abban az esetben, ha bizonyítható a tájékoztatás elmaradása.
Ez azonban csak a devizahitelesek egy szűk körére vonatkozik, a többiek helyzetét érintetlenül hagyja. Mindez annak ellenére történt, hogy az Európai Unió Bírósága korábban egyértelműen kimondta: ezek a szerződések teljes egészében semmisek, ha a tájékoztatás nem volt megfelelő.
Jogászok: a Kúria jogot sértett
A devizahiteles ügyekben régóta aktív Marczingós László ügyvéd szerint a Kúriának nincs hatásköre értelmezni az uniós bíróság ítéleteit, azok ugyanis közvetlenül kötelezőek a nemzeti bíróságokra nézve. Szerinte a mostani lépés célja az volt, hogy a magyar igazságszolgáltatás elkerülje az uniós jog tényleges alkalmazását a hazai perekben.
A Kúria eljárását Marczingós úgy értékelte: politikai és pénzügyi motiváció húzódik meg mögötte, mivel ezzel a döntéssel a bankokat védi a fogyasztókkal szemben. Hangsúlyozta: ha a magyar állam nem tesz eleget uniós kötelezettségeinek, abból kötelezettségszegési eljárás lehet, és akár százmillió eurós bírság is fenyegetheti az országot.
Lattmann Tamás: „Ezt nem lehet átértelmezni”
A nemzetközi jogász Lattmann Tamás az ATV műsorában még keményebben fogalmazott: a Kúria jogegységi határozatát nettó csalásnak nevezte. Mint mondta, az Európai Unió Bíróságának ítéleteit tilos átértelmezni, és ebben az esetben a Kúria mégis ezt tette, amikor összemosta az uniós jogot a tisztességes tájékoztatás kérdéskörével, amely nem volt része az EUB döntésének.
Lattmann szerint a jelenlegi helyzet egyenes következménye annak, hogy a devizahitel-válság kezelését 2010-ben a Fidesz a Kúria nyakába varrta, ahelyett hogy azt törvényhozási úton oldották volna meg. A devizahiteles törvények (DH-törvények) ugyanis úgy rendelkeztek, hogy a szerződések nem minősülnek teljesen tisztességtelennek, csak részben – és ettől még érvényesek maradhatnak.
Ezt a megközelítést azonban az uniós bíróság idén tavasszal egyértelműen elutasította: ha egy szerződés tisztességtelen, az teljes egészében érvénytelen – sem kamatot, sem árfolyamveszteséget, sem egyéb díjat nem követelhet a bank az adóstól.
Marczingós: nem a Kúria dolga, hanem a jogalkotóé
Az ügyvéd szerint nem a Kúriának, hanem a magyar Országgyűlésnek lenne a dolga rendezni ezt a helyzetet. Az uniós ítélet ugyanis jogi vákumot teremtett, és ezt csak törvényi szinten lehet feloldani. A Kúria azonban – ahelyett hogy továbbította volna a kérdést a jogalkotónak – önállóan értelmezte a nemzeti jog és az uniós jog viszonyát, és ezzel komoly ellentmondásokat hozott létre.
Hármas felelősség: a bank, az ügyfél és az állam
A devizahiteles ügyek erkölcsi és jogi értékelésekor nemcsak a bankokat és az ügyfeleket kell megvizsgálni, hanem az állam szerepét is – erről beszélt Magyar György ügyvéd ugyanabban a műsorban. Szerinte háromszoros felelősség van a történtekben:
-
a bank eladott egy kockázatos pénzügyi terméket,
-
a hitelfelvevő vállalta a szerződést, még ha nem is teljesen átlátható feltételekkel,
-
és az állam nem védte meg idejében a lakosságot.
Magyar úgy látja, a mostani kúriai döntésben az állam kibújik a felelősség alól, és a következményeket a másik két félre hárítja. Holott a polgári jog lehetőséget adna a „kármegosztás” alkalmazására, vagyis az érintett felek közös felelősségvállalására.
Politikai szándék is lehet a háttérben?
A két jogász szerint nem kizárt, hogy a választások közeledtével a kormány olyan új törvényt hoz, amely a bankokat kártalanításra kötelezi, ezáltal pedig politikai tőkét kovácsolhat a devizahiteles ügyből. Egy ilyen lépéssel a Fidesz jelentős szavazóbázist nyerhet vissza azok köréből, akik éveken át küzdöttek a törlesztőrészletekkel, és akik most az uniós ítéletben reményt láttak az igazságos rendezésre.
Az Európai Unió Bíróságának döntése világos: ha a tájékoztatás nem volt megfelelő, a szerződés semmis. Ennek ellenére a magyar Kúria egy szűkebb értelmezést vezetett be, és korlátozta a jogorvoslat lehetőségét. Ez nemcsak a devizahitelesek számára jelent csalódást, hanem jogi szempontból is komoly problémákat vet fel: kérdés, hogyan lehet összeegyeztetni a nemzeti ítéletet az uniós joggal. A jogalkotás most kulcsszerepbe került – de vajon lépni fog-e a Parlament?
