A Tisza-kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt az átfogó adóügyi módosító csomagot, amely több ponton átalakítaná a bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítványok, a társasági adó és a kiskereskedelmi adó szabályait. A javaslat emellett megszüntetne több kevéssé használt adónemet, szigorítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését, és új ellenőrzési jogosítványokat adna a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
Kármán András pénzügyminiszter szerint a csomag célja annak a korábbi rendszernek a felszámolása, amelyben bizonyos vállalatok, alapítványok és vagyonos magánszemélyek a többieknél kedvezőbb adózási helyzetbe kerülhettek. A kormány azt ígéri, hogy az új szabályok nem az általános adókulcsokat emelik, hanem a különleges kedvezményeket és az adóelkerülésre alkalmas konstrukciókat rendezik át.
A változtatások egy része már 2026 őszén, más rendelkezések 2027-ben vagy 2028-ban lépnének életbe. Lényeges azonban, hogy egyelőre benyújtott törvényjavaslatról van szó: a részletek a parlamenti tárgyalás alatt még módosulhatnak, és csak az elfogadott, majd kihirdetett jogszabály tekinthető véglegesnek.
Az uniós források felszabadítása a csomag egyik legfontosabb célja
Az új adócsomag szorosan kapcsolódik Magyarország felülvizsgált Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez. A kormány azt vállalta, hogy 2026 augusztusának végéig több olyan adózási és integritási intézkedést végrehajt, amelyet az Európai Bizottság a visszatartott helyreállítási források folyósításához szükségesnek tart.
A vállalások között szerepel:
- a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adómentességek szigorítása;
- egyes nagyvállalati társaságiadó-kedvezmények megszüntetése;
- a kiskereskedelmi adó egységesebbé tétele;
- a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiváltságainak csökkentése;
- az adónemek számának mérséklése;
- az adóhatóság és az integritási intézmények függetlenségének erősítése.
A kormány várakozása szerint a szükséges jogszabályok elfogadása és a vállalt mérföldkövek teljesítése után 2026 utolsó negyedévében megkezdődhet az uniós pénzek tényleges folyósítása. A kifizetés ugyanakkor nem automatikus: az uniós intézményeknek azt is ellenőrizniük kell, hogy a vállalásokat nemcsak jogszabályba foglalták, hanem a gyakorlatban is megfelelően végrehajtják.
Nem általános adóemelésről van szó
A javaslat egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem változtatná meg széles körben a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó vagy a társasági adó általános kulcsát.
A csomag célzottan olyan adózói csoportokra összpontosít, amelyek speciális mentességeket vagy kedvezményeket vehettek igénybe. Ide tartoznak a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók, a magánalapítványok, bizonyos globális nagyvállalatok, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok.
A legtöbb alkalmazottat, nyugdíjast, egyéni vállalkozót és kisebb céget ezért közvetlenül nem érinti a csomag legszigorúbb része. Közvetett hatás azonban kialakulhat, ha a nagyvállalatok adóterhei, illetve a költségvetés bevételei és kiadásai érdemben megváltoznak.
Mi az a bizalmi vagyonkezelés?
A bizalmi vagyonkezelés olyan jogi konstrukció, amelyben a vagyonrendelő meghatározott vagyont ad át a vagyonkezelőnek. A vagyonkezelő ezt a vagyont saját nevében, de a szerződésben kijelölt kedvezményezettek javára kezeli.
A konstrukciónak számos jogszerű célja lehet. Segítheti például:
- a családi vagyon hosszú távú megőrzését;
- a családi vállalkozás generációváltását;
- az öröklési kérdések rendezését;
- a vagyon szakértői kezelését;
- kiskorú vagy más védelemre szoruló kedvezményezett támogatását;
- különböző vagyonelemek elkülönített kezelését.
A probléma nem magával a jogintézménnyel, hanem annak egyes adózási felhasználásaival kapcsolatban merült fel. A kormány szerint bizonyos konstrukciók lehetővé tették, hogy jelentős vagyonnövekedés vagy hozam adómentesen, illetve a szokásosnál kedvezőbb feltételekkel jusson vissza a vagyon eredeti tulajdonosához vagy a kedvezményezettekhez.
A jelenlegi szabályok már most is különbséget tesznek a kezelt vagyon eredeti tőkerésze, annak felértékelődése és a kezelés során keletkezett hozam között. A NAV korábbi tájékoztatása szerint a vagyonkezelésből származó különböző juttatások adókövetkezménye attól is függ, hogy a kedvezményezett tulajdonjogot, használati jogot, kölcsönt vagy más vagyoni előnyt szerez.
A vagyon átadása továbbra sem lenne azonnal adóköteles
A most benyújtott javaslat nem szüntetné meg a bizalmi vagyonkezelés valamennyi adózási sajátosságát.
A vagyon bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba történő átadása főszabály szerint továbbra sem eredményezne azonnali személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget. Ez azért fontos, mert a vagyonrendelő az átadáskor nem feltétlenül jut tényleges jövedelemhez: mindössze egy másik jogi keretbe helyezi át a vagyont.
A már korábban adózott eredeti tőkerész szintén visszaadható lenne adómentesen. Ha például valaki százmillió forintnyi, igazoltan adózott vagyont helyezett vagyonkezelésbe, maga ez a százmillió forintos tőke nem válna automatikusan újra adókötelessé.
A szigorítás a vagyonkezelés során keletkezett új jövedelmet, hozamot és értéknövekedést célozza.
Adókötelessé válhat a hozam és az értéknövekedés
A javaslat szerint a vagyonkezelés során realizált hozamot és a vagyon felértékelődését a későbbi kifizetéskor már nem lehetne az eredeti tőkével összekeverve adómentesen kiadni.
Ilyen hozam lehet például:
- a kezelt részvények után kapott osztalék;
- az ingatlanok bérleti díja;
- a bankbetétek kamata;
- az értékpapírok eladásából származó nyereség;
- a vállalkozási részesedések értéknövekedése;
- más befektetésekből származó eredmény.
Ha a vagyonkezelő vagy a magánalapítvány ilyen jövedelmet fizet ki a kedvezményezettnek, az a javaslat alapján személyijövedelemadó-köteles bevétel lehet.
A cél az, hogy ugyanaz a gazdasági jövedelem ne kapjon kedvezőbb adókezelést kizárólag azért, mert azt előzőleg bizalmi vagyonkezelésbe helyezték.
Kötelező kifizetési sorrendet vezetnének be
Az egyik legjelentősebb szigorítás a vagyon kiadásának sorrendjét érinti.
A kifizetéskor először a kezelt vagyonban felhalmozott hozamot kellene kiadottnak tekinteni. Ezt követné a vagyon felértékelődéséből származó rész, és csak ezek után lehetne az eredeti, adózott tőkét adómentesen visszaadni.
Ez megakadályozná, hogy a felek egy kifizetést egyszerűen adómentes tőkevisszatérítésnek nevezzenek, miközben a vagyonkezelésben jelentős adózatlan hozam is található.
Egy egyszerű példa szerint, ha valaki százmillió forintot helyezett el egy vagyonkezelésben, amelynek értéke később százötvenmillió forintra nőtt, akkor egy húszmillió forintos kifizetést nem lehetne automatikusan az eredeti százmilliós tőkéből származónak tekinteni. Először az ötvenmillió forintos értéknövekedésből vagy hozamból történő kifizetésnek minősülne, így adókötelezettség keletkezhetne.
A kriptoeszközökre külön szabályok vonatkoznának
A javaslat a kriptoeszközök bizalmi vagyonkezelésbe adását is külön kezeli.
A tervezet szerint a kriptoeszköz vagyonkezelésbe történő átadása már önmagában adózási szempontból ügyletnek minősülhet. Ennek oka, hogy a kriptoeszközök értéke rendkívül gyorsan változhat, a megszerzési értékük igazolása pedig gyakran nehezebb, mint egy hagyományos értékpapír vagy bankszámlán tartott pénz esetében.
A szabály célja annak megakadályozása lehet, hogy a kriptovaluták korábban keletkezett, de még nem adózott árfolyamnyereségét egy vagyonkezelési konstrukció segítségével tüntessék el vagy alakítsák át adómentes tőkévé.
Az érintetteknek ezért különösen fontos lesz dokumentálniuk:
- a kriptoeszköz megszerzésének időpontját;
- az eredeti vételárat;
- az átadáskori piaci értéket;
- a használt kereskedési platformot;
- a tranzakciók blokkláncadatát;
- a későbbi eladás vagy kifizetés körülményeit.
Kötelező NAV-ellenőrzést írhatnak elő
A bizalmi vagyonkezelést érintő csomag egyik legszigorúbb eleme a célzott hatósági ellenőrzés.
A NAV elsőként a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezeléseket és magánalapítványokat vizsgálhatja át. Ez az időpont azért jelentős, mert 2023-ban már módosították a vagyonrendelés és a vagyonfelértékelés adózási szabályait.
Az ellenőrzések során azt vizsgálhatják, hogy:
- volt-e tényleges gazdasági, öröklési vagy vagyonvédelmi cél;
- valóban megtörtént-e a vagyon feletti rendelkezési jog átadása;
- a vagyonkezelő önállóan járt-e el;
- a kedvezményezettek és a tényleges tulajdonosok személye megfelelően szerepel-e a nyilvántartásokban;
- helyesen állapították-e meg a vagyon értékét;
- adóelkerülés volt-e a konstrukció elsődleges vagy kizárólagos célja;
- történtek-e színlelt, mesterséges vagy gazdaságilag indokolatlan ügyletek.
A vagyonkezelés puszta léte természetesen nem bizonyít szabálytalanságot. A NAV-nak minden esetben a konkrét szerződéseket, pénzmozgásokat és gazdasági körülményeket kell értékelnie.
Mit jelent a valódi gazdasági cél vizsgálata?
Egy bizalmi vagyonkezelési szerződés mögött akkor állhat valós gazdasági cél, ha például egy idős vállalkozó előre rendezi családi cégének átadását, biztosítani kívánja örökösei megélhetését, vagy a családi vagyon szakszerű kezelését független vagyonkezelőre bízza.
Gyanút kelthet azonban, ha:
- a konstrukciót közvetlenül egy nagy összegű eladás előtt hozták létre;
- a vagyonrendelő a gyakorlatban minden korábbi jogát változatlanul megtartotta;
- a vagyonkezelő csak formálisan szerepel a szerződésben;
- a kedvezményezett rövid időn belül hozzájutott a teljes vagyonhoz;
- a szerződés egyetlen érdemi eredménye az adó megspórolása volt;
- mesterséges felértékelést alkalmaztak;
- kölcsönnek álcázott végleges kifizetések történtek.
A hatóság ilyenkor azt vizsgálhatja, hogy a szerződés jogi formája és tényleges gazdasági tartalma megegyezett-e.
2028-tól minden konstrukció sorra kerülhet
A javaslat alapján 2028-tól a NAV az elévülési időn belül valamennyi bizalmi vagyonkezelést és magánalapítványt átvilágíthatná.
Ez nem feltétlenül jelent egyszerre minden szereplőnél teljes körű helyszíni ellenőrzést. A hatóság kockázatelemzéssel, adat-összevetéssel és célzott vizsgálatokkal is dolgozhat.
A NAV már jelenleg is számos adatforrást használ az ellenőrzések kiválasztásához, többek között az adóbevallásokat, az Online Számla rendszer adatait, a nemzetközi információcserét és a pénzmosás elleni bejelentéseket. A bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő gyanús tranzakciókat a pénzmosás elleni bejelentési rendszerben is rögzíteni lehet.
A célzott vizsgálatok ezért elsősorban azokra a konstrukciókra összpontosulhatnak, amelyekben jelentős vagyonnövekedés, rövid időn belüli kifizetés, offshore kapcsolat vagy szokatlan pénzmozgás jelenik meg.
Központi adatbázis készülhet a vagyonkezelésekről
A vagyonkezelőknek és magánalapítványoknak éves, részletes adatszolgáltatási kötelezettségük lehet.
A NAV központi adatbázisában többek között az alábbi információk jelenhetnek meg:
- a vagyonrendelő személye;
- a vagyonkezelő adatai;
- a kedvezményezettek köre;
- a kezelt vagyon összetétele;
- a vagyon eredeti értéke;
- a tárgyévi hozam és felértékelődés;
- a kedvezményezetteknek teljesített kifizetések;
- a konstrukció megszűnése vagy átalakulása;
- a határokon átnyúló ügyletek;
- a tényleges tulajdonosi információk.
A kormány szerint ezzel megszüntethető az a helyzet, amelyben az adóhatóság csak egy hosszadalmas vizsgálat során tudja feltárni a kezelt vagyon tényleges mozgását.
Az érintett szereplők ugyanakkor várhatóan komoly adatvédelmi és üzleti titokvédelmi garanciákat követelnek majd, hiszen rendkívül érzékeny családi és vagyoni információkról van szó.
Már most érdemes átvizsgálni a szerződéseket
A bizalmi vagyonkezelési konstrukciók résztvevőinek nem célszerű megvárniuk az első NAV-megkeresést.
Érdemes ellenőrizni:
- rendelkezésre áll-e az eredeti vagyon forrásának igazolása;
- dokumentálták-e a vagyonelemek átadáskori értékét;
- elkülönítve tartják-e nyilván a tőkét, a hozamot és a felértékelődést;
- megfelelnek-e a tényleges tulajdonosi adatok;
- van-e gazdasági indokolás a konstrukció létrehozásáról;
- összhangban vannak-e a kifizetések a szerződéssel;
- szabályosan kezelték-e a kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönöket;
- teljesítették-e a korábbi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeket.
Aki önellenőrzéssel még a hatósági vizsgálat előtt rendezi az esetleges hibákat, általában kedvezőbb helyzetbe kerülhet, mint az, akinél az adóhiányt már a NAV tárja fel.
Megszűnik a növekedési adóhitel
A társasági adó rendszerében kivezetnék a növekedési adóhitelt.
Ez a lehetőség azoknak a gyorsan növekvő vállalkozásoknak biztosított fizetési halasztást, amelyek adózás előtti eredménye egyik évről a másikra jelentősen megemelkedett. A konstrukció célja eredetileg az volt, hogy a hirtelen növekedés miatt keletkező nagyobb adókötelezettség ne okozzon azonnali likviditási problémát.
A javaslat szerint 2027-től már nem keletkezhetne új növekedési adóhitel. A korábban jogszerűen megszerzett jogosultságok kezelését átmeneti szabályoknak kell rendezniük.
A kormány vélhetően azért vezeti ki a kedvezményt, mert azt kevés vállalkozás használta, miközben bonyolította a társasági adó rendszerét.
Megszűnnek egyes műemléki adókedvezmények
A 2026-os adóév után megszűnnének a műemlékek felújításához és karbantartásához kapcsolódó társaságiadó-kedvezmények is.
A kedvezmény célja az volt, hogy a vállalkozásokat kulturális örökségi értékek helyreállítására ösztönözze. A kormány ugyanakkor úgy értékelheti, hogy ez a rendszer nem biztosított megfelelően átlátható vagy társadalmilag arányos támogatást.
A megszüntetés nem jelenti feltétlenül azt, hogy a műemlékek felújítása a jövőben semmilyen állami segítséget nem kaphat. A támogatás közvetlen pályázatokon, költségvetési programokon vagy más célzott rendszeren keresztül is megvalósulhat.
A jelenlegi kedvezményt használó cégeknek azonban meg kell vizsgálniuk, hogy folyamatban lévő beruházásaikra milyen átmeneti rendelkezések vonatkoznak majd.
Jelentősen szűkülnek a KEKVA-k adóelőnyei
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-k társaságiadó-kedvezményeit szintén jelentősen csökkentenék.
A javaslat szerint 2027 augusztusától megszűnhet az alapítványok társaságiadó-mentessége, és szűkülhet a számukra nyújtott vállalati támogatások után igénybe vehető adóalap-kedvezmény.
A változás összefügg az alapítványi rendszer átfogó átalakításával. A kormány korábban bejelentette, hogy a nem felsőoktatási alapítványok feladatai és vagyona 2026 augusztusának végén visszakerülhet az államhoz, az egyetemeket fenntartó alapítványok átalakítására pedig egyéves átmeneti időszakot biztosítanak. A kormányzati ütemterv szerint az egyetemi KEKVA-k jelenlegi formája 2027. augusztus 1-jével szűnhet meg.
A társaságiadó-mentesség megszüntetése ezért részben az alapítványi szerkezet átalakításához kapcsolódó technikai változás is lehet.
Az egyházi egyetemek kivételt kapnának
A javaslat alapján az egyházi fenntartású egyetemek támogatásához kapcsolódó 300 százalékos adóalap-kedvezmény megmaradna.
Ez azt jelenti, hogy a támogató vállalat a meghatározott feltételek teljesítése esetén a támogatás összegénél nagyobb tétellel csökkentheti társaságiadó-alapját.
A kivétel várhatóan vitát vált ki. Támogatói szerint az egyházi intézmények jelentős oktatási és közfeladatot látnak el, ezért indokolt a támogatásuk ösztönzése. Kritikusai viszont felvethetik, hogy az egységes adórendszer elvével nehezen egyeztethető össze egyes fenntartók kiemelt kedvezménye.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat támogatása továbbra is elismert költség maradna, vagyis az erre fordított összeg meghatározott feltételek mellett a vállalkozás adózás előtti eredményében figyelembe vehető.
A sporttámogatási rendszer nem változik
A látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó társaságiadó-rendszer a mostani csomag szerint változatlan marad.
A vállalkozások tehát továbbra is támogathatják az érintett sportágakat a társasági adójukhoz kapcsolódó konstrukción keresztül.
Ez azért figyelemre méltó, mert a csomag több más különleges társaságiadó-kedvezményt kivezet vagy csökkent. A sporttámogatás érintetlenül hagyása arra utal, hogy a kormány ezt jelenleg nem az uniós források felszabadításához szükséges legsürgetőbb kérdések közé sorolja.
A rendszer hosszabb távú sorsáról azonban később külön döntés születhet.
Átalakul a kiskereskedelmi adó számítása
A kiskereskedelmi adó egyik legfontosabb változása a kapcsolt vállalkozások árbevételének összeszámítását érinti.
A jelenlegi rendszer bizonyos esetekben együttesen kezeli az egymással kapcsolatban álló vállalkozások bevételét, majd az így kapott összeg alapján állapítja meg a progresszív adókulcsot.
A javaslat ezt az összeszámítási szabályt 2026-tól eltörölné. Ennek következtében az egyes jogi személyek saját árbevételük alapján kerülhetnek be valamelyik adósávba.
Ez különösen azoknak a franchise-hálózatoknak vagy üzletláncoknak lehet kedvező, amelyek több, jogilag önálló vállalkozásból állnak.
Nem minden kiskereskedelmi vállalkozás járna ugyanúgy
A változás következtében eltérő helyzet alakulhat ki két, gazdaságilag hasonló méretű üzlethálózat között.
Ha az egyik hálózat egyetlen nagy társaságként működik, teljes árbevétele a magasabb progresszív adósávba kerülhet. Ha egy másik lánc sok különálló franchise-vállalkozásból áll, az egyes cégek külön-külön alacsonyabb sávban adózhatnak.
Ezért a módosítás egyszerre tekinthető a vállalkozói önállóság elismerésének és lehetséges versenytorzító tényezőnek.
A szabályozás kialakításakor különösen fontos lesz megakadályozni, hogy nagy vállalatok kizárólag az adó csökkentése érdekében mesterségesen több kisebb cégre osszák fel működésüket.
A hatóság ezért továbbra is vizsgálhatja a rendeltetésszerű joggyakorlást és a gazdaságilag indokolatlan szervezeti átalakításokat.
Visszamenőleg eltörlik a szén-dioxid-kvótaadót
A vállalatok számára a csomag egyik legnagyobb pénzügyi könnyítése a szén-dioxid-kvótaadó visszamenőleges eltörlése lehet.
A javaslat szerint az adónem 2023 októberétől szűnne meg, vagyis úgy kellene tekinteni, mintha attól az időponttól nem állt volna fenn fizetési kötelezettség.
Az érintett vállalatok az eddig befizetett összeget kérelemre visszaigényelhetnék a NAV-tól. A visszatérítés a becslések szerint megközelítheti a 289 milliárd forintot, ami jelentős egyszeri terhet jelenthet a költségvetésnek.
A kormány indoklása szerint a korábbi adó uniós jogi szempontból vitatható volt, ezért fenntartása és az esetleges perek további kamat- és visszafizetési kockázatot okozhatnának.
A visszatérítés nem feltétlenül lesz automatikus
A javaslat szerint a NAV nem feltétlenül utalja vissza hivatalból minden érintettnek a korábban befizetett kvótaadót.
A vállalatoknak várhatóan kérelmet kell benyújtaniuk, amelyben igazolják:
- a befizetés összegét;
- annak időpontját;
- a bevallás alapját;
- az esetleges korábbi korrekciókat;
- azt, hogy az összeg visszatérítésének nincs más jogi akadálya.
A NAV-nak azt is rendeznie kell, hogy a visszatérítéshez kapcsolódik-e kamat, illetve hogyan kezelendők a folyamatban lévő perek és hatósági eljárások.
A költségvetési hatás ezért nem feltétlenül egyetlen időpontban jelentkezik. A visszaigénylések több hónap vagy akár több év alatt is beérkezhetnek.
A kvótaátadási tranzakciós díj is megszűnik
A szén-dioxid-kvóták átadásához kapcsolódó tranzakciós díjat szintén kivezetnék.
Ez a teher a kibocsátási egységek átruházásakor keletkezett. Megszüntetése egyszerűsítheti a kvótakereskedelmet, és csökkentheti az érintett ipari vállalatok adminisztratív költségeit.
A könnyítés azonban nem jelenti a környezeti terhek általános csökkentését. A kormány más típusú, közvetlenül a kibocsátáshoz kapcsolódó díjakat éppen szigorítani kíván.
Duplájára emelkedik a levegőterhelési díj
A „szennyező fizet” elv alapján 2026 októberétől megdupláznák a levegőterhelési díj tételeit.
A díjat azok a vállalkozások fizetik, amelyek engedélyköteles légszennyező forrást működtetnek, és meghatározott szennyező anyagokat bocsátanak a levegőbe.
A fizetendő összeg általában függ:
- a kibocsátott anyag típusától;
- a kibocsátás mennyiségétől;
- a jogszabályban meghatározott egységdíjtól;
- az esetleges határérték-túllépéstől;
- az alkalmazott mérési és adatszolgáltatási módszertől.
A díjtételek megduplázása különösen a nagy ipari kibocsátókat érintheti érzékenyen. Ugyanakkor ösztönözheti a korszerűbb szűrőrendszerek, az energiahatékony technológiák és az alacsonyabb kibocsátású termelési módszerek alkalmazását.
Három kisebb adónem megszűnik
A csomag 2027-től három, kevéssé használt vagy alacsony bevételt termelő közterhet szüntetne meg:
- a települési adót;
- az ebrendészeti hozzájárulást, közismert nevén az ebadót;
- a bevándorlási különadót.
A kormány szerint ezek fenntartása több adminisztratív terhet okozott, mint amennyi tényleges költségvetési vagy önkormányzati bevételt biztosított.
A települési adó és az ebadó eltörlése az azokat alkalmazó önkormányzatoknál bevételkiesést okozhat. A törvényjavaslat parlamenti tárgyalásán ezért fontos kérdés lehet, hogy az érintett települések kapnak-e valamilyen központi kompenzációt.
A kutyatartók más kötelezettségei, például a mikrochip, a veszettség elleni oltás és az ebösszeírás szabályai ettől nem szűnnek meg.
Elhalasztják a számlaadat-szolgáltatás szigorítását
A kormány elhalasztaná a befogadott számlákra vonatkozó, eredetileg 2026 nyarára tervezett részletesebb adatszolgáltatás bevezetését.
Ez könnyítést jelenthet a vállalkozások és könyvelők számára, mert nem kell rövid határidőn belül új informatikai és adminisztratív folyamatokra átállniuk.
Az intézkedés nem szünteti meg a jelenlegi számlázási és bevallási kötelezettségeket. Az Online Számla rendszer továbbra is működik, és a vállalkozásoknak változatlanul teljesíteniük kell az érvényes szabályok szerinti adatszolgáltatást.
A halasztás elsősorban a tervezett új követelmények későbbi bevezetését jelenti, hogy a cégek és a NAV rendszerei megfelelő felkészülési időt kapjanak.
Szigorodik az Unión kívülről érkező csomagok vámkezelése
Megszűnne az a könnyítés, amely alapján a tíz eurónál kisebb vám- vagy áfaösszeget bizonyos esetekben nem kellett beszedni.
Ez elsősorban az Európai Unión kívüli webáruházakból érkező kisebb értékű csomagokat érintheti.
A változás következtében gyakrabban fordulhat elő, hogy egy kis összegű rendelés után is meg kell fizetni a kiszámított közterhet. Emellett vámkezelési vagy szolgáltatási díj is felmerülhet a postai vagy futárszolgálati eljárás során.
A vásárlóknak ezért a rendelés előtt érdemes ellenőrizniük:
- honnan adják fel a terméket;
- az ár tartalmazza-e az áfát;
- a webáruház használja-e az uniós import-áfarendszert;
- várható-e külön vámkezelési díj;
- mekkora lehet a végleges fizetendő összeg.
Egy olcsónak tűnő külföldi rendelés teljes költsége így valamivel magasabb lehet.
Megváltozik a NAV elnökének jogállása
A törvényjavaslat szervezeti változtatást is tartalmaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetésében.
A NAV elnöke a jövőben nem rendelkezne pénzügyminisztériumi államtitkári ranggal. Határozatlan idejű jogviszonyban álló szakmai vezetőként működne, akit a pénzügyminiszter nevezhet ki és menthet fel.
Kármán András szerint a változtatás célja az adóhatóság szakmai jellegének erősítése és a közvetlen politikai szerep csökkentése.
A határozatlan idejű kinevezés ugyanakkor önmagában nem jelent teljes intézményi függetlenséget, ha a miniszter széles mérlegelési joggal bármikor felmentheti az elnököt. A végleges szabályozásnál ezért lényeges lesz a kinevezés és a felmentés pontos feltétele.
Szigorúbb következménye lehet a hamis vagyonnyilatkozatnak
A csomag az állami integritás és a politikai felsővezetők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzését is szigorítaná.
Ha az Integritás Hatóság megállapítja, hogy egy országgyűlési képviselőnek nem minősülő politikai felsővezető valótlan vagyonnyilatkozatot tett, az Országgyűlés elnökének automatikusan kezdeményeznie kellene az összeférhetetlenség megállapítását.
A házelnöknek ebben az esetben nem lenne lehetősége politikai vagy méltányossági alapon mérlegelni. A hatósági megállapítás elindítaná a törvényben meghatározott eljárást.
Az intézkedés célja, hogy a vagyonnyilatkozati rendszernek tényleges következménye legyen, és ne merüljön ki egy formális dokumentum évenkénti benyújtásában.
A tisztességes eljárás érdekében ugyanakkor biztosítani kell, hogy az érintett megismerhesse a megállapításokat, bizonyítékokat nyújthasson be, és jogorvoslattal élhessen.
Szigorodnak a KEKVA-k összeférhetetlenségi szabályai
A javaslat korlátozná a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezető tisztségeinek halmozását.
Egy személy legfeljebb egyetlen kuratóriumba vagy felügyelőbizottságba lehetne újra kinevezhető. Ezzel azt kívánják megakadályozni, hogy ugyanazok a politikai vagy gazdasági szereplők több alapítvány irányításában is meghatározó szerepet töltsenek be.
A jelenlegi kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagoknak rövid határidőn belül új összeférhetetlenségi nyilatkozatot kellene tenniük.
A dokumentumokat:
- az Integritás Hatóság;
- az Állami Számvevőszék;
- és az erre kijelölt állami szervek
vizsgálhatnák át.
Szabálytalanság esetén kezdeményezhető lenne az érintett tisztségének megszüntetése.
Mi történik a már működő alapítványokkal?
A KEKVA-k jövőjét nem kizárólag az adócsomag rendezi. A kormány külön eljárásban kezdte meg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítását és egy részük megszüntetését.
A hivatalos ütemezés szerint a nem felsőoktatási alapítványok jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-én szállhatnak át az államra. Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál hosszabb átmeneti időszakot biztosítanak, hogy az intézmények működése és a hallgatók tanulmányai ne kerüljenek veszélybe.
Az egyetemek esetében különösen fontos kérdés:
- ki gyakorolja majd a fenntartói jogokat;
- hogyan alakul az intézmények autonómiája;
- mi történik az alapítványoknak átadott részvényekkel és ingatlanokkal;
- hogyan finanszírozzák az egyetemeket;
- mi lesz a kuratóriumi tagok megbízatásával;
- mikor térhetnek vissza az intézmények az uniós oktatási és kutatási programokba.
Az adókedvezmények megszüntetése tehát csak egy eleme egy jóval nagyobb felsőoktatási és vagyonkezelési átalakításnak.
Kiknek kell leginkább felkészülniük?
A csomag közvetlenül elsősorban az alábbi szereplőket érintheti:
- bizalmi vagyonkezelési szerződések vagyonrendelői;
- hivatásos és nem üzletszerű vagyonkezelők;
- magánalapítványok;
- kedvezményezettek;
- közérdekű vagyonkezelő alapítványok;
- nagyobb társaságiadó-kedvezményt használó vállalatok;
- kiskereskedelmi üzletláncok és franchise-hálózatok;
- szén-dioxid-kvótaadót fizető ipari cégek;
- nagy légszennyező vállalatok;
- Unión kívüli webáruházakból rendelő vásárlók;
- az érintett önkormányzatok.
A kisebb magyar vállalkozások többsége számára a csomag közvetlenül nem feltétlenül jelent magasabb adófizetést. A számlaadat-szolgáltatás szigorításának elhalasztása kifejezetten adminisztratív könnyítés lehet számukra.
Jelentős költségvetési hatások jöhetnek
A csomag egyszerre növelheti és csökkentheti az állami bevételeket.
Bevételnövekedést hozhat:
- a vagyonkezelési hozamok megadóztatása;
- az adóelkerülő konstrukciók feltárása;
- a KEKVA-k mentességének megszüntetése;
- a társaságiadó-kedvezmények szűkítése;
- a levegőterhelési díj megduplázása;
- az importcsomagok közterheinek teljesebb beszedése.
Bevételkiesést okozhat:
- a szén-dioxid-kvótaadó visszatérítése;
- a kvótaátadási díj megszüntetése;
- a növekedési adóhitel és más szabályok átmeneti rendezése;
- a települési adó, az ebadó és a bevándorlási különadó kivezetése;
- a kapcsolt kiskereskedelmi vállalkozások árbevétel-összeszámításának eltörlése.
A 289 milliárd forintra becsült kvótaadó-visszatérítés különösen nagy tétel. A kormány vélhetően abban bízik, hogy ennek költségét részben ellensúlyozza az uniós források felszabadítása, az új adóbevételek és a későbbi jogviták elkerülése.
A javaslat még változhat
A parlamenti benyújtás nem azonos a szabályok végleges elfogadásával.
A törvényjavaslat bizottsági tárgyalása és plenáris vitája során módosító indítványok érkezhetnek. Változhatnak:
- a hatálybalépési időpontok;
- az átmeneti rendelkezések;
- az ellenőrzések kezdő időpontjai;
- az adatszolgáltatás részletei;
- a kifizetési sorrend szabályai;
- a KEKVA-kra vonatkozó kivételek;
- a kiskereskedelmi adó számítása;
- a kvótaadó visszatérítésének eljárása.
A vállalkozásoknak és a vagyonkezelési konstrukciók résztvevőinek ezért nem elegendő kizárólag a politikai bejelentések alapján döntést hozniuk. Meg kell várniuk az Országgyűlés által elfogadott és a Magyar Közlönyben kihirdetett normaszöveget.
Nem jelenti minden vagyonkezelés automatikus megbüntetését
A kötelező ellenőrzésről szóló hír könnyen azt a benyomást keltheti, hogy a NAV eleve jogsértőnek tekinti az összes korábban létrehozott bizalmi vagyonkezelést.
Erről nincs szó.
Az adóhatóságnak minden ügyben bizonyítékokra és a tényleges gazdasági körülményekre kell alapoznia megállapításait. Egy szabályosan létrehozott, valós öröklési vagy vagyonkezelési célokat szolgáló konstrukció nem válik jogellenessé pusztán azért, mert a jogalkotó később szigorítja a szabályokat.
Az ellenőrzés során ugyanakkor az érintettnek képesnek kell lennie igazolni:
- a vagyon legális és adózott eredetét;
- a szerződés valós gazdasági célját;
- a vagyonelemek megfelelő értékelését;
- a kifizetések szabályosságát;
- az adóbevallások helyességét;
- az adatszolgáltatások teljesítését.
A hiányos dokumentáció önmagában is komoly kockázatot jelenthet, még akkor is, ha a konstrukció mögött eredetileg nem állt adóelkerülési szándék.
Egyszerűbb vagy még bonyolultabb lesz az adórendszer?
A kormány a csomagot egyszerűsítő és igazságosabbá tevő reformként mutatja be.
Valóban csökken az adónemek száma, megszűnnek egyes ritkán alkalmazott közterhek, és elhalasztanak egy új vállalati adatszolgáltatást.
Más területeken viszont részletesebb nyilvántartások, új kifizetési sorrend, éves vagyonkezelői adatszolgáltatás és kiterjedt hatósági ellenőrzés jelenik meg.
Az egyszerűsítés ezért nem minden adózónál jelent kevesebb feladatot. A kisebb vállalkozások adminisztrációja csökkenhet, miközben a nagy vagyonnal, különleges alapítványi formával vagy összetett vállalatcsoporttal rendelkező szereplőknek jóval részletesebb elszámolási kötelezettségük lehet.
Komoly fordulatot hozhat a vagyonosok adózásában
A javaslat elfogadása esetén Magyarországon jelentősen szűkülhet annak lehetősége, hogy egy magánszemély bizalmi vagyonkezeléssel adómentesen vegye ki a vagyon felértékelődését vagy a kezelés során keletkezett hozamot.
A kötelező kifizetési sorrend, az éves adatszolgáltatás, a központi NAV-adatbázis és a korábbi konstrukciók átvilágítása együtt alapvetően megváltoztathatja a vagyonkezelési piac működését.
A jogszerű, hosszú távú családi vagyontervezés továbbra is megmaradhat, de az adózási előny már nem lehet a konstrukció egyetlen vagy meghatározó célja.
A következő hetek legfontosabb kérdése az lesz, hogy milyen módosításokkal fogadja el a parlament a csomagot, és az uniós intézmények elegendőnek tartják-e a rendelkezéseket a Magyarországnak járó helyreállítási források felszabadításához.
