Bevezetik a 4 napos munkahetet! Ezek a dolgozók örülhetnek!

Az elmúlt évek munkaerőpiaci trendjei arra irányultak, hogy a rugalmasságot és a munkavállalói jólétet előtérbe helyezzék. A 4 Day Week Foundation által szervezett kísérletek legújabb eredményei szerint a négynapos munkahetet bevezető brit cégek – köztük jótékonysági szervezetek, szakmai szolgáltató vállalatok és akár kézműipari kisvállalkozások – olyan jelentős előnyökre tettek szert, hogy mindegyikük úgy döntött: a kísérleti fázis után is fenntartja a rövidített munkarendet a teljes fizetés megtartása mellett.

A most közzétett hírek szerint közel ezer brit munkavállaló élvezheti továbbra is az évi 48 helyett akár 44 munkanapot, a hét helyett mindössze négynapos munkahét előnyeit.

A kísérleti program háttere és felépítése

A 4 Day Week Foundation 2022 elején indította el az első, „4 Day Week Global 1000” néven futó kísérletet, amelyben 61 vállalkozás közel 3 000 dolgozója vett részt. A vállalatok mindegyike vagy négynapos munkahétre állt át, vagy kéthetes ciklusban 9 munkanapot dolgozott, miközben a teljes havi, illetve heti bért változatlanul fizette a munkáltató. A résztvevők között voltak nonprofit szervezetek, digitális ügynökségek, pénzügyi és informatikai szolgáltató cégek, valamint kisebb ipari és kereskedelmi vállalkozások egyaránt.

A program tervezett célja kettős volt:

1. Munkavállalói jóllét és elégedettség növelése, a kiégés és stressz mértékének csökkentése;

2. Hatékonyság és termelékenység mérhető növekedése a munkaidő-csökkentés ellenére.

A kísérlet mindkét fronton szignifikáns eredményeket hozott, ami végül ahhoz a döntéshez vezetett, hogy a részt vevő cégek közül 56 – azaz több mint 90 % – bevezette a négynapos munkahét modellt véglegesen.

Mérhető pozitív hatások a munkavállalók körében

A Boston College kutatói által vezetett független elemzés szerint a 2022-es program eredményei rendkívül biztatók voltak. A legfontosabb mutatók:

• Kiégés csökkenése: a programban részt vevők 62 %-a számolt be arról, hogy kevesebb stresszt és kiégést tapasztalt a négynapos munkahét során.

• Életelégedettség növekedése: 45 % jelezte, hogy általános életelégedettsége nőtt, hiszen több ideje maradt családra, hobbikra és regenerálódásra.

• Munkavégzés minősége: a cégek több mint fele duplázódó pénzügyi teljesítményt és hatékonyság-emelkedést regisztrált az átalakítás után.

Ezek az adatok nem csupán statisztikai pozitivitást jeleztek, hanem azt is mutatták, hogy a munkavállalók kreativitása és elkötelezettsége is nőtt. A kilencnapos ciklusra váltó cégek több projekttel tudtak egyszerre dolgozni, a kevesebb megbetegedési nap pedig önmagában is költségmegtakarítást jelentett.

Sikeres vállalati példák

A BrandPipe web­alapú szoftverfejlesztő cég vezérigazgatója, Geoff Slaughter elmondta, hogy a rövidített munkahét bevezetése után újragondolták, mit tekintenek valódi hatékonyságnak. A cég pénzügyi eredményei a kísérleti időszak alatt megduplázódtak, miközben a dolgozók fluktuációja és hiányzásai jelentősen csökkentek.

Hasonló sikertörténeteket jegyeztek fel a British Society for Immunology kutatóintézetnél, ahol a rövidebb hétvégék miatt több idő jutott publikációs munkára és konferencia-részvételre, valamint a londoni Crate Brewery-nél, ahol a munkatársak nagyobb motiváltsággal állították elő a sörkülönlegességeket.

A munkaszervezés és a bevezetés gyakorlati kérdései

A négynapos munkahét nem pusztán a napok leszorítását jelenti: a sikeres átállás részletekre kiterjedő szervezést igényel. A vállalatoknak figyelembe kell venniük:

• Munkarend-tervezés: A négy teljes napba sűrített feladatokat előre priorizálni, időkeretbe osztani, automatikus eszközökkel (projektmenedzsment szoftverek) követni.

• Ügyfélszolgálat és rendelkezésre állás: Gyakran vált be a „rotációs csapat” modell, amikor a dolgozók egy része minden nap jelen van, így a cég négy nap alatt is zavartalanul szolgáltat.

• Teljesítményértékelés és KPI-k: A mennyiségi indikátorok mellett a minőségi mutatókra (például ügyfél-elégedettség) is nagyobb hangsúly került.

• Képzés és belső kultúra: A munkavállalókat felkészítő workshopok és a vezetői coaching kulcsfontosságú volt a gördülékeny átálláshoz.

A kormányzati és politikai környezet

A négynapos munkahét politikai viták középpontjába került. A 4 Day Week Foundation és a szakszervezetek egyaránt sürgették, hogy a brit kormánynak törvénybe foglalt munkaidő-tanácsot kellene létrehoznia, ahol a vállalatok, iparági szervezetek és munkavállalói érdekképviseletek közösen alakítanák a jövő munkaidő-politikáját.

A korábbi konzervatív kabinet erősen ellenezte a rövidített hét bevezetését, ám a munkáspárti miniszterek már támogatóbb álláspontot képviseltek. Angela Rayner, ma már miniszterelnök-helyettesként fejtette ki 2023-ban: „Ha négynapos hét során is el lehet végezni a feladatokat, miért ne tennénk? A termelékenység gyakran meglepő mértékben növekszik, ha a dolgozók motiváltak és kipihentek.”

Nemzetközi kitekintés

A négynapos munkahét nem kizárólag brit jelenség. Svédországban, Új-Zélandon és Spanyolországban is találkozhatunk rövidített munkarenddel kísérleti programok keretében.

• Spanyolország: 2021 óta zajlanak pilot projektek, ahol ágazati szintű konzultáció során emeltek ki sikeresen dolgozó társaságokat.

• Új-Zéland: A Perpetual Guardian pénzügyi szolgáltató 2018-ban először vezette be a négy napot, és a dolgozók elégedettsége 20 %-kal nőtt.

• Izland: A világ legnagyobb négynapos munkahét-átállási kísérlete 2015 és 2019 között zajlott, amelynek eredményeként a dolgozók fele rövidített héten folytatta tevékenységét, miközben a termelékenység nem csökkent

Előnyök és kihívások összegzése

Előnyök:

• Csökkenő munkahelyi stressz és kiégés;

• Jobb munka-magánélet-egyre több szabadidő;

• Megtartóerő és toborzási előny;

• Növekvő termelékenység és kreativitás;

• Költségmegtakarítás betegszabadság és fluktuáció terén.

Kihívások:

• Ügyfélkiszolgálás folyamatos biztosítása;

• Teljesítmény- és hatékonyság-mérés új módszerei;

• Munkaszervezési infrastruktúra fejlesztése;

• Szabályozási hiátusok: munkavédelmi és társadalombiztosítási kérdések tisztázása.

A négynapos munkahét British Society for Immunology-tól a Crate Brewery-ig terjedő sikertörténetei azt mutatják, hogy a rövidített hét nem csupán ideális jóslat, hanem ma már jól működő gyakorlat. Amennyiben a brit kormány követi a 4 Day Week Foundation ajánlásait és törvényes keretek közé emeli a kísérletet, akkor a munka világa újabb nagy fordulóponthoz érkezhet. A vállalatok számára a következő évek feladata, hogy a kedvező eredményeket fenntarthatóvá tegyék, a munkavállalók pedig éljenek ezzel a ritka lehetőséggel, hogy kevesebb munkaórával is több teljesítményt nyújthassanak.

A jövőben Magyarországon és Európa-szerte is érdemes figyelemmel kísérni ezeket a kísérleteket, hiszen a munkaidő-politikák átalakulása globális jelenség, amelynek hosszú távú következményei lesznek a gazdasági versenyképességre és a munkavállalók életminőségére egyaránt.