Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum 2025 konferencián tartott előadásában arról beszélt, hogy a magyar alapkamat jelenleg a gazdasági környezethez képest magasabb a szükségesnél, ami szerinte már fékezi a növekedést és a hitelezést is. A kijelentés azonnal éreztette hatását a devizapiacon: a forint gyorsan gyengülni kezdett, az euróval szemben 392,3-as árfolyamig emelkedett, a dollár pedig elérte a 336 forintos szintet – írja a 24.hu.
A miniszter szerint túl szigorú a monetáris politika
Nagy Márton a konferencián hangsúlyozta: bár az inflációs cél eléréséhez fontos volt a kamatemelési ciklus, mostanra a gazdasági helyzet megváltozott, és az alapkamat a jelenlegi szinten már indokolatlanul magas. Véleménye szerint ez a vállalati szektor számára különösen megterhelő, hiszen a magas kamatszint visszafogja a beruházásokat, és növeli a finanszírozási költségeket.
A miniszter utalt arra is, hogy a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) és a kormánynak szorosabb együttműködésre van szüksége a gazdaságpolitika alakításában. Úgy fogalmazott: „a pénzügyi stabilitás fontos, de a gazdaság növekedését sem lehet tartósan korlátozni a túl szigorú monetáris politikával.”
Azonnali piaci reakció: gyengülő forint
A befektetők a miniszter kijelentéseit kamatcsökkentési üzenetként értelmezték, ami rövid idő alatt a forint árfolyamának eséséhez vezetett. A Portfolio beszámolója szerint az euró/forint árfolyam 3,5 egységet mozdult el, és 392,3 környékén állapodott meg, ami másfél hete a leggyengébb érték volt a hazai fizetőeszköz szempontjából.
A dollárhoz képest is hasonló mozgás következett be: a zöldhasú 336 forint fölé erősödött, ami jelzi, hogy a nemzetközi befektetők óvatosabbá váltak a magyar devizával kapcsolatban. A forintot az elmúlt hetekben viszonylagos stabilitás jellemezte, de a mostani reakció arra utal, hogy a piac érzékenyen reagál minden olyan nyilatkozatra, amely a monetáris lazítás irányába mutat.
Magyarország növekedése az európai gazdaság függvénye
Nagy Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország gazdasági növekedése szorosan összefügg a német és az uniós gazdaság teljesítményével. Ha a német ipar vagy a nyugat-európai fogyasztás gyengül, az a magyar exportot és a beszállítói láncokat is közvetlenül érinti.
„A hazai növekedési többlet csak addig tartható fenn, amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad” – hangsúlyozta. A miniszter szerint a kormány ezért is törekszik a piacdiverzifikációra és az új keleti gazdasági kapcsolatok erősítésére, de elismerte: „Európa marad a magyar gazdaság első számú referenciapontja.”
Miért aggódik a piac?
A forint gyengülése mögött nemcsak a miniszteri kijelentések állnak, hanem az is, hogy a befektetők bizonytalannak érzik a monetáris politika irányát. Az MNB az elmúlt hónapokban fokozatosan mérsékelte az irányadó kamatot, de továbbra is tartja magát a szigorú inflációs célhoz.
A pénzpiaci elemzők szerint a mostani kormányzati üzenetek azt a benyomást kelthetik, hogy politikai nyomás nehezedik a jegybankra a gyorsabb kamatvágás érdekében. Ez viszont ellentétes az MNB által korábban hangsúlyozott óvatossággal, és növeli a forinttal szembeni spekulatív kockázatokat.
A magyar gazdaság előtt álló kihívások
A forint gyengülése egy érzékeny időszakban érte a gazdaságot. Bár a GDP-növekedés 2025-ben újra pozitív tartományba került, az infláció még mindig az uniós átlag felett van, miközben a fogyasztás csak lassan élénkül. A külső környezet sem kedvező: a német ipar teljesítménye továbbra is gyenge, és az eurózónás recessziós félelmek sem múltak el.
A befektetők ezért most azt figyelik, hogy az MNB mennyire reagál majd Nagy Márton megjegyzéseire, és vajon a novemberi kamatdöntésnél tovább gyorsul-e a lazítás üteme.
Nagy Márton kijelentései tehát komoly hullámokat vetettek a pénzpiacon. A miniszter szerint a jelenlegi magas kamatszint fékezi a gazdaságot, ugyanakkor a piac egyelőre bizalmatlanul reagál minden olyan üzenetre, amely a monetáris fegyelem lazítását sugallja.
Az biztos, hogy Magyarország számára továbbra is a forint stabilitása, az infláció visszaszorítása és az európai gazdaságtól való túlzott függés csökkentése lesz a következő időszak legnagyobb kihívása.
