Egyelőre nem tudni, hogy 2025 telén mikor – és egyáltalán lesz-e – kikapcsolási moratórium a lakossági gáz- és áramszámlákra. Az MVM tájékoztatása szerint idén még nem született döntés a téli időszakra vonatkozó önkéntes korlátozásról, miközben a háttérben így is komoly számú hátralékos ügyféllel kell számolni: a fogyasztók közel 15%-ának van lejárt tartozása, és bár tényleges kikapcsolás csak a teljes ügyfélkör nagyjából fél százalékánál történt, egy rossz döntés vagy egy elmaradt igénylés sokaknak jelenthet komoly kockázatot – írja a Pénzcentrum.
Az sem mellékes, hogy mindeközben több tízezer fogyasztó úgynevezett védendő státuszra lenne jogosult, de közülük sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel – sőt, a nyilvántartott védendő fogyasztók száma évről évre csökken.
Mi az a kikapcsolási moratórium, és hogyan nézett ki az elmúlt években?
Az MVM Csoport az elmúlt években több alkalommal vállalt önkéntes kikapcsolási moratóriumot a téli, karácsonyi és év eleji időszakra. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos, előre meghatározott időszakban – még jelentős hátralék esetén sem – kapcsolják ki a gáz- vagy áramszolgáltatást a lakossági ügyfeleknél.
Az elmúlt évek időszakai jól mutatják, hogy nincs egységes, kőbe vésett gyakorlat, a moratórium hossza évről évre változott:
-
2019: 2019. december 13. – 2020. január 5. → 24 nap
-
2020: 2020. november 29. – 2021. január 8. → 41 nap
-
2021: 2021. november 29. – 2022. január 8. → 41 nap
-
2022: 2022. december 20. – 2023. január 8. → 20 nap
-
2023: 2023. december 15. – 2024. január 8. → 25 nap
-
2024: 2024. november 29. – 2025. január 5. → 38 nap
Látszik, hogy a leghosszabb, 41 napos moratórium 2020-ban és 2021-ben volt érvényben, amikor a pandémia, a gazdasági bizonytalanság és az emelkedő energiaárak különösen indokolták a hosszabb védelmi időszakot. A legrövidebb időszak 2022-ben volt, mindössze 20 nappal.
2025-re azonban – jelen állás szerint – nincs még végleges döntés arról, hogy lesz-e, és ha igen, pontosan mikor és meddig tart majd a kikapcsolási moratórium.
Valójában hányan vannak bajban? – Számlaelmaradás és kikapcsolások
Az MVM adatai szerint jelenleg:
-
az ügyfelek közel 15%-ánál tartanak nyilván lejárt tartozást;
-
kikapcsolás ugyanakkor csak azoknál történik, akik
-
legalább 63 napja nem fizették ki számlájukat,
-
többszöri felszólítás ellenére sem rendezik a tartozást,
-
és nem jutnak dűlőre részletfizetésről vagy fizetési haladékról.
-
2025 augusztus végéig a teljes ügyfélkör alig fél százalékánál fordult elő tényleges kikapcsolás. Ez arányaiban alacsony, de abszolút számokban így is több tízezer embert jelenthet országos szinten.
Mikor kerülhet sor tényleges kikapcsolásra?
Az áram- és gázszolgáltatás kikapcsolása szigorú feltételekhez kötött:
-
Legalább 63 napos tartozás: ennyi ideje lejárt (ki nem fizetett) számla szükséges.
-
Legalább két írásos értesítés:
-
a tartozás tényéről,
-
a kikapcsolás lehetőségéről,
-
a részletfizetésről, fizetési haladékról,
-
a védendő fogyasztói kedvezményekről,
-
és az előrefizetős mérő (prepaid) igényléséről.
-
-
Sikertelen egyeztetés a szolgáltatóval részletfizetésről vagy haladékról.
Nagyon fontos: aki időben jelzi a problémát, annak jó eséllyel lehetősége lesz valamilyen megoldásra (részlet, haladék), és elkerülheti a kikapcsolást.
Előrefizetős mérő: nem csak a rászorulók használják
Az MVM adatai szerint:
-
földgáz: kb. 8500 ügyfélnél van előrefizetős gázmérő,
-
villamos energia: közel 100 000 ügyfél használ előre fizetős villanyórát.
Az előrefizetős mérő (prepaid mérő) lényege, hogy a fogyasztó előre feltölt egy bizonyos összeget, és amíg a keret tart, van szolgáltatás. Ha elfogy a feltöltés, a mérő lekapcsolja az ellátást, a következő feltöltésig.
Ez a megoldás:
-
sok esetben adósságspirálban lévőknek nyújt kontrollt,
-
de nem kizárólag szociális okból választják:
-
ritkán használt nyaralókban,
-
hétvégi házakban,
-
kisebb, alkalmi használatú ingatlanokban is gyakori.
-
Az előre fizetős mérő tehát egyszerre kockázatkezelési eszköz (nem tud felhalmozódni nagy tartozás), és egyben kényelmi vagy kontrollmegoldás is lehet.
Mi befolyásolhatja a 2025-ös moratórium hosszát?
Mivel nincs egységes, törvényben rögzített időtartam, a moratórium hossza minden évben vállalati döntés eredménye. Több tényező is befolyásolhatja, hogy az MVM mennyire „bőkezű”:
-
Időjárás, tél keménysége: kemény, tartósan hideg tél esetén erősebb a társadalmi igény a hosszabb védelemre.
-
Rászorulók aránya: ha nő a hátralékosok száma, illetve több a szociálisan érzékeny élethelyzet, erőteljesebb lehet a nyomás a hosszabb moratóriumra.
-
Gazdasági környezet, energiaárak: ha az energiapiac feszes, drága az áram és a gáz, a szolgáltató pénzügyi mozgástere is szűkülhet.
-
Kormányzati elvárások, rezsipolitika: bár az MVM a moratóriumot „önkéntesnek” nevezi, a gyakorlatban az állami tulajdon és a rezsipolitika miatt a döntés mögött politikai felelősségvállalás is megjelenik.
A végeredmény mindig egyfajta egyensúlykeresés: meddig lehet vállalni a napszámla nélküli ellátást úgy, hogy közben a cég pénzügyileg is stabil maradjon.
Védendő fogyasztói státusz: sokaknak járna, kevesen kérik
A kikapcsolási moratórium mellett létezik egy másik, jogszabályi szinten beépített védelem is: a védendő fogyasztói státusz, amely a villamos energia-, a földgáz- és a víziközmű-szolgáltatásban is lényeges könnyítéseket adhat.
Kik lehetnek szociálisan védendő fogyasztók?
Szociálisan védendőnek minősülhet az a fogyasztó (vagy az ő háztartásában élő személy), aki például:
-
időskorúak járadékában részesül,
-
aktív korúak ellátására jogosult,
-
lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást kap,
-
ápolási díjban részesül,
-
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
-
otthonteremtési támogatásban részesült (meghatározott ideig),
-
nevelőszülő / hivatásos nevelőszülő,
-
a Nemzeti Eszközkezelő Program egykori résztvevőjeként bérleti jogviszonyban áll,
-
vagy gyermekek otthongondozási díjában részesül.
Ki minősül fogyatékkal élő védendő fogyasztónak?
Fogyatékkal élő védendő lehet:
-
akinél a kezelőorvos igazolja a fogyatékosságot,
-
aki vakok személyi járadékában vagy
fogyatékossági támogatásban részesül, -
vagy akinek az életét / testi épségét közvetlenül veszélyeztetné a kikapcsolás
(például ha lélegeztetőgépet vagy más életfenntartó berendezést használ).
Milyen kedvezmények járnak?
A védendő fogyasztók különféle könnyítéseket kaphatnak, például:
-
Részletfizetés (évente meghatározott alkalommal, hosszabb futamidővel).
-
Fizetési haladék rendkívüli élethelyzetben.
-
Előre fizetős mérő felszerelésének lehetősége kikapcsolás helyett.
-
Fogyatékkal élőknek:
-
egyedi mérőhely-kialakítás,
-
havi leolvasás,
-
saját otthonban történő számlafizetés,
-
adott esetben kikapcsolási tilalom vagy folyamatos ellátás biztosítása.
-
Akik egyszerre szociálisan rászorulók és fogyatékkal élők, a két kategória kedvezményeit halmozni is tudják.
Fogy a védendő fogyasztók száma – miközben egyre többen lehetnének jogosultak
A nyilvántartások szerint a védendő fogyasztók száma évről évre csökken, pedig a jogosultak köre bővülhetne:
-
2022: 32 140 fő
-
2023: 29 396 fő
-
2024: 26 763 fő
-
2025: 24 995 fő
Három év alatt több mint 7000-rel csökkent a védendőként nyilvántartott fogyasztók száma. Ez komoly ellentmondást jelez: miközben a szociális helyzet nem lett számottevően jobb, az energiaköltségek pedig tartósan magasak, egyre kevesebben élnek a védelem adta lehetőségekkel.
Ennek több oka lehet:
-
sokan nem is tudnak róla, hogy igényelhetnék,
-
mások számára túl bonyolultnak vagy bürokratikusnak tűnik az igénylés,
-
van, akit a stigma vagy szégyenérzet tart vissza attól, hogy „védendőnek” minősítse magát,
-
előfordulhat az is, hogy korábbi rossz tapasztalat miatt már nem próbálkoznak.
Pedig a védendő státusz – jóval a kikapcsolási moratóriumon túl – tartós, rendszerszintű védelmet nyújthat azoknak, akik nehéz helyzetben vannak.
Mit tehet az, aki már most gondban van a rezsivel?
1. Nem szabad megvárni a 63 napot.
Már egy-két számla elmaradásánál érdemes felvenni a kapcsolatot a szolgáltatóval, és tisztázni:
-
kérhető-e részletfizetés,
-
adható-e fizetési haladék,
-
van-e lehetőség előre fizetős mérőre.
2. Ellenőrizni kell, hogy jogosult-e valaki védendő státuszra.
Ha igen, érdemes minél hamarabb benyújtani a kérelmet az adott szolgáltatók felé (áram, gáz, víz), a szükséges igazolásokkal együtt.
3. Érdemes a helyi önkormányzatnál is érdeklődni.
Sok önkormányzat nyújt lakhatási, fűtési, rezsitámogatási formákat, amelyek kisebb, de döntő jelentőségű segítséget adhatnak egy kritikus időszakban.
4. Figyelni kell a moratóriummal kapcsolatos híreket.
A 2025-ös kikapcsolási moratóriumról várhatóan az MVM és a sajtó is beszámol, érdemes kifejezetten figyelni a november–decemberi híreket. A moratórium nem oldja meg a tartozást, de életmentő lehet egy kemény téli időszakban.
-
2025-ben egyelőre nem dőlt el, mikor – és lesz-e egyáltalán – téli kikapcsolási moratórium.
-
Az ügyfelek közel 15%-a hátralékos, de tényleges kikapcsolás csak a teljes kör alig fél százalékánál történt.
-
Egyre többen használnak előrefizetős mérőt, de ez nem kizárólag szociális kényszer: nyaralókban, ritkán lakott ingatlanokban is népszerű.
-
A védendő fogyasztói státusz komoly védelmet adhat, mégis csökken a nyilvántartott védendők száma.
-
Aki bajba kerül a rezsivel, annak a legfontosabb lépés: időben jelezni, tájékozódni a lehetőségekről, és – ha jogosult – védendő státuszt igényelni.
A kikapcsolási moratórium egy fontos, de ideiglenes mentőöv. A tartós biztonságot inkább az adósságkezelés, a védendő fogyasztói rendszer, és a szolgáltatóval való aktív, időben megkezdett egyeztetés tudja biztosítani.
