Egy új törvényjavaslat gyökeresen átalakíthatja a lakosság vészhelyzeti értesítésének rendszerét Magyarországon.
A javaslat értelmében a már ismert SMS-riasztások mellé kötelezően bevezetésre kerülnek az okoseszközökre érkező push-értesítések is. Ezeket a figyelmeztetéseket a felhasználók nem tudják majd kikapcsolni, a mobilszolgáltatóknak pedig kötelességük lesz díjmentesen továbbítani őket.
SMS mellett push is: kötelező, kikapcsolhatatlan riasztások
A 77 oldalas javaslat a „belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő” törvénycsomag részeként került az Országgyűlés elé.
A 24.hu szerint a tervezet az állampolgári tájékoztatás új formáját teremtené meg: a lakosság az SMS-ek mellett push-értesítéseket is kapna telefonjára bármilyen jelentős biztonsági, társadalmi vagy technológiai veszélyhelyzet esetén.
A push-értesítések a mobilkészülékek kezdőképernyőjén jelennek meg, és a felhasználók szinte azonnal látják őket – így sokkal hatékonyabb eszköznek számítanak, mint a hagyományos SMS-ek, amelyek akár el is veszhetnek a többi üzenet között.
Milyen esetekben jöhet riasztás?
A javaslat részletesen meghatározza, hogy milyen események indokolják az automatikus értesítést:
- ipari üzemzavar vagy ágazati válsághelyzet, amely a lakosság ellátását veszélyezteti
- természeti katasztrófa vagy annak veszélye
- súlyos határvédelmi incidens
- a közrend, közbiztonság vagy törvényes rend súlyos veszélyeztetése
- az államműködés zavara
- katonai fenyegetés
- szövetségi kötelezettségből fakadó intézkedés
- terrortámadás vagy annak valós veszélye
- kiberbiztonsági incidens vagy válsághelyzet
Ezek alapján a lakosság széles körű és gyors riasztást kaphat olyan helyzetekről, amelyek korábban csak korlátozottan vagy késve jutottak el az emberekhez.
Szakértői aggályok: tág fogalmak, nincs kontroll
Bár a cél világos – a lakosság azonnali és hatékony tájékoztatása –, a szakértők szerint a javaslat több ponton aggályos. Az egyik legtöbbet kritizált rész a „törvényes rendet, közrendet és közbiztonságot súlyosan veszélyeztető esemény” meghatározás, amely túl tág és értelmezésfüggő.
Egy be nem jelentett tüntetés, egy váratlan politikai esemény vagy akár egy nagyobb baleset is okot adhat értesítés küldésére – ez pedig visszaélésekre is lehetőséget adhat.
További vitát váltott ki, hogy a felhasználók nem tudják kikapcsolni ezeket az értesítéseket, vagyis nincs lehetőségük dönteni arról, milyen információkat akarnak fogadni. Ez különösen problematikus lehet például idősek vagy technikailag kevésbé jártas felhasználók esetében.
A mobilszolgáltatókra hárul a teher – akár milliárdos bírságokkal
A technikai kivitelezés teljes felelőssége a mobilszolgáltatókat terheli. Nekik kell kiépíteniük az infrastruktúrát, tesztelniük a rendszert, és gondoskodniuk róla, hogy az üzenetek díjmentesen és azonnal megérkezzenek minden készülékre.
Amennyiben nem felelnek meg az előírásoknak, a szolgáltatókra éves árbevételük 0,25%-áig terjedő bírságot szabhatnak ki, ami a nagyvállalatok esetében több milliárd forintra is rúghat.
Érdekes és ellentmondásos pont, hogy az eseménykezelő központ, amely az értesítések tartalmáról dönt, csupán politikai felelősséggel tartozik – jogi következményekkel nem.
Az új törvényjavaslat jelentősen átalakíthatja a válságkommunikáció rendszerét Magyarországon.
A push-értesítések gyorsaságuk és közvetlenségük miatt valóban hatékonyabb eszközök lehetnek a lakosság riasztására, ám a szabályozás tág keretei és a kikapcsolhatatlanság számos kérdést vetnek fel.
A közérdek és a személyes szabadságjogok egyensúlyát nehéz megtartani egy olyan rendszerben, ahol a felhasználók nem rendelkeznek kontrollal az érkező információk felett. A törvény elfogadása esetén azonban minden magyar állampolgár új szintű figyelmeztetési rendszerrel számolhat – még akkor is, ha nem kérte.
Belenyúl a kormány a mobiltelefonokba! Erre készüljön minden magyar, megjelenik a kijelzőkön!
