Németország társadalma alapjaiban formálódik át: a baby boomer generáció tömeges nyugdíjba vonulása soha nem látott nyomást helyez a szociális ellátórendszerre. Ennek enyhítésére a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szakértői radikális, de szolidaritásra épülő megoldást javasolnak: egy úgynevezett „boomer szolidaritási adó” bevezetését. A cél, hogy ne a fiatalabb generációk vállát nyomja a növekvő nyugdíjköltség, hanem azok járuljanak hozzá arányosan többel, akik már hosszabb ideje profitálnak a jóléti rendszerből – írja az Economx.
A probléma: fenntarthatatlanná váló nyugdíjrendszer
A német nyugdíjrendszer alapvetően a felosztó-kirovó elven működik, vagyis az aktív dolgozók járulékaiból fizetik ki az épp aktuális nyugdíjakat. Ez a modell azonban egyre kevésbé tartható fenn, mivel:
-
a baby boomerek (az 1950–1960-as években születettek) most mennek nyugdíjba,
-
a német társadalom elöregszik, miközben a születésszám alacsony,
-
kevesebb fiatal dolgozó tart el több idős embert.
A jelenlegi pálya szerint az aktív munkavállalóknak drasztikusan növekedne a járulékterhe, ha nem történik átalakítás. Az állami költségvetés is egyre nagyobb részt fordít nyugdíjak kifizetésére, miközben más szociális területeken forráshiány léphet fel.
A javasolt megoldás: „boomer szolidaritási adó”
A DIW által kidolgozott koncepció lényege, hogy a magasabb nyugdíjjal rendelkező idősebbek fizetnének egy különadót, amelyből a szegényebb nyugdíjasokat támogatnák. Az adó progresszív lenne, vagyis:
-
Aki többet kap nyugdíjban, attól többet vonnának le,
-
A minimálnyugdíjasokat vagy alacsony jövedelműeket csak enyhén, vagy egyáltalán nem érintené,
-
Az így befolyó összegeket külön szociális alapba gyűjtenék, amely kizárólag az időskori szegénység enyhítésére szolgálna.
Ez a javaslat igazságosabb újraelosztást tenne lehetővé, és mérsékelné a fiatalabb generációk pénzügyi terheit, akik egyébként adóemelés vagy magasabb nyugdíjjárulékok formájában kénytelenek lennének viselni a rendszer terheit.
Elfogadottság a nyugdíjasok körében
Meglepő módon a DIW kutatói szerint sok tehetősebb nyugdíjas nem utasítaná el az új adónemet. Ennek oka, hogy:
-
jelentős vagyonuk és megtakarításuk van, így a levonás nem járna érzékelhető életszínvonal-csökkenéssel,
-
társadalmi szolidaritásból hajlandók lennének támogatni nehezebb sorsú társaikat,
-
tisztában vannak vele, hogy a jelenlegi rendszer hosszú távon nem fenntartható.
A javaslatot a Der Spiegel című vezető német lapban mutatták be, hangsúlyozva, hogy a társadalmi igazságosság és a generációk közötti szolidaritás elve áll a kezdeményezés középpontjában.
A reform célja: fenntartható és igazságos rendszer
A javasolt intézkedés kettős célt szolgál:
-
Rövid távon tehermentesítené az állami költségvetést és az aktív dolgozókat,
-
Hosszú távon hozzájárulna a nyugdíjrendszer stabilitásához, miközben enyhítené az időskori szegénységet.
Az elképzelés egyúttal alternatívát kínálna a megszorításokkal szemben, hiszen a bevételt nem általános célokra, hanem kizárólag célzott támogatásokra fordítanák.
Politikai buktatók és társadalmi reakciók
Bár a szakértői indoklás meggyőző, a javaslat politikai vitákat generálhat, különösen a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek és konzervatív pártok részéről. Várhatóan heves ellenállás alakulhat ki azok körében, akik a korábban befizetett járulékaik alapján jogosnak érzik a mostani magasabb nyugdíjukat.
A reform sikere ezért azon múlik, hogy a kormány milyen narratívát tud kialakítani:
-
hangsúlyozzák-e az össztársadalmi hasznot,
-
el tudják-e magyarázni, hogy az adó nem büntet, hanem egyensúlyt teremt,
-
bevonják-e a társadalmat az egyeztetési folyamatba.
Ha a német kormány elfogadja és sikeresen bevezeti a „boomer szolidaritási adót”, az akár mintaként szolgálhat más európai országok számára is. A népesség öregedése ugyanis nemcsak Németországot, hanem az egész kontinens szociális rendszereit fenyegeti.
A reform egy új típusú társadalmi megállapodást vetítene előre, ahol az idősebb generációk nemcsak a múltért, hanem a jövőért is felelősséget vállalnak – anyagi és erkölcsi értelemben egyaránt.