Amiről sokan nem tudnak – így lehet akár halálos mellékhatása is a szobában való ruhaszárításnak

Te is odabent szárítod a ruhát? Akkor olvasd el az alábbi cikket és többé nem a szobában teszed majd!

Te is odabent szárítod a ruhát? Akkor olvasd el az alábbi cikket és többé nem a szobában teszed majd!

Egy bostoni 43 éves férfi, Craig Mather állítja, hogy a súlyos tüdőgyulladását a lakásban szárított ruhák páralecsapódása okozta. A nappaliban száradó ruhák miatt elszaporodtak a férfi lakásában a gombaspórák.

“A dologra akkor derült fér, amikor a súlyos tüdőbetegségemet és a légzési problémákat is diagnosztizálták. Hirtelen próbáltam minden óvintézkedést megtenni, hogy megszabaduljak a spóráktól, de úgy tűnt, hogy hamarabb kellett volna gondolkozni”-mondta a három gyerekes apa.

Az orvos felhívta a figyelmét, hogy az állapota egyre csak súlyosbodik, ezért az elmúlt 12 hónapban fokozottan odafigyeltek arra, hogy ne szárítsák a ruhákat a lakásban. Ebben az időszakban kezdte érezni a javulást, egy idő után már nem érzékelte olyan erősen a tüneteket.

Szakemberek szerint nagyon egészségtelen, ha bent szárítjuk a ruhákat. Főleg, ha radiátorra tesszük a vizes ruhákat, akár 30 százalékkal is megnövelhetjük a lakóterület páratartamát, és így tökéletes közeget biztosítunk a gombák szaporodásához.

“A sok kimosott ruha, majdnem két liter vizet tartalmaz. A legtöbben immunisak egy ideig a gombás fertőzésre, azonban nagyobb veszélyeztetettségnek vannak kitéve az asztmás betegek, azok akiknek le van gyengülve az immunrendszerük, és a daganatos betegek. Ez az állapot akár visszafordíthatatlan tüdőkárosodást is okozhat. Jó meg kell fontolni, hogy hol szárítjuk a ruhákat, mindenképp részesítsük előnyben az udvart, teraszt.

Tudományos magyarázat röviden

Amikor a ruhák a szobában száradnak, a bennük lévő víz teljes egészében a lakás levegőjébe kerül. Egy adag nedves ruha nagyjából 1,5–2 liter vizet párologtat el, ami főleg kis lakásban, zárt ablaknál jelentősen megemeli a relatív páratartalmat.

Ha a páratartalom tartósan 60–70% fölé kerül, az már ideális környezet a penészgombák és gombaspórák elszaporodásához – pontosan azokhoz a mikroorganizmusokhoz, amelyek Craig Mather lakásában is gondot okoztak.

A penészgombák (például az Aspergillus fajok) spóráit belélegezzük. Ezek:

• allergiás tüneteket okozhatnak (köhögés, tüsszögés, szemviszketés),

• asztmás rohamot válthatnak ki az arra hajlamosaknál,

• tartós, nagy dózisú terhelés esetén túlérzékenységi tüdőgyulladást (hyperszenzitív pneumonitis) okozhatnak, ami valóban maradandó tüdőkárosodáshoz vezethet.

Ezért mondják a szakemberek, hogy a szobai ruhaszárítás önmagában még nem „halálos”, de bizonyos körülmények között komoly egészségügyi kockázati tényező.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

Nem mindenki reagál ugyanúgy a magas páratartalomra és a gombaspórákra. A leginkább érintettek:

• asztmás betegek,

• krónikus tüdőbetegek (COPD, visszatérő hörghurut stb.),

• daganatos betegek,

• legyengült immunrendszerű emberek (pl. szteroidkezelés, kemoterápia, autoimmun betegség esetén),

• kisgyermekek és idősek, akiknek a szervezete érzékenyebb lehet a környezeti terhelésre.

Náluk a penészspórák nemcsak enyhe köhögést okozhatnak, hanem a meglévő betegségeket is súlyosbíthatják, tartós légzési problémát, erős tüdőgyulladást válthatnak ki. Ilyen esetben már valóban nem túlzás „akár halálos mellékhatásról” beszélni – főleg, ha a lakásban hosszú időn keresztül fennáll a rossz állapot.

Mi történik a lakás levegőjével, ha bent szárítod a ruhát?

• A felmelegedő, nedves levegő a hidegebb felületeken csapódik le: ablakoknál, sarkokban, külső falakon.

• Itt jelennek meg először a sötét foltok, penészcsíkok, amelyeket sokan csak esztétikai problémának gondolnak, pedig valójában spóragyárak.

• A légmozgás (nyitott ajtó, fűtés, ventilátor, huzat) a spórákat szétviszi a teljes lakásban – akkor is belélegezzük őket, ha a penész csak egy sarokban látható.

A radiátoron történő szárítás különösen problémás: a hő hatására gyorsabban párolog a víz, így rövid idő alatt nagyon magasra ugorhat a páratartalom.

Mit tehetsz, ha nincs más lehetőséged, csak a szobai szárítás?

Nem mindenki tud erkélyen vagy udvaron szárítani, főleg télen, társasházban. Ilyenkor érdemes az alábbi szabályokat betartani:

1. Lehetőleg ne a hálószobában szárítsd a ruhát!
   Ahol alszol és napi 6–8 órát töltesz, ott különösen kerülendő a plusz pára.

2. Szellőztess rendszeresen!
   Napi többször 5–10 perces intenzív átszellőztetés (ellenkező oldali ablakok kinyitása) már nagyon sokat segít a felesleges pára kivezetésében.

3. Használj páramentesítőt vagy klímát párátlanító funkcióval!
   Ezek a készülékek hatékonyan csökkentik a páratartalmat, így kevesebb esélye van a penésznek.

4. Ne zsúfold tele a szárítót!
   Minél sűrűbben lógnak a ruhák, annál lassabban száradnak, annál tovább marad magas a pára.

5. Figyeld a páratartalmat!
   Egy egyszerű digitális páramérő (higrométer) olcsó, és segít: ideális lakáspáratartalom 40–60% között van. Tartósan 65–70% felett már gondolkodni kell a megoldáson.

6. Penész legkisebb jelére azonnal lépj!
   Penészfolt esetén az érintett felület tisztítása, fertőtlenítése, és ha kell, szakember bevonása fontos, mert a látható penész mögött gyakran jóval nagyobb probléma rejtőzik.

A történet tehát nem légből kapott: a szobában szárított ruhák valóban megnövelik a páratartalmat, elősegítik a penészgombák elszaporodását, és ez bizonyos embereknél komoly tüdőbetegségekhez, sőt akár maradandó tüdőkárosodáshoz is vezethet.

Ha tudatosan odafigyelünk arra, hol és hogyan szárítjuk a ruhákat, rendszeresen szellőztetünk, és kerüljük a túl magas páratartalmat, akkor sokat tehetünk saját és családunk egészségének védelméért.

Szerző: tudasfaja.com