Sulyok Tamás köztársasági elnök bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, noha annak hatálybalépése egyben az ő államfői megbízatásának végét is jelenti. Amint az aláírt módosítás megjelenik a Magyar Közlönyben, a hatálybalépést követő napon megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátuma.
A döntés hónapok óta tartó politikai és közjogi konfliktus végére tehet pontot. A Tisza Párt kétharmados parlamenti többsége által elfogadott módosítás nemcsak a köztársasági elnök személyét érinti, hanem alapvetően átalakítja az Alkotmánybíróság, a bírósági igazgatás, a Költségvetési Tanács és több más közjogi intézmény működését is.
Sulyok Tamás közlése szerint a döntés meghozatala előtt alaposan mérlegelte jogi lehetőségeit és lelkiismereti szempontjait. Úgy fogalmazott, hogy köztársasági elnökként nem lát olyan alkotmányos eszközt, amellyel egy törvényes eljárásban elfogadott alaptörvény-módosítás tartalmát megtámadhatná.
Sulyok Tamás szerint két út állt előtte
A köztársasági elnök indoklásában arról beszélt, hogy egész életét a jog szeretete és tisztelete határozta meg. Ügyvédként, alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként és államfőként is abból indult ki, hogy minden közhatalom kizárólag a jog által meghatározott keretek között gyakorolható.
Sulyok Tamás szerint a mostani helyzetben két lehetőség közül kellett választania. Aláírhatta a módosítást, ezzel eleget téve az Alaptörvényben meghatározott kötelezettségének, vagy megtagadhatta volna az aláírást, amivel álláspontja szerint jogsértést követett volna el.
Az államfő úgy ítélte meg, hogy a jogállamiságot nem lehet annak szabályainak megsértésével megvédeni. Ezért – annak ellenére, hogy magát a módosítást több ponton súlyosan aggályosnak tartja – az aláírás mellett döntött.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek” – közölte Sulyok Tamás.
A köztársasági elnök szerint az aláírás nem a módosítás politikai vagy erkölcsi támogatását jelenti, hanem az államfői tisztség és az alkotmányos rend iránti tiszteletének utolsó megnyilvánulása.
Nem tekinti alkotmányosan elfogadhatónak a döntést
Sulyok Tamás korábban több alkalommal is világossá tette, hogy súlyos kifogásai vannak az Alaptörvény tizenhetedik módosításával szemben.
A Sándor-palota hivatalos közleménye szerint az államfő úgy látta, hogy a tervezet számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét. Különösen problémásnak tartotta, hogy egy hivatalban lévő, meghatározott időre megválasztott köztársasági elnök megbízatását egy személyre szabott alkotmányos rendelkezéssel szüntetik meg.
Sulyok szerint a köztársasági elnök olyan önálló közjogi szereplő, aki nem tartozik közvetlenül sem a törvényhozó, sem a végrehajtó, sem az igazságszolgáltatási hatalmi ághoz. Feladata a nemzet egységének kifejezése és az államszervezet demokratikus működésének őrzése.
Az államfő úgy értékelte, hogy a megbízatásának politikai indokokra hivatkozó idő előtti megszüntetése gyengíti a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját és kiszámíthatóságát.
Miért nem fordult az Alkotmánybírósághoz?
A köztársasági elnök általában az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha egy elfogadott jogszabállyal kapcsolatban alkotmányossági problémát észlel. Az Alaptörvény módosításánál azonban jóval szűkebb a mozgástere.
Sulyok Tamás értelmezése szerint az államfő az alkotmánymódosítás tartalmát nem küldheti előzetes normakontrollra. Az Alkotmánybíróság ugyanis az ilyen módosításokat alapvetően csak abból a szempontból vizsgálhatja, hogy az elfogadásuk során betartották-e az eljárási szabályokat.
Ez azt jelenti, hogy még ha a módosítás sérti is a hatalommegosztás, a jogállamiság vagy más alkotmányos alapelvek szellemét, az államfőnek nincs feltétlenül lehetősége tartalmi vizsgálatot kérni.
Sulyok ezért arra jutott, hogy a jelenlegi helyzetben nincs olyan alkotmányos jogi eszköz a kezében, amellyel megakadályozhatná a módosítás hatálybalépését.
A köztársasági elnök szerint megszakad egy 36 éves korszak
Sulyok Tamás rendkívül súlyos következtetést fogalmazott meg a döntéssel kapcsolatban. Szerinte az 1956-os forradalom örökségéből és a rendszerváltás demokratikus fordulatából megszületett magyar jogállami rendszer ezzel alapvetően megváltozik.
Úgy vélte, hogy az erőpolitizálás akkor válik különösen veszélyessé, amikor félreállítja a jog korlátait, és az aktuális politikai többség a kétharmados felhatalmazását intézmények vagy személyek közvetlen eltávolítására használja.
Az államfő szerint demokratikus választási győzelem sem jelenthet korlátlan felhatalmazást. A parlamenti többséget ugyan a választók adják, de a hatalom gyakorlásának továbbra is tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat, az intézmények függetlenségét és a hatalommegosztás elvét.
A módosítást támogató oldal viszont azzal érvel, hogy éppen a korábbi rendszer lebontásához és a demokratikus intézmények helyreállításához volt szükség a kétharmados változtatásokra.
Egyetlen mondat szünteti meg Sulyok Tamás mandátumát
Az államfő megbízatásának megszüntetéséről szóló rendelkezés rendkívül rövid és egyértelmű.
A módosítás szerint:
„Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
Ez azt jelenti, hogy nincs szükség külön parlamenti szavazásra, lemondásra vagy megfosztási eljárásra. A mandátum az Alaptörvény rendelkezése alapján automatikusan véget ér.
Az Országgyűlés július 13-án 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el a tizenhetedik módosítást. A Fidesz képviselői nem vettek részt a szavazásban, míg a módosítás elfogadását a Tisza Párt képviselői támogatták.
Eredetileg 2029-ig maradt volna hivatalban
Sulyok Tamást 2024-ben, Novák Katalin lemondása után választotta köztársasági elnökké az akkori, Fidesz–KDNP-többségű Országgyűlés.
Ötéves megbízatása eredetileg 2029. március 4-ig tartott volna. A tizenhetedik módosítás hatálybalépésével azonban mandátuma több mint két és fél évvel korábban ér véget.
Sulyok korábban többször jelezte, hogy önként nem kíván lemondani, mert álláspontja szerint erre sem jogi, sem alkotmányos indok nincs. Úgy vélte, hogy a köztársasági elnök nem a parlamenti többség politikai bizalmából, hanem meghatározott időre szóló alkotmányos megbízatás alapján tölti be hivatalát.
Magyar Péter és a Tisza Párt azonban már a választási kampányban világossá tette, hogy kétharmados győzelem esetén kezdeményezi több, a korábbi rendszerhez kötődő közjogi vezető leváltását.
Magyar Péter már a választás előtt megnevezte Sulyokot
Magyar Péter a kampány során többször is arról beszélt, hogy a korábbi kormány által kinevezett vagy megválasztott vezetők egy része szerinte nem függetlenül, hanem a Fidesz politikai érdekei szerint működött.
A későbbi miniszterelnök Sulyok Tamást is név szerint említette azok között, akiknek a távozását indokoltnak tartotta. Magyar álláspontja szerint a köztársasági elnök nem fejezte ki megfelelően a nemzet egységét, fontos társadalmi és politikai ügyekben hallgatott, miközben az Orbán-kormány által elfogadott törvényeket érdemi ellenállás nélkül aláírta.
A választás éjszakáján Magyar Péter lemondásra szólította fel az államfőt és több más közjogi tisztségviselőt. Később május 31-i határidőt szabott az önkéntes távozásra.
Miután Sulyok Tamás nem mondott le, a Tisza-kormány az Alaptörvény módosításával döntött a megbízatás megszüntetéséről.
Sulyok szerint nem volt feladata napi politikai vitákba avatkozni
A köztársasági elnök visszautasította azt a vádat, hogy passzivitásával kiszolgálta volna az előző kormányt.
Álláspontja szerint az államfőnek távol kell maradnia a napi pártpolitikai és szakpolitikai vitáktól. Nem az a feladata, hogy minden vitatott kormányzati döntésről véleményt mondjon, hanem az, hogy akkor avatkozzon be, ha az államszervezet demokratikus működésében rendszerszintű zavar keletkezik.
Sulyok úgy vélte, hogy a köztársasági elnöki intézmény pártatlansága éppen akkor sérülne, ha az államfő rendszeresen az egyik vagy másik politikai oldal álláspontját képviselné.
Kritikusai viszont azt mondták, hogy az államfő alkotmányos szerepe nem merülhet ki a törvények aláírásában és az ünnepi beszédek megtartásában. Szerintük a köztársasági elnöknek aktívabban kellett volna fellépnie olyan ügyekben, amelyek az alkotmányosságot, a gyermekvédelmet, a közpénzek felhasználását vagy a társadalmi békét érintették.
A Velencei Bizottsághoz is segítségért fordult
Sulyok Tamás az elmúlt hónapokban több fórumon próbálta jelezni alkotmányos aggályait.
Az államfő az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz is fordult. Azt kérte, vizsgálják meg, megfelel-e az európai alkotmányos normáknak egy hivatalban lévő köztársasági elnök személyre szabott alaptörvényi rendelkezéssel történő idő előtti eltávolítása.
A Sándor-palota egy 22 oldalas dokumentumban ismertette az államfő jogi érveit. Sulyok többek között azt kifogásolta, hogy a módosítás az elnöki megbízatás stabilitását és a köztársasági elnök végrehajtó hatalomtól való függetlenségét is gyengítheti.
A Velencei Bizottság véleménye azonban nem kötelező erejű. Még egy kritikus állásfoglalás sem akadályozhatta volna meg automatikusan a magyar parlament által elfogadott módosítás hatálybalépését.
A Fidesz az önkényuralom kezdetéről beszélt
A korábbi kormánypárt rendkívül élesen reagált az Alaptörvény módosítására.
A Fidesz szerint a Tisza Párt kétharmados többsége politikai okból távolítja el a hivatalban lévő köztársasági elnököt. A párt úgy értékelte, hogy ezzel veszélyes precedens születik: egy új parlamenti többség a számára kellemetlen közjogi vezetőket alkotmánymódosítással eltávolíthatja.
A Sándor-palotánál demonstrációt is tartottak, amelyen a felszólalók a jogállamiság és Sulyok Tamás hivatalban maradása mellett álltak ki.
Gulyás Gergely szerint, ha egy kétharmados többség politikai megfontolásból megszüntetheti az államfő megbízatását, akkor a jövőben más, meghatározott időre választott intézményi vezetők biztonsága is megkérdőjeleződhet.
A Fidesz az „alkotmányos demokrácia végének” és az „önkényuralom kezdetének” nevezte a döntést. A párt álláspontja szerint nem a demokratikus intézmények helyreállítása, hanem azok politikai elfoglalása történik.
Magyar Péter egyszeri és kivételes lépésről beszélt
Magyar Péter szerint a módosítás nem általános felhatalmazást teremt arra, hogy minden későbbi parlamenti többség eltávolítsa a neki nem tetsző államfőt.
A miniszterelnök álláspontja szerint egyszeri, rendkívüli helyzetről van szó, amelyet az előző rendszer közjogi örökségének lezárása indokol.
Magyar úgy fogalmazott, hogy a választók nem azért adtak kétharmados többséget a Tiszának, hogy a korábbi rendszer tisztségviselőit változatlanul hivatalban hagyja, hanem azért, hogy helyreállítsa a demokratikus intézmények függetlenségét.
A Tisza Párt szerint Sulyok Tamás államfői tevékenysége nem biztosította a nemzet egységének hiteles képviseletét, ezért új, szélesebb társadalmi és politikai elfogadottsággal rendelkező köztársasági elnökre van szükség.
Nem csak Sulyok Tamás megbízatását érinti a módosítás
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása több közjogi területen is jelentős változást hoz.
A parlament visszaállította az alkotmánybírák hetvenéves felső korhatárát. Ennek következtében a korhatárt már betöltött alkotmánybírák megbízatása a meghatározott átmeneti idő elteltével megszűnik.
Az intézkedés Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és több más alkotmánybírót is érint. A módosítás alapján a hetven év feletti tagoknak távozniuk kell a testületből.
Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét maguk az alkotmánybírák választhatják meg saját tagjaik közül. Eddig az Országgyűlés választotta meg külön az elnököt.
Az alkotmánybírák megbízatási ideje tizenkét évről kilenc évre csökken. A módosítást támogató oldal szerint ez csökkenti annak veszélyét, hogy egy korábbi politikai többség kinevezettjei rendkívül hosszú időre meghatározzák a testület működését. A kritikusok viszont úgy látják, hogy a változtatás a jelenlegi bírák idő előtti eltávolítására szolgál.
Erősödhet a bírák szerepe a legfontosabb vezetők kiválasztásában
A módosítás átalakítja az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria vezetőinek kiválasztását is.
A bírói önigazgatási szervek nagyobb beleszólást kapnak az OBH elnökének és a Kúria elnökének megválasztásába, valamint visszahívásuk kezdeményezésébe.
A két tisztségviselőt az eddigi kilenc év helyett hat évre választja meg az Országgyűlés. Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy egyikük sem választható újra.
A változtatás célja a Tisza-kormány szerint az, hogy csökkenjen a politikai befolyás a bírósági igazgatásban, és a bírák közössége nagyobb szerepet kapjon a saját vezetői kiválasztásában.
A szabályozás ellenzői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a már hivatalban lévő vezetők megbízatásának átalakítása szintén felvetheti a visszamenőleges, személyre szabott jogalkotás problémáját.
Tizenkét éves korlát jön a képviselőknek
Az egyik legnagyobb politikai változás az országgyűlési képviselők mandátumának időbeli korlátozása.
A módosítás szerint egy politikus legfeljebb tizenkét évig, vagyis három teljes parlamenti cikluson keresztül lehet országgyűlési képviselő. Aki már legalább három ciklusban mandátumot szerzett, a következő választáson nem indulhat újra.
A szabály már a következő választásnál alkalmazandó lehet, ezért számos hosszú ideje hivatalban lévő politikus parlamenti pályafutását lezárhatja.
A támogatók szerint a korlátozás megakadályozza a hivatásos politikusi réteg bebetonozódását, elősegíti az új szereplők megjelenését és csökkenti a hatalom személyi koncentrációját.
Az ellenzők szerint viszont a választóknak kellene eldönteniük, kit kívánnak újraválasztani, ezért az időkorlát indokolatlanul szűkíti a szabad választás lehetőségét.
Szűkül a kétharmados törvények köre
Az Alaptörvény módosítása csökkenti a sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő törvények számát.
A korábbi rendszerben számos fontos állami, gazdasági és intézményi kérdést csak kétharmados támogatással lehetett módosítani. Ez lehetővé tette, hogy egy korábbi parlamenti többség hosszú időre megkösse a későbbi kormányok kezét.
A Tisza-kormány szerint a sarkalatos törvények túlzottan széles köre korlátozta a mindenkori választói akarat érvényesülését. Ezért több terület szabályozását egyszerű parlamenti többséggel módosítható törvények közé helyezik át.
A Fidesz ezzel szemben attól tart, hogy a változtatás gyengíti az alkotmányos stabilitást, és lehetőséget ad arra, hogy a kormánytöbbség gyorsan, valódi politikai konszenzus nélkül alakítson át fontos intézményeket.
Új vagyonvisszaszerzési hivatalt alapoznak meg
A módosítással megteremtik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapját.
Az új szerv feladata a tervek szerint az állami vagyon védelme, a jogellenesen vagy tisztázatlan módon megszerzett közvagyon visszaszerzésének elősegítése, valamint a kiemelt vagyoni ügyek vizsgálata lesz.
A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel, hat évre választja majd meg.
A Tisza Párt a hivatalt az előző rendszer gazdasági visszaéléseinek feltárásához szükséges kulcsintézményként mutatta be. Magyar Péter többször beszélt arról, hogy a jogállami garanciák betartása mellett vissza kell szerezni az államtól jogellenesen elvitt vagyont.
A részletes hatásköröket, eljárási szabályokat és garanciákat azonban külön törvényekben kell majd meghatározni.
Októbertől ismét megyék lesznek a vármegyék
Az Alaptörvény módosítása értelmében október 1-jétől a „vármegye” elnevezést ismét a „megye” váltja fel.
A vármegye elnevezést az Orbán-kormány 2023-tól vezette vissza, történelmi hagyományokra hivatkozva. A változtatás miatt át kellett írni számos jogszabályt, intézménynevet, táblát és hivatalos dokumentumot.
A Tisza-kormány szerint a „megye” elnevezés egyszerűbb, modernebb és jobban illeszkedik a rendszerváltás utáni közigazgatási hagyományokhoz.
A változtatás ismét jelentős adminisztratív feladatot jelenthet, hiszen módosítani kell az érintett hivatalok, intézmények és dokumentumok megnevezését.
Eltörlik a Költségvetési Tanács vétójogát
Megszűnik a Költségvetési Tanács azon lehetősége, hogy bizonyos esetekben megakadályozza a központi költségvetés elfogadását.
A jelenlegi szabályok szerint a tanács előzetes hozzájárulása szükséges a költségvetési törvény elfogadásához. Ha ezt megtagadja, olyan helyzet alakulhat ki, amely végső soron akár az Országgyűlés feloszlatásához is vezethet.
A módosítás támogatói szerint ez aránytalanul nagy politikai hatalmat biztosított egy nem közvetlenül választott testületnek.
A kritikusok viszont attól tartanak, hogy a vétójog eltörlése gyengíti a felelős költségvetési gazdálkodás egyik fontos intézményi fékjét.
Megszűnik az Országgyűlési Őrség
A módosítás értelmében megszűnik az önálló Országgyűlési Őrség is.
A parlament épületének és működésének biztonságáról a jövőben más rendvédelmi szerv gondoskodhat. A pontos szervezeti és személyi feltételeket külön jogszabályok határozzák majd meg.
Az Országgyűlési Őrséget 2013-ban hozták létre. Feladatai közé tartozott az Országház védelme, a parlamenti rend biztosítása, valamint a házelnök biztonságával kapcsolatos feladatok ellátása.
A megszüntetés indokaként a párhuzamos rendvédelmi struktúrák felszámolását és a működés egyszerűsítését említették.
Visszakapja egyes jogköreit az Alkotmánybíróság
A módosítás visszaállítja az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben.
Ezt a jogkört a Fidesz-kormány 2010 után jelentősen korlátozta. A szabályozás alapján az Alkotmánybíróság bizonyos államadóssági szint felett csak szűk körben vizsgálhatta a központi költségvetésről, az adókról és más pénzügyi tárgyú kérdésekről szóló törvényeket.
A mostani változtatás szélesebb alkotmányossági ellenőrzést tesz lehetővé. A támogatók szerint ezzel helyreáll az Alkotmánybíróság egyik fontos fékező és jogvédő szerepe.
Ez a módosítás azok közé a pontok közé tartozik, amelyek a testület hatáskörét nem csökkentik, hanem bővítik.
Mi történik Sulyok Tamás távozása után?
A köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlésnek harminc napon belül új államfőt kell választania.
Az államfőválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki. A szavazás titkos, az új köztársasági elnök pedig a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.
Az átmeneti időszakban a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja. Házelnöki feladatait ezalatt az egyik kijelölt alelnök láthatja el.
Az ideiglenes államfő nem gyakorolhat minden elnöki jogkört korlátozás nélkül. Az Alaptörvény bizonyos döntéseknél szűkebb lehetőségeket biztosít a köztársasági elnököt helyettesítő házelnöknek.
Ki lehet köztársasági elnök?
Az Alaptörvény alapján köztársasági elnökké bármely olyan magyar állampolgár megválasztható, aki betöltötte a 35. életévét.
A jelöltté váláshoz az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A 199 fős parlamentben ez legalább 40 képviselő támogatását jelenti.
A jelenlegi erőviszonyok alapján a Tisza Párt önállóan is képes jelöltet állítani. A 44 fős Fidesz-frakció szintén megteheti ezt, míg a kisebb parlamenti pártok csak más frakciók támogatásával tudnának önálló jelöltet indítani.
Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy olyan személyt javasolnak, aki valóban képes megtestesíteni a nemzet egységét, és akit legalább az ellenzéki képviselők egy része is elfogadhatónak tart.
Konkrét jelöltet egyelőre nem neveztek meg.
Közvetlenül is választhatják majd az államfőt?
A Tisza Párt hosszabb távú alkotmányozási terveiben felmerült a közvetlen köztársaságielnök-választás bevezetése.
Jelenleg az államfőt az Országgyűlés választja meg. Egy közvetlen rendszerben azonban a választópolgárok szavazhatnának a köztársasági elnök személyéről.
Magyar Péter szerint a most megválasztandó új államfő megbízatása átmeneti lehet, mert a később kidolgozandó és népszavazással megerősítendő új Alkotmány más szabályokat is megállapíthat.
A közvetlen választás támogatói szerint az államfő így erősebb demokratikus felhatalmazással és nagyobb politikai függetlenséggel rendelkezne.
Az ellenzők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a közvetlenül választott államfő és a parlamenti többséggel rendelkező miniszterelnök között hatásköri és legitimációs konfliktus alakulhat ki.
Sulyok döntése lezár egy vitát, de újabbat nyit meg
Az aláírással megszűnik az a bizonytalanság, hogy az államfő megpróbálja-e jogi úton megakasztani a módosítás hatálybalépését.
Korábban több lehetséges forgatókönyv is felmerült. Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordulhatott volna eljárási kifogással, lemondhatott volna, vagy megtagadhatta volna az aláírást. Egyes jogi értelmezések szerint az utóbbi megoldás súlyos közjogi konfliktust és akár megfosztási eljárást is eredményezhetett volna.
Az államfő azonban végül úgy döntött, hogy nem idéz elő intézményi válságot. Aláírja a módosítást, egyben nyilvánosan rögzíti, hogy annak tartalmát súlyosan aggályosnak tartja.
A döntése így egyszerre jelent jogkövető magatartást és erőteljes politikai-alkotmányos tiltakozást.
Történelmi jelentőségű precedens született
A rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy egy hivatalban lévő magyar köztársasági elnök megbízatását személyre szabott alaptörvényi rendelkezéssel szüntessék meg.
A döntés hosszú távú hatása ezért túlmutat Sulyok Tamás személyén. Meghatározhatja, hogyan értelmezik a jövőben a kétharmados parlamenti többség alkotmányozó hatalmát, a köztársasági elnöki mandátum védelmét és az alkotmányos intézmények stabilitását.
A módosítás támogatói szerint a kétharmados többség demokratikus felhatalmazással rendelkezik a közjogi rendszer átalakítására. A kritikusok szerint azonban a választási felhatalmazás sem teheti korlátlanná az alkotmányozó hatalmat.
A vita egyik legfontosabb kérdése az marad, hogy léteznek-e olyan íratlan vagy alkotmányos alapelvek, amelyeket még kétharmados többséggel sem lehet jogszerűen figyelmen kívül hagyni.
Sulyok Tamás távozása már csak a kihirdetés időpontjától függ
Az államfő bejelentésével a folyamat érdemi politikai része lezárult. A következő lépés az aláírt módosítás kihirdetése a Magyar Közlönyben.
A jogszabály hatálybalépésének pontos időpontját a kihirdetett szöveg határozza meg. A rendelkezés alapján Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása a hatálybalépést követő napon automatikusan megszűnik.
Ettől kezdve Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja átmenetileg az államfői jogköröket, az Országgyűlésnek pedig harminc napja lesz az új köztársasági elnök megválasztására.
Sulyok Tamás döntése tehát nem egyszerű lemondás. Egy olyan jogszabály aláírásáról van szó, amelyet alkotmányosan és történelmileg is súlyosan aggályosnak tart, de amelynek aláírását saját jogi kötelességének tekinti.
A következő napokban nemcsak az derül ki, mikor ér véget hivatalosan a mandátuma, hanem várhatóan az is, kit jelöl a Tisza Párt Magyarország következő köztársasági elnökének.
