Jelentős változásokra készülhetnek a magyar nyugdíjasok 2027-ben. A Tisza-kormány októberben bemutatott költségvetési terve szerint januártól várhatóan 3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ami egy 200 ezer forintos ellátás esetében havi 6000 forint többletet jelenthet. A legkisebb nyugdíjból élők ennél jóval nagyobb emelésre számíthatnak: a nyugdíjminimumot 28 500 forintról 120 ezer forintra növelnék, és külön, sávos kiegészítést is bevezetnének. A kormány emellett megtartaná a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első heti részét, ugyanakkor a 14. havi juttatás további bővítése helyett egy új, nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártyát vezetne be. Ez már 2027-ben 25 vagy 50 ezer forintot jelenthet az érintetteknek, a program teljes kiépítése után pedig akár évi 200 ezer forintos támogatást biztosíthatna. Mutatjuk a konkrét összegeket, a jogosultsági határokat és a legfontosabb tudnivalókat.
Jelentős változásokat jelentett be a kormány a 2027-es nyugdíjakról
Újabb fontos részletek derültek ki arról, hogyan változhatnak a magyar nyugdíjasok juttatásai 2027-ben. Magyar Péter miniszterelnök október 19-én ismertette a Tisza-kormány következő évre vonatkozó költségvetési terveit, amelyekben a nyugdíjak emelése, a legkisebb ellátások felzárkóztatása és egy új támogatási rendszer bevezetése is szerepel.
A bejelentések alapján a kormány több különböző módon szeretné növelni az idősek rendelkezésére álló összegeket. A szokásos, inflációkövető januári nyugdíjemelés minden érintett nyugdíjas számára fontos lehet, az alacsony ellátásban részesülők azonban egy külön kiegészítő emelést is kaphatnának.
Emellett változás várható az év közben érkező pluszjuttatások rendszerében is. A 13. havi nyugdíj megmaradna, a 14. havi nyugdíj első heti részét szintén kifizetnék, a további bővítés helyett azonban a kormány egy új, célzott támogatási formára helyezné a hangsúlyt.
Ez a nyugdíjas SZÉP-kártya lenne, amelyre az érintettek meghatározott összeget kapnának. A pénzt a tervek szerint élelmiszerre, gyógyszerre és pihenésre is fel lehetne használni.
A bejelentések különösen azok számára jelenthetnek jó hírt, akiknek a jelenlegi nyugdíja csak nehezen fedezi az alapvető megélhetési költségeket. A program célja ugyanis nem kizárólag az általános emelés, hanem a kisebb és a nagyobb nyugdíjak közötti különbségek mérséklése is.
Fontos azonban, hogy a 2027-es költségvetési tervek és kormányzati vállalások nem minden részlete tekinthető már véglegesen alkalmazandó szabálynak. A pontos összegek, jogosultsági feltételek és kifizetési időpontok megállapításához a végleges jogszabályokat és a hivatalos végrehajtási tájékoztatásokat is figyelembe kell majd venni.
Januártól 3 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak
A 2027-es költségvetésben a kormány 3 százalékos éves inflációval számol. Mivel Magyarországon a januári nyugdíjemelés mértékét a következő évre tervezett inflációhoz igazítják, az ellátások várhatóan ugyanilyen mértékben növekedhetnek.
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok többségénél a jelenlegi ellátás három százalékával emelkedne a havi kifizetés. Az emelés összege tehát attól függ, hogy ki mekkora nyugdíjat kap.
Egy 150 ezer forintos nyugdíjnál például havi 4500 forint lenne a növekedés, míg egy 200 ezer forintos ellátásnál 6000 forint. Aki 300 ezer forintos nyugdíjat kap, annak már havi 9000 forinttal emelkedhetne a járandósága.
A százalékos emelés sajátossága, hogy a magasabb nyugdíjaknál forintban nagyobb többletet eredményez. A 100 ezer és az 500 ezer forintos ellátás között például jelentős különbség mutatkozik az emelés összegében, még akkor is, ha mindkét esetben ugyanazt a háromszázalékos mértéket alkalmazzák.
Éppen ezért a kormány a hagyományos inflációkövető emelés mellett a kisebb nyugdíjak külön támogatásáról is döntött a költségvetési tervekben.
Táblázat: ennyivel nőhetnek a nyugdíjak 2027 januárjától
Az alábbi számítás megmutatja, hogy a tervezett 3 százalékos emelés különböző nyugdíjösszegeknél mekkora havi és éves többletet jelentene.
| Jelenlegi nyugdíj | Havi emelés (3%) | Új havi nyugdíj |
|---|---|---|
| 100 000 Ft | 3 000 Ft | 103 000 Ft |
| 120 000 Ft | 3 600 Ft | 123 600 Ft |
| 150 000 Ft | 4 500 Ft | 154 500 Ft |
| 180 000 Ft | 5 400 Ft | 185 400 Ft |
| 200 000 Ft | 6 000 Ft | 206 000 Ft |
| 250 000 Ft | 7 500 Ft | 257 500 Ft |
| 264 000 Ft | 7 920 Ft | 271 920 Ft |
| 300 000 Ft | 9 000 Ft | 309 000 Ft |
| 400 000 Ft | 12 000 Ft | 412 000 Ft |
| 500 000 Ft | 15 000 Ft | 515 000 Ft |
A táblázat kizárólag az általános, 3 százalékos nyugdíjemelés hatását szemlélteti. A kisebb nyugdíjak esetében a tervezett külön kiegészítés miatt a végleges összeg ennél magasabb lehet.
A 264 ezer forintos, a jelenlegi átlagnyugdíj szemléltetésére használt összeg például havi 7920 forinttal növekedne. Ez tizenkét hónap alatt 95 040 forinttal több rendszeres nyugdíjat jelentene.
A 200 ezer forintos nyugdíj esetében az éves emelési többlet 72 ezer forint lenne, egy 300 ezer forintos ellátásnál pedig már 108 ezer forint. Ezek a számítások az év mind a tizenkét hónapjára azonos emelt havi nyugdíjjal számolnak, a 13. és a 14. havi juttatás, valamint a SZÉP-kártya nélkül.
A kisebb nyugdíjakban részesülők ennél jóval nagyobb emelést kaphatnak
A 2027-es tervek egyik legjelentősebb eleme a kisnyugdíjasok helyzetének javítása. Az általános háromszázalékos emelés ugyanis azok számára jelent viszonylag kevés pluszpénzt, akiknek már most is rendkívül alacsony a havi járandóságuk.
Egy 100 ezer forintos nyugdíj például mindössze 3000 forinttal növekedne az általános emelés alapján. Ez az összeg önmagában sokszor nem jelentene érdemi segítséget az élelmiszerárak, a rezsiköltségek és a gyógyszerkiadások mellett.
A kormány ezért külön, sávos nyugdíjemelést is tervez. Ennek célja, hogy az alacsonyabb jövedelemből élő nyugdíjasok a szokásos januári emelésen felül további támogatást kapjanak.
A rendszer legfontosabb eleme a nyugdíjminimum emelése, amely mellett több, meghatározott jövedelmi sávhoz kapcsolódó kiegészítést is alkalmaznának.
A pénzügyminiszteri bejelentés szerint az új szabályok mintegy 455 ezer kisnyugdíjas számára jelenthetnének érdemi többletet. Ez az idősebb korosztály jelentős részét érintő változás lehet, különösen a legalacsonyabb ellátásban részesülők körében.
A minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne
A magyar nyugdíjrendszer egyik régóta vitatott eleme az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege. Ez 2008 óta változatlanul 28 500 forint volt, miközben az elmúlt közel két évtizedben az árak és a megélhetési költségek jelentősen emelkedtek.
A kormány 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra növelné ezt a jogszabályi minimumot. A változás rendkívül jelentős, hiszen a 28 500 forintos korábbi összeghez képest több mint négyszeres emelést jelentene.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden nyugdíjas automatikusan havi 91 500 forinttal többet kapna. A 28 500 és a 120 ezer forint közötti különbség a nyugdíjminimum jogszabályi összegének változását mutatja, nem pedig az összes nyugdíjasnak járó egységes emelést.
A minimálnyugdíj elsősorban azok számára fontos, akik megfelelnek az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges feltételeknek. Ezek közé főszabály szerint a nyugdíjkorhatár betöltése és a legalább húsz év szolgálati idő megszerzése tartozik.
A résznyugdíjak és a különböző hozzátartozói, illetve nyugdíjszerű ellátások esetében eltérő szabályok érvényesülhetnek. Ezért a 120 ezer forintos értékhatárból nem következik automatikusan, hogy minden jelenleg ennél kisebb összegű ellátás ugyanilyen módon emelkedne.
A kormány a nyugdíjminimum későbbi értékállóságát is biztosítani szeretné. A tervek szerint a minimumösszeget a jövőben évente a rendszeres nyugdíjemeléssel azonos mértékben növelnék, hogy ne maradhasson ismét hosszú éveken keresztül változatlan.
Itt a pontos lista: ezek a nyugdíjak kapnának külön emelést
A sávos korrekciót a januári, általános nyugdíjemelés után számítanák ki. Ez különösen fontos részlet, mert a jogosultsági összeghatárokat nem feltétlenül a 2026 decemberében kapott nyugdíj alapján kell majd megvizsgálni.
A pénzügyminiszter által ismertetett terv a következőképpen alakul:
| Nyugdíj a januári általános emelés után | További tervezett kiegészítés |
|---|---|
| 108 000 Ft alatt | Kiegészítés 120 000 Ft-ra |
| 108 000–125 000 Ft között | +12 000 Ft |
| 125 000–130 000 Ft között | +10 000 Ft |
| 130 000–135 000 Ft között | +8 000 Ft |
| 135 000–140 000 Ft között | +6 000 Ft |
| 140 000–146 000 Ft között | Kiegészítés 146 000 Ft-ra |
| 146 000 Ft felett | Nincs külön sávos kiegészítés a jelenlegi terv szerint |
A sávhatárok pontos kezelése és a határértékeknél alkalmazandó szabályok a végleges jogszabályban válhatnak egyértelművé.
A külön emelés célja, hogy az alacsony nyugdíjak egy része gyorsabban közelítsen a magasabb ellátásokhoz. A rendszer ugyanakkor nem minden nyugdíjas számára biztosítana azonos összegű kiegészítést.
Egy 200 ezer forintos nyugdíjat kapó személy például a jelenlegi bejelentések szerint csak az általános háromszázalékos emelésben részesülne, míg egy 120 ezer forintos ellátásnál a sávos kiegészítés miatt jóval nagyobb növekedés is lehetséges.
Konkrét példák: egy 100 vagy 120 ezer forintos nyugdíj mennyire emelkedhet?
A sávos emelés működését néhány konkrét számítással lehet a legjobban megérteni. Fontos, hogy az alábbi összegek a jelenleg ismert kormányzati terven alapulnak, és abból indulnak ki, hogy először a 3 százalékos általános emelést, majd a külön kiegészítést alkalmazzák.
100 ezer forintos nyugdíj esetén először 3000 forinttal, 103 ezer forintra növekedne az ellátás. Mivel ez továbbra sem érné el a 108 ezer forintos határt, a külön korrekcióval 120 ezer forintra egészítenék ki. A teljes havi növekedés így 20 ezer forint lenne, ami éves szinten 240 ezer forint pluszjövedelmet jelenthet.
110 ezer forintos nyugdíjnál a háromszázalékos emelés 3300 forintot jelentene, így az összeg 113 300 forintra emelkedne. Erre a tervezett szabályok szerint további 12 ezer forintos kiegészítés érkezhetne, amivel a havi nyugdíj 125 300 forintra nőne.
120 ezer forintos nyugdíj esetén az általános emelés után 123 600 forint járna. A sávos korrekció további 12 ezer forinttal egészítené ki ezt az összeget, így az új ellátás elérhetné a havi 135 600 forintot. Ez a jelenlegi összeghez képest havonta 15 600 forintos, éves szinten pedig 187 200 forintos növekedést jelentene.
130 ezer forintos nyugdíjnál először 133 900 forintra nőne az ellátás. Mivel ez a 130 és 135 ezer forint közötti sávba esne, további 8000 forintos emelés következhetne, amivel a havi összeg 141 900 forintra emelkedne.
Ezek a példák jól mutatják, hogy a kisnyugdíjasok egy része az általános háromszázalékos növekedésnél jóval nagyobb emelésben részesülhetne. A pontos végleges összegek azonban a törvényi rendelkezésektől és az egyes jogosultsági feltételektől is függnek.
A 13. havi nyugdíj 2027-ben is megmaradna
A januári emelés mellett a 13. havi nyugdíj sorsa is kiemelt figyelmet kapott a kormány bejelentéseiben. Magyar Péter megerősítette, hogy a Tisza-kormány megtartaná ezt a juttatást, így a jogosult nyugdíjasok 2027-ben is számíthatnának rá.
A 13. havi nyugdíj különösen fontos lehet azoknak, akiknek a havi ellátása csak a rendszeres megélhetési költségekre elegendő. Az éves pluszkifizetés lehetőséget teremthet nagyobb kiadások rendezésére, tartalék képzésére vagy olyan vásárlásokra, amelyeket a havi nyugdíjból nehezebben tudnának finanszírozni.
A jelenlegi rendszerben a 13. havi nyugdíj összege a jogosult személy februári ellátásának összegéhez igazodik. Ha tehát valakinek 2027 januárjától 206 ezer forintra emelkedne a nyugdíja, akkor a jelenlegi számítási logika mellett 206 ezer forintos 13. havi nyugdíjjal lehetne számolni.
A jogosultsághoz azonban külön törvényi feltételek kapcsolódnak. Nem elegendő pusztán az, hogy valaki 2027 februárjában már nyugdíjas legyen, mert az előző évhez kapcsolódó jogosultsági feltételek teljesülése is számíthat.
A kormány a februári kifizetés fenntartását jelentette be. A 2027-es pontos banki jóváírási és postai kézbesítési időpontokat azonban a hivatalos kifizetési rend alapján lehet majd véglegesen meghatározni.
Mi lesz a 14. havi nyugdíjjal? Fontos döntést hozott a kormány
Az elmúlt időszak egyik legnagyobb figyelmet kapó nyugdíjkérdése a 14. havi nyugdíj jövője volt. Magyar Péter miniszterelnök az október 20-i, Telexnek adott interjújában részletesen beszélt arról, milyen döntést hoztak a juttatással kapcsolatban.
A kormány megtartaná a 14. havi nyugdíj már bevezetett első heti részét, ugyanakkor nem kívánja folytatni annak fokozatos kibővítését egy teljes havi nyugdíj összegére.
Ez azért lényeges, mert a 14. havi nyugdíj eredeti konstrukciójának fokozatos kiépítése további részletek bevezetését jelentette volna. A Tisza-kormány ehelyett más támogatási formával szeretné növelni az idősek jövedelmét.
A már meglévő, egyheti rész tehát nem szűnne meg. A korábban tervezett további részleteket azonban a jelenlegi kormányzati elképzelések szerint nem vezetnék be.
Magyar Péter azzal indokolta a döntést, hogy az ellátás összegéhez kötött, egységes százalékos vagy havi juttatások forintban lényegesen többet biztosítanak a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek. A kormány ezért olyan megoldást választana, amely a kisebb nyugdíjból élőknek arányaiban nagyobb támogatást nyújthat.
Mennyi lehet a 14. havi nyugdíj 2027 februárjában?
A 14. havi nyugdíj első heti részlete a havi nyugdíj egynegyedének megfelelő összeg. Ha a jelenlegi konstrukció változatlanul megmarad, a kifizetés nagysága az emelt ellátás alapján számítható ki.
Például egy 200 ezer forintos nyugdíj a tervezett 3 százalékos januári emelés után 206 ezer forintra nőne. Ennek egynegyede 51 500 forint, amely a 14. havi nyugdíj első heti részének felelne meg.
Egy 300 ezer forintos nyugdíj 309 ezer forintra emelkedne, így annak egyheti része 77 250 forint lenne.
| Jelenlegi nyugdíj | Nyugdíj 3%-os emelés után | 14. havi nyugdíj első heti része |
|---|---|---|
| 150 000 Ft | 154 500 Ft | 38 625 Ft |
| 200 000 Ft | 206 000 Ft | 51 500 Ft |
| 250 000 Ft | 257 500 Ft | 64 375 Ft |
| 300 000 Ft | 309 000 Ft | 77 250 Ft |
| 400 000 Ft | 412 000 Ft | 103 000 Ft |
A táblázat szemléltető számítást mutat, és nem tartalmazza a kisnyugdíjasoknak tervezett külön korrekciót.
A februári kifizetésnél a jogosultak a rendes havi nyugdíjon felül a 13. havi nyugdíjra és a 14. havi nyugdíj első heti részére is számíthatnának.
Egy 206 ezer forintos havi nyugdíj esetében ez elméletileg 206 ezer forint rendes havi ellátást, 206 ezer forint 13. havi nyugdíjat és 51 500 forintnyi 14. havi részt jelentene. A három összeg együtt 463 500 forint lenne, amennyiben a jogosultsági és kifizetési feltételek teljesülnek.
Új támogatás érkezik: bevezetnék a nyugdíjas SZÉP-kártyát
A 2027-es változások egyik legérdekesebb eleme az új nyugdíjas SZÉP-kártya, amely a kormány tervei szerint hosszabb távon jelentős kiegészítő támogatást nyújthatna az időseknek.
A Széchenyi Pihenőkártyát jelenleg elsősorban munkáltatói juttatásként ismerik a magyarok. A nyugdíjasok számára tervezett változat azonban eltérő támogatási rendszerben működne, amelynek elsődleges célja a mindennapi kiadásokhoz való hozzájárulás lenne.
A kártyára meghatározott éves összeg érkezne, amelyet a jogosultak a tervezett felhasználási körben költhetnének el. A bejelentések szerint nem kizárólag pihenésre és szabadidős szolgáltatásokra lehetne felhasználni, hanem alapvető szükségletekre is.
A tervek alapján élelmiszerre és gyógyszerekre is fordítható lenne az egyenleg. Ez különösen azoknak lehet fontos, akiknek havi kiadásaiból jelentős összeget tesz ki a rendszeres gyógyszervásárlás vagy az élelmiszer.
A kormány szerint a programot fokozatosan, négy lépésben építenék ki 2030-ig. Az első részletet már 2027-ben megkapnák a jogosultak, a teljes támogatási összegek pedig a következő évek során válhatnának elérhetővé.
Akár évi 200 ezer forintot is kaphatnának a nyugdíjasok
A nyugdíjas SZÉP-kártya teljes kiépítése után két fő támogatási sávval számolnak a jelenlegi kormányzati bejelentések.
Azok, akiknek a nyugdíja havi 250 ezer forint alatt van, évente 200 ezer forintos támogatást kaphatnának. A havi 250 ezer és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülőknek pedig évi 100 ezer forintos juttatást terveznek.
Az alábbi táblázat bemutatja a teljes programra vonatkozó elképzelést, és azt is, mekkora támogatás járhatna már az első évben.
| Havi nyugdíj összege | Tervezett támogatás 2027-ben | Éves támogatás a teljes kiépítés után |
|---|---|---|
| 250 000 Ft alatt | 50 000 Ft | 200 000 Ft |
| 250 000–500 000 Ft között | 25 000 Ft | 100 000 Ft |
| 500 000 Ft felett | A jelenlegi terv szerint nem járna | A jelenlegi terv szerint nem járna |
A program tehát nem minden jogosultnak ugyanakkora összeget biztosítana. A kisebb nyugdíjban részesülők kétszer akkora támogatást kapnának, mint a magasabb, de még 500 ezer forint alatti ellátásban részesülők.
Fontos, hogy ezek az összegek a 2030-ig tervezett teljes kiépítésre, illetve annak első, 2027-es lépcsőjére vonatkoznak. A havi 200 ezer forint alatti nyugdíj nem jelentene havi 200 ezer forintos SZÉP-kártya-juttatást. A teljes programban évente 200 ezer forintról, az első évben pedig ennek negyedéről, 50 ezer forintról van szó.
Már 2027-ben 50 ezer vagy 25 ezer forint érkezhetne a kártyára
A tervezett négyéves bevezetés miatt a nyugdíjasok 2027-ben még nem a végleges éves összeget kapnák meg. Magyar Péter bejelentése alapján az első évben a teljes támogatás negyedét fizetnék ki.
Ez a 250 ezer forint alatti nyugdíjaknál 50 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásoknál pedig 25 ezer forintot jelentene.
A kisebb nyugdíjjal rendelkezők számára ez már az első évben is érezhető segítség lehetne. Az 50 ezer forintos összeg például több heti élelmiszer-vásárláshoz járulhatna hozzá, míg a rendszeresen gyógyszert szedőknek a patikai kiadások mérséklésében segíthetne.
A kormány a program első évére 90 milliárd forintos keretet tervez. A teljes kiépítés után az éves költségvetési ráfordítás 360 milliárd forintra emelkedhetne.
A bejelentések szerint a nyugdíjasok mintegy 97 százaléka, hozzávetőleg 2,2 millió ember részesülhetne a támogatásból. Ez rendkívül széles jogosulti kört jelentene, de a legmagasabb ellátásokban részesülők egy része a jelenlegi elképzelések szerint kimaradna.
A végleges jogosultsági szabályoknál ugyanakkor tisztázni kell, hogy az összeghatárok vizsgálatakor melyik havi ellátást veszik alapul. Ennek különösen a 250 ezer és az 500 ezer forintos határhoz közeli nyugdíjaknál lehet jelentősége.
Mire lehet majd elkölteni a nyugdíjas SZÉP-kártyán lévő pénzt?
Az új támogatás tervezett felhasználási köre eltérne a hagyományos SZÉP-kártyával kapcsolatban megszokott lehetőségektől. A kormány bejelentése alapján a nyugdíjasok a kapott összeget nemcsak pihenésre és szabadidős szolgáltatásokra, hanem élelmiszerre és gyógyszerre is fordíthatnák.
Ez azért jelentős, mert sok idős ember költségvetésében éppen ezek a kiadások képviselik a legnagyobb arányt. Egy alacsony nyugdíjból élő személy számára sokszor nem az utazás vagy a szálláshely-foglalás jelenti az elsődleges szükségletet, hanem az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek megvásárlása.
Ha a tervezett felhasználási lehetőségeket valóban bevezetik, a kártya közvetlenül a mindennapi megélhetéshez járulhat hozzá. Ez jelentősen növelheti az új juttatás gyakorlati értékét az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok körében.
Egyelőre azonban nem ismert minden részlet. A végleges szabályozásnak kell majd meghatároznia, mely üzletekben lehet használni a kártyát, milyen gyógyszerekre vagy élelmiszerekre vonatkozik a felhasználási lehetőség, illetve lesznek-e időbeli vagy egyéb korlátozások.
Az sem tisztázott teljeskörűen, hogy az érintett nyugdíjasoknak külön kell-e igényelniük a kártyát, vagy a jogosultságot automatikusan állapítják meg.
Miért nem a 14. havi nyugdíjat bővítené tovább a kormány?
A 14. havi nyugdíj további bővítésének elmaradása várhatóan az egyik legtöbbet vitatott eleme lesz a 2027-es változásoknak. A különböző juttatási rendszerek ugyanis eltérően hatnak az alacsonyabb és a magasabb nyugdíjjal rendelkezőkre.
Egy teljes havi nyugdíjnak megfelelő pluszjuttatás esetében a 150 ezer forintos nyugdíjat kapó személy 150 ezer forintot, az 500 ezer forintos nyugdíjas pedig 500 ezer forintot kapna. A különbség így a pluszkifizetésben is megmaradna.
A nyugdíjas SZÉP-kártya ezzel szemben fordított logikát követne: a kisebb havi nyugdíjban részesülő személy nagyobb éves támogatást kapna.
Magyar Péter a Telexnek adott interjújában azzal indokolta a változást, hogy a kormány szeretné csökkenteni a nyugdíjasok között fennálló jövedelmi különbségeket. Álláspontja szerint a jelenlegi, a nyugdíj összegéhez igazodó pluszjuttatások a magasabb ellátásban részesülőknek lényegesen több pénzt biztosítanak.
A döntés ugyanakkor különbözőképpen érintheti az időseket. Az alacsonyabb nyugdíjak esetében az új támogatási forma arányaiban kedvezőbb lehet, míg a magasabb nyugdíjjal rendelkezők számára a 14. havi nyugdíj további bővítésének elmaradása kedvezőtlenebb változást jelenthet ahhoz a forgatókönyvhöz képest, amelyben a juttatás fokozatosan egy teljes havi összegre nőtt volna.
Egy 200 ezer forintos nyugdíjas összesen mennyivel kaphatna többet?
A különböző támogatásokat érdemes együtt is megvizsgálni, hiszen a 2027-es változások nem kizárólag a havi nyugdíjat érintik.
Tegyük fel, hogy valaki jelenleg havi 200 ezer forintos nyugdíjban részesül. A tervezett háromszázalékos általános emelés után ez az összeg 206 ezer forintra növekedne.
Ez havi 6000 forintot, tizenkét hónap alatt pedig 72 ezer forint rendszeres nyugdíjtöbbletet jelentene.
Mivel az emelt ellátás nem érné el a havi 250 ezer forintos értékhatárt, a jelenlegi elképzelések alapján az érintett 2027-ben 50 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártya-támogatásra is jogosult lehetne.
A két intézkedés együttesen így 122 ezer forinttal növelhetné az adott személy éves rendelkezésére álló juttatásait. Ebben még nincs benne a 13. havi és a 14. havi nyugdíjrészlet összegének az általános emelésből következő változása.
Fontos azonban, hogy a SZÉP-kártyán jóváírt összeg nem azonos a szabadon elkölthető készpénzzel. A felhasználási körét a tervezett szabályok határoznák meg, ezért a két juttatást a mindennapi pénzügyi tervezésnél is érdemes külön kezelni.
Nemcsak a nyugdíjak, más időskori ellátások is emelkedhetnek
A 2027-re tervezett intézkedéscsomag nem kizárólag az öregségi nyugdíjban részesülőkre terjedne ki. A kormány több olyan ellátás emelését is bejelentette, amely a megváltozott munkaképességű személyek, a hozzátartozói ellátásokban részesülők vagy a nehéz anyagi helyzetben élő idősek számára jelenthet segítséget.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátások esetében 10 százalékos emelést terveznek 2027 januárjától. Ez körülbelül 238 ezer megváltozott munkaképességű embert érinthet.
A kormány emellett azt is vállalta, hogy a 65 év feletti, ilyen ellátásban részesülő személyek havi juttatása a meghatározott feltételek mellett eléri legalább a 120 ezer forintot.
Az időskorúak járadékánál szintén jelentős emelést terveznek. Ez az ellátás elsősorban azok számára fontos, akiknek nincs elegendő szolgálati idejük öregségi nyugdíjhoz, vagy rendkívül alacsony jövedelemmel rendelkeznek. A kormányzati bejelentések szerint a járadék összege, illetve jogosultsági határai számottevően növekednének, mintegy 8500 embert érintve.
Az árvaellátás legkisebb összegét a jelenlegi 50 ezer forintról 60 ezer forintra emelnék. Ez 20 százalékos növekedést jelentene, amely a megfelelő jogosultsággal rendelkező gyermekek és fiatalok számára biztosíthatna magasabb ellátást.
A különböző ellátások emelésével a kormány összesen több mint 700 ezer embernek kíván nagyobb pénzügyi segítséget nyújtani. Ez a szám azonban több eltérő jogosulti csoportot foglal magában, így nem kizárólag az öregségi nyugdíjasokra vonatkozik.
Elég lesz a 3 százalékos emelés az árak növekedése mellett?
A januári nyugdíjemelés mértéke a tervezett inflációhoz igazodik. A 3 százalékos emelés célja ezért alapvetően az, hogy a nyugdíjak vásárlóereje a következő évben lehetőség szerint ne csökkenjen.
A tényleges hatás azonban attól is függ, hogyan alakulnak az árak 2027-ben. Ha az infláció a vártnál magasabb lesz, a jogszabályban meghatározott feltételek alapján később nyugdíjkorrekcióra lehet szükség.
A nyugdíjasok személyes tapasztalata ráadásul eltérhet az országos inflációs átlagtól. A gyógyszerek, az élelmiszerek, a lakhatás és az energia költségei sok idős ember kiadásainak jelentős részét teszik ki. Ha ezek az árak az átlagos inflációnál gyorsabban nőnek, a háromszázalékos emelés az érintettek számára kevésbé lehet érezhető.
A külön kisnyugdíjas-korrekció ezért nem pusztán az infláció követését szolgálná. Az alacsony ellátásoknál nagyobb arányú jövedelemnövekedést eredményezhetne, ami tényleges javulást jelenthetne a havi megélhetési lehetőségekben.
A nyugdíjszakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a sávhatárok viszonylag szűkek, és a kiegészítő emelés nem terjed ki az összes alacsonyabb nyugdíjra. Farkas András nyugdíjszakértő korábbi értékelése szerint a 146 ezer forintos felső határnál magasabb összegek esetében is lehetne indok a felzárkóztatásra.
A kérdés tehát nem kizárólag az, hogy mekkora összeg szerepel a költségvetésben, hanem az is, hogy a különböző juttatások hogyan hatnak a nyugdíjasok tényleges vásárlóerejére.
Mikor érkezhetnek a megemelt nyugdíjak és az új támogatások?
A jelenlegi kormányzati tervek alapján a legfontosabb időpont 2027. január 1-je. Ettől a naptól alkalmaznák a háromszázalékos általános nyugdíjemelést, a nyugdíjminimum új összegét és az alacsonyabb nyugdíjak külön korrekcióját.
A jogosultak így a tervek szerint már a januári nyugdíjukban érzékelhetnék a változást, amennyiben addig a szükséges jogszabályok hatályba lépnek.
A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első heti részének kifizetését februárra tervezik. A pontos banki utalási és postai kézbesítési időpontot azonban a 2027-es hivatalos nyugdíjkifizetési rend alapján lehet majd meghatározni.
A nyugdíjas SZÉP-kártya első részletét szintén 2027-ben vezetnék be, de a bejelentésekből egyelőre nem derül ki minden részlet. A jóváírás pontos időpontjáról, az igénylés vagy kibocsátás módjáról és a felhasználási határidőkről későbbi tájékoztatás várható.
Az érintetteknek ezért érdemes figyelniük a Magyar Államkincstár, a kormány és a később kijelölt kártyakibocsátók hivatalos közleményeit.
Nyugdíjemelés 2027-ben: ezek a legfontosabb tudnivalók
A Tisza-kormány 2027-re bemutatott intézkedéscsomagja több ponton változtathatja meg a magyar nyugdíjasok juttatásait. Az általános januári emelés várhatóan 3 százalék lesz, az alacsonyabb ellátásoknál azonban külön, sávos korrekció is érkezhet.
A nyugdíjminimumot 28 500 forintról 120 ezer forintra növelnék, és a 146 ezer forint alatti nyugdíjak egy részét külön szabályok alapján egészítenék ki. Ez mintegy 455 ezer kisnyugdíjasnak jelenthet érezhető támogatást.
A 13. havi nyugdíjat megtartanák, és a 14. havi nyugdíj első heti részét is kifizetnék. A 14. havi juttatás további fokozatos bővítése helyett azonban egy új nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésére helyeznék a hangsúlyt.
A kártyára 2027-ben az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők 50 ezer, a magasabb, de 500 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők 25 ezer forintos támogatást kaphatnának. A négyéves program teljes kiépítése után ezek az összegek évi 200 ezer, illetve 100 ezer forintra emelkedhetnének.
A legnagyobb változás tehát az lehet, hogy 2027-ben nem minden nyugdíjas ugyanakkora arányú többlettámogatást kap. A kormány a kisebb ellátások felzárkóztatására és a jövedelmi különbségek mérséklésére helyezné a hangsúlyt.
A részletes jogosultsági szabályok, az egyes sávhatárok pontos alkalmazása és az új SZÉP-kártya működése azonban még további jogszabályi rendelkezéseket igényel. A jelenleg ismert összegek a bejelentett 2027-es terveken alapulnak, ezért a végleges kifizetéseket a később megjelenő hivatalos szabályok alapján lehet majd pontosan meghatározni.
