Harminc nap. Ennyi áll a bírósági végzésben, de a valóságban ennél jóval hosszabb idő is lehet belőle.
Két volt miniszter, két külön eljárás, és mindkettő ugyanoda vezetett: Hankó Balázs és Seszták Miklós, az Orbán-kormány egykori tagjai letartóztatásba kerültek. A hír sokakat meglepett. A legtöbben most mégsem csak azon gondolkodnak, mivel gyanúsítják őket, hanem azon is, hogy valójában meddig maradhatnak bent.
A 30 nap ugyanis csak az első lépés. A magyar büntetőeljárás szabályai szerint a letartóztatás meghosszabbítható, és a felső határ ilyen súlyú ügyekben akár három év is lehet. Ráadásul úgy, hogy közben akár egyetlen ítélet sem születik. Gondolj bele: ez hosszabb, mint egy teljes középiskolai ciklus fele, és mindez úgy, hogy a bíróság még nem mondta ki, hogy valaki bűnös.
Ezért fontos tisztán látni: a letartóztatás nem büntetés. Mindkét volt politikust gyanúsítottként kezelik, és amíg jogerős ítélet nem születik, rájuk is ugyanúgy vonatkozik az ártatlanság vélelme, mint bárki másra. A gyanú komoly, de nem azonos a bűnösséggel.
Hogy miért érdemes mégis odafigyelni? Az egyik ügy több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatásról szól, vagyis közpénzről, amelyből színházak, fesztiválok, alkotók és helyi közösségek is részesülhetnek. A másik kérdés pedig mindannyiunkat érint: hogyan működik a jogállam, amikor egykori hatalmon lévőkről kell dönteni. A szabályok ugyanis elvben mindenkire ugyanazok.
Mi történt Hankó Balázzsal Kecskeméten?
Csütörtökön a Kecskeméti Járásbíróság a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség indítványára elrendelte a korábbi kulturális és innovációs miniszter letartóztatását. A döntés nem gyorsan született: Hankó Balázs nagyjából két órát töltött a tárgyalóteremben, a helyszínen készült fotókon fáradtan lépett ki az ajtón. Közben a családja otthonában házkutatás zajlott, ami jól mutatja, mennyire komolyan veszik a nyomozók az ügyet.
Az eljárás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt indult. Hűtlen kezelésről akkor beszélünk, ha valaki a rábízott vagyonnal a kötelességét megszegve kárt okoz. Ebben az esetben a Nemzeti Kulturális Alap több mint 17 milliárd forintos támogatásai állnak a középpontban. Ez az alap az egyik legfontosabb forrása a hazai kulturális életnek, ezért a gyanú súlya túlmutat egy egyszerű politikai botrányon.
Az ügyészség három okkal indokolta, miért kell a volt minisztert 30 napra rács mögé küldeni: szerintük fennáll a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye. Hankó Balázs nem fogadta el a döntést, és fellebbezett. Hogy a letartóztatás marad-e, arról tehát még egy magasabb fórum is dönteni fog.
Seszták Miklós ügye: vesztegetési gyanú
Egy teljesen külön eljárásban a Budai Központi Kerületi Bíróság Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter letartóztatását is elrendelte. Őt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) többrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja. Ez egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy a gyanú szerint hivatalos minőségében, több alkalommal is jogtalan előnyt fogadhatott el.
A bíróság itt más indokokat emelt ki, mint Hankó Balázs esetében. A döntés szerint fennáll a veszélye annak, hogy a tanúkat befolyásolná, illetve hogy bizonyítékok semmisülnének meg. Ezek azok a kockázatok, amelyek miatt a törvény lehetővé teszi, hogy valakit még ítélet előtt elzárjanak.
A védő szerint nem volt jogszerű az őrizetbe vétel
Seszták Miklós védőügyvédje, Papp Gábor a forráscikket közlő lapnak nyilatkozva megkérdőjelezte az eljárás szabályosságát. Szavai szerint: „Bár a parlament felfüggesztette az ügyfelem mentelmi jogát, az onnantól hatályos, amint megjelenik a Magyar Közlönyben, ám az őrizetbe vétel azelőtt történt meg, mielőtt az megjelent volna, így álláspontom szerint az nem jogszerűen történt.”
Hogy ez miért számít: a mentelmi jog azt jelenti, hogy egy képviselő ellen csak az Országgyűlés hozzájárulásával lehet büntetőeljárást folytatni. A védő érvelése tehát az időzítésre épül, vagyis arra, hogy a mentelmi jog felfüggesztése a hivatalos kihirdetés előtt még nem lépett volna életbe. Ez egyelőre a védelem álláspontja. Hogy a bíróság miként ítéli meg, az a következő hetekben derülhet ki.
Meddig tarthat valójában a letartóztatás?
Az Index összefoglalója szerint a büntetőeljárási törvény alapján a letartóztatás nem büntetés, hanem a bíróság által elrendelt kényszerintézkedés. Alkalmazásához nem elég a megalapozott gyanú: emellett fenn kell állnia a szökés, a bizonyítás megnehezítése vagy az ismételt bűnelkövetés veszélyének is. Ha ezek közül egyik sem igazolható, a bíróság enyhébb megoldást is választhat, például bűnügyi felügyeletet.
A most elrendelt 30 nap tehát egy első, behatárolt időszak. Ennek lejárta előtt a bíróság újra megvizsgálja, hogy az indokok még mindig fennállnak-e, és ha igen, meghosszabbíthatja a letartóztatást. Ez a folyamat többször is megismétlődhet. A felső határt a gyanúsított bűncselekmény súlya szabja meg, és a mostani ügyekben ez akár három év is lehet, akkor is, ha addig nem születik ítélet.
Ez az, ami sok emberben kérdéseket ébreszt. Egyfelől érthető az igény, hogy a közpénzekkel kapcsolatos súlyos gyanúkat alaposan kivizsgálják, és senki ne tudja akadályozni a nyomozást. Másfelől egy ártatlannak vélelmezett ember szabadságáról van szó. A két szempont közötti egyensúlyt a bíróságnak minden egyes hosszabbításnál újra meg kell találnia.
Mi jöhet most?
A következő lépés Hankó Balázs fellebbezésének elbírálása lesz, Seszták Miklós ügyében pedig a védő által felvetett jogszerűségi kérdés kerülhet előtérbe. Mindkét eljárás még a nyomozás szakaszában tart, vádemelésről egyelőre nincs szó. Vagyis a 30 nap lejártakor újra döntés születik, és akkor derül ki, hogy a két volt miniszter valóban hónapokig vagy akár évekig maradhat-e előzetesben.
Egy biztos: ez az ügy még sokáig napirenden lesz, és a részletek alapján mindenki maga alakíthatja ki a véleményét. Te mit gondolsz, rendben van, hogy valaki ítélet nélkül akár évekig letartóztatásban maradhat, ha súlyos a gyanú? Írd meg kommentben, és hogy ne maradj le a fejleményekről, kövess minket Facebookon!
