Jelentősen átalakulhat 2027 elejétől a magyar környezet- és állatvédelmi hatósági rendszer: a kormány döntése alapján létrejön az önálló, országos hatáskörű Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság, ezen belül külön akkumulátoripari igazgatóságot állítanak fel, megújítják az állami környezetvédelmi laborhálózatot, és minimum ötven fővel létrehozzák a Zöld Őrséget is. Az új szervezetnek az illegális hulladéklerakástól és erdőkárosítástól kezdve a szabálytalan kútfúráson és vízkivételen át az állatkínzásig és kutyaviadalokig számos olyan ügyben kell majd gyorsabban fellépnie, amelyeknél jelenleg több különböző hatóság és területi szerv között oszlanak meg a feladatok. Az ipari környezetszennyezésnél pedig ennél is komolyabb változás jöhet: az akkumulátorgyárak környezetvédelmi engedélyezése, ellenőrzése és szankcionálása országos szintre kerül, miközben a visszaeső nagyvállalatoknál egy új, úgynevezett „három csapás” bírságszabályt is bevezetnek.
A főhatóság létrehozásáról már szeptember elején döntött a kormány, a szeptember 18-i kormányzati tájékoztatón azonban újabb részleteket közöltek arról, hogyan épül fel és milyen konkrét feladatokat kaphat a szervezet. A hivatalos tájékoztatás szerint a cél az, hogy a környezetvédelemmel összefüggő legfontosabb engedélyezési és felügyeleti feladatok ne szétszórtan, több különböző közigazgatási szervnél legyenek, hanem egy önálló országos főhatóságnál összpontosuljanak. Az új hivatal tervezett indulása 2027. január 1.
Ez azonban nem egyszerű névváltoztatás. A bejelentett modell szerint az új főhatóság környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági feladatokat is összefoghat. A szeptember 18-i tájékoztatás már azt is egyértelművé tette, hogy speciális szervezeti egységeket hoznak létre a nagyobb kockázatú területek kezelésére.
Minimum ötvenfős Zöld Őrség állhat fel
Az új rendszer egyik leglátványosabb eleme a Zöld Őrség lesz. A kormány hivatalos közlése szerint a főhatóságon belül minimum ötven emberrel működő egységet alakítanak ki, amelynek kifejezetten az a feladata, hogy gyorsan és határozottan tudjon reagálni bizonyos környezet- és állatvédelmi jogsértésekre.
A felsorolt ügyek között szerepel az állatkínzás és állatbántalmazás, az illegális kutyaviadalok, az illegális hulladéklerakás, az erdőkárosítás, a szabálytalan kútfúrás és vízkivétel is. Ez rendkívül széles kör, hiszen teljesen más típusú szakmai felkészültséget kíván egy hulladéklerakó felderítése, mint egy állatkínzási ügy, egy szabálytalan fakitermelés vagy egy engedély nélküli vízkivétel kivizsgálása.
A minimum ötven fő ezért inkább a szervezet induló magját jelenti, mintsem azt, hogy Magyarország összes környezetvédelmi ügyét ötven embernek kell majd kezelnie. A Zöld Őrség a jóval nagyobb országos főhatóság egyik speciális egysége lesz, miközben a rendszerben más igazgatóságok, laborok és területi szakemberek is dolgoznak majd.
A „Zöld Őrség” elnevezés ugyanakkor könnyen keltheti azt a benyomást, mintha egy új rendőrségi szerv jönne létre. A hivatalos közlés jelenleg környezetvédelmi főhatóságon belüli egységről beszél, nem pedig egy új rendőri testületről. A konkrét intézkedési, ellenőrzési, belépési, mintavételi és egyéb hatósági jogosítványokat a végleges jogszabályoknak kell majd pontosan meghatározniuk. Bűncselekmény gyanúja esetén – például súlyos állatkínzásnál – a büntetőeljárás továbbra is rendőrségi, ügyészségi és végső soron bírósági ügy lehet.
Állatkínzásnál és kutyaviadalnál gyors fellépést ígérnek
Az állatvédelmi ügyek azért kerültek külön a Zöld Őrség feladatai közé, mert ezeknél sokszor gyors helyszíni intézkedésre van szükség. Egy illegális kutyaviadal, súlyosan elhanyagolt állattartás vagy közvetlen életveszélyben lévő állat esetében napokkal vagy hetekkel később már egészen más helyzet fogadhatja a hatóságot. A szeptember 18-i kormányzati közlés ezért kifejezetten gyors és határozott fellépést említ.
A gyakorlatban azonban az ilyen ügyek szinte biztosan több szervezet együttműködését igénylik majd. Az állatvédelmi hatósági intézkedéshez állatorvosi szakvéleményre, dokumentációra, bizonyítékokra, bizonyos esetekben az állatok azonnali elhelyezésére, bűncselekmény gyanújánál pedig rendőrségi intézkedésre is szükség lehet.
Éppen ezért az új rendszer valódi ereje nem feltétlenül abban lesz mérhető, hogy hány ember viseli majd a Zöld Őrséghez tartozó szolgálati azonosítót, hanem abban, milyen gyorsan tud együttműködni az állategészségügyi, rendőrségi, önkormányzati és civil szereplőkkel.
Az illegális szemétlerakás is kiemelt célpont lesz
Az illegális hulladéklerakás régóta visszatérő probléma Magyarországon. Az erdőszéleken, külterületi utak mellett, elhagyott ingatlanokon vagy mezőgazdasági területeken lerakott építési törmelék, háztartási hulladék, gumiabroncs vagy akár veszélyes hulladék nemcsak esztétikai probléma. Szennyezheti a talajt és a felszín alatti vizeket, miközben az elszállítás és ártalmatlanítás költsége végül gyakran az önkormányzatokra vagy a közösségre hárul.
A Zöld Őrség feladatai között a kormány kifejezetten megnevezte az illegális hulladéklerakás elleni fellépést. Ezzel párhuzamosan a súlyos hulladékgazdálkodási jogsértéseknél is komolyabb szankciós rendszer jöhet: a korábbi kormányzati döntés szerint eltörlik az ilyen ügyekben alkalmazott 500 millió forintos bírságplafont, a bírság meghatározásánál pedig a jogsértés súlya mellett a hulladék mennyisége és veszélyessége is számíthat.
Ez különösen nagyobb ipari vagy gazdasági szereplőknél hozhat érezhető változást. Egy magánszemély által eldobott néhány zsák szemét és egy vállalat által szabálytalanul kezelt több száz vagy több ezer tonna hulladék természetesen nem azonos súlyú ügy. A bejelentett rendszer éppen azt célozza, hogy a szankció jobban igazodhasson a tényleges környezeti kockázathoz és az elkövető gazdasági méretéhez.
Illegális kutak és vízkivételek ellen is felléphetnek
A Zöld Őrség feladatlistáján a szabálytalan kútfúrás és az illegális vízkivétel is szerepel. Ez az elmúlt évek aszályos időszakai miatt különösen érzékeny terület, hiszen a felszín alatti vízkészletek védelme már nem csupán egyéni ingatlantulajdonosi ügy, hanem hosszabb távú környezeti és vízgazdálkodási kérdés.
A kormány szeptemberi döntése nem azt jelenti, hogy minden meglévő kerti kutat automatikusan ellenőrizni vagy szankcionálni fog a Zöld Őrség. A konkrét kútszabályokat továbbra is a hatályos vízügyi jogszabályok határozzák meg. Az új egység feladatköre a hivatalos közlés szerint az illegális kútfúrásokkal és vízkivételekkel szembeni fellépésre terjed ki.
A különbség fontos, mert egy hírcím könnyen azt a téves következtetést kelthetné, hogy 2027-től ötven „zöld ellenőr” járja majd végig a családi házak kútjait. A most közölt döntés ennél jóval általánosabb hatósági feladatot határoz meg.
Külön akkumulátoripari igazgatóság alakul
Az új főhatóság másik kiemelt eleme az akkumulátoripar ellenőrzése. A szeptember 18-i kormányzati összefoglaló szerint a főhatóságon belül külön akkumulátoripari igazgatóság jön létre, vagyis az ágazat környezetvédelmi ellenőrzése a korábbi megyei szintről országosan kiemelt szervezeti szintre kerül.
Az új főhatóság országosan járhat el az akkumulátorgyártáshoz és az akkumulátorhulladék kezeléséhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezés, ellenőrzés és szankcionálás területén. A szeptember 5-i hivatalos kormányzati közlés azt is rögzítette, hogy az akkumulátoriparral kapcsolatos, de nem környezetvédelmi hatáskörök kezelésére külön akkumulátoripari hatósági megoldás is létrejöhet, amely együttműködik a környezetvédelmi főhatósággal.
Ez azért fontos, mert egy akkumulátorgyár működése nem egyetlen engedélyből áll. Környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, vízvédelmi, munkavédelmi, iparbiztonsági és más előírások egyaránt kapcsolódhatnak hozzá. A mostani változtatás a környezetvédelmi rész egységes országos kezelését célozza.
A kormány az új rendszert azzal indokolja, hogy országosan egységesebb és szigorúbb felügyeletet szeretne. Ez a kormány saját indoklása; azt, hogy a gyakorlatban valóban gyorsabb, függetlenebb vagy szigorúbb ellenőrzések következnek-e, majd a hatóság 2027 utáni működése, a vizsgálatok száma, a feltárt jogsértések és a meghozott határozatok alapján lehet megítélni.
A laborhálózatot is korszerűsítik
Egy környezetvédelmi ellenőrzésnél sok esetben kevés a helyszíni szemrevételezés. Ha felmerül, hogy egy üzem szennyezi a talajt, egy vízfolyást vagy a levegőt, laboratóriumi mérés nélkül gyakran nem lehet bizonyítani sem a szennyezés tényét, sem annak mértékét.
A szeptember 18-i kormánydöntés ezért az állami laborhálózat korszerűsítését és megújítását is tartalmazza. A hivatalos indoklás szerint azt szeretnék elérni, hogy az ellenőrzésekhez szükséges vizsgálatokat gyorsan és megfelelő szakmai háttérrel lehessen elvégezni.
Ez a gyakorlatban például talaj-, felszíni és felszín alatti víz-, szennyvíz-, levegő- vagy különböző anyagminták elemzésénél lehet fontos. A laboreredménynek ráadásul hatósági eljárásban is meg kell állnia a helyét, ezért nemcsak a gyorsaság, hanem a mintavételi és mérési protokoll, a hitelesítés és a dokumentáció is kulcskérdés.
Jön a környezetvédelmi „három csapás”
A szigorítás egyik legnagyobb pénzügyi súlyú eleme az úgynevezett környezetvédelmi „három csapás” szabály. A kormány bejelentése szerint ha egy nagyvállalat öt éven belül harmadszor is megszegi a környezetvédelmi szabályokat, a bírság az éves nettó árbevételének 0,5 százaléka lesz, de legalább 5 millió forint.
Az árbevételhez kötött bírság azért lehet lényegesen erősebb eszköz egy fix összegű szankciónál, mert ugyanaz a néhány millió forintos bírság egy kisvállalkozás számára komoly teher, egy több százmilliárdos éves árbevételű nagyvállalat számára viszont alig érzékelhető költség lehet.
Egy egyszerű szemléltető számítással egy 10 milliárd forintos éves nettó árbevételű cég 0,5 százaléka 50 millió forint. Százmilliárdos árbevételnél ugyanez már 500 millió forint, ezermilliárd forintos forgalomnál pedig 5 milliárd. Ezek csak matematikai példák: nem konkrét cégek várható bírságai, és az egyes ügyekre vonatkozó pontos alkalmazási feltételeket a végleges jogszabályok határozzák majd meg.
A kormány korábbi döntése emellett azt is rögzítette, hogy a legsúlyosabb környezetvédelmi szabályszegéseknél akár 5 milliárd forintos bírság is kiszabható. A részletes jogi szabályozásnak kell majd egyértelműen rendeznie, hogyan viszonyul egymáshoz ez a bírságmérték és az árbevételhez kötött visszaesői szabály.
Nem minden harmadik „hiba” jelent automatikusan ugyanakkora büntetést
A „három csapás” kifejezés nagyon erős, de nem szabad úgy értelmezni, hogy bármilyen három apró adminisztratív mulasztás után automatikusan a vállalat árbevételének fél százalékát kell befizetni. A mostani kormányzati kommunikáció általános keretszabályt ismertetett, a jogszabálynak azonban pontosan meg kell határoznia, mely jogsértések számítanak bele, hogyan válik véglegessé egy korábbi jogsértés megállapítása, illetve milyen eljárási és jogorvoslati garanciák kapcsolódnak a bírsághoz.
Ez azért is lényeges, mert egy nagy összegű közigazgatási szankciónál jogbiztonsági szempontból egyértelműnek kell lennie, mi számít első, második és harmadik jogsértésnek. Az sem mindegy, hogy ugyanazon előírás ismételt megszegéséről vagy három különböző környezetvédelmi szabály megsértéséről van-e szó.
A hatósági döntések természetesen jogorvoslattal is megtámadhatók lehetnek, ennek részletes módját ugyancsak a végleges jogszabályi környezet határozza majd meg.
Erdőkárosításnál sem csak az illegális fakivágás lehet kérdés
A Zöld Őrség kiemelt feladatai között az erdőkárosítások elleni fellépés is szerepel. Ez jóval szélesebb terület lehet annál, mint amikor valaki engedély nélkül kivág néhány fát. Erdészeti szabálytalanság lehet például jogosulatlan kitermelés, védett terület károsítása vagy más olyan tevékenység, amely az erdő állapotát jogellenesen rontja.
Az erdészeti feladatok egyébként magának az új országos főhatóságnak a szélesebb hatáskörében is megjelennek. A kormány korábbi közleménye az erdészetet a környezetvédelem, természetvédelem, klímavédelem, állatvédelem, vízgazdálkodás és vízvédelem mellett az új szervezet egyik feladatcsoportjaként sorolta fel.
Ez különösen az egyre gyakoribb aszályok és erdőtüzek időszakában lehet fontos. A hatósági fellépés ugyanakkor nem helyettesíti az erdőgazdálkodást és a megelőzést: az ellenőrzés csak az egyik eleme annak, hogyan lehet hosszabb távon megőrizni az erdőállományt.
A főhatóság jóval nagyobb szervezet lesz, mint a Zöld Őrség
A hírekben valószínűleg a Zöld Őrség neve lesz a legkönnyebben megjegyezhető, de az új rendszer lényegét nem szabad kizárólag erre az ötvenfős egységre leszűkíteni. Az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság lesz az a nagyobb hatósági szervezet, amelyhez a legfontosabb környezetvédelmi engedélyezési és felügyeleti feladatokat telepítik.
Ezen belül működhet az akkumulátoripari igazgatóság, a Zöld Őrség, valamint ehhez kapcsolódhat a megújított laboratóriumi háttér. Vagyis három külön funkciót érdemes elkülöníteni: az engedélyező és szankcionáló hatósági döntést, a gyors terepi ellenőrzést, valamint a vizsgálatokhoz szükséges tudományos-műszaki laborhátteret.
Ha ez a három elem valóban jól együttműködik, az elméletileg gyorsíthatja az ügyeket. Ha viszont a feladat- és hatáskörök között újabb átfedések alakulnak ki, a központosítás önmagában még nem garantál jobb eredményt. A rendszer eredményességét ezért később nem az elnevezés, hanem az intézkedési idők, az ellenőrzések eredményei és a jogerős határozatok mutathatják meg.
Mi változhat egy hétköznapi ember számára?
A legtöbb ember valószínűleg nem közvetlenül a főhatósággal találkozik majd, hanem akkor érzékeli a változást, amikor környezeti problémát jelent be. Ilyen lehet például egy erdőszélen rendszeresen megjelenő illegális hulladékhalom, egy feltételezett állatkínzási ügy, szabálytalan vízkivétel vagy olyan ipari tevékenység, amely zajjal, porral, szaggal vagy más környezeti terheléssel jár.
A jelenlegi rendszerben sokszor már az is nehéz kérdés a bejelentő számára, hogy pontosan melyik hatósághoz kell fordulnia. A kormány egyik indoka az új országos szervezet mellett éppen az, hogy csökkentse a feladatok szétszórtságát.
Azt azonban egyelőre nem közölték részletesen, lesz-e egyetlen országos bejelentő telefonszám, mobilalkalmazás, online felület vagy olyan ügyfélszolgálat, amely automatikusan a megfelelő Zöld Őrség-egységhez továbbítja a lakossági bejelentéseket. A rendszer hétköznapi használhatóságának ez az egyik fontos kérdése lesz.
Nem jelenti azt, hogy minden környezetvédelmi ügy azonnal megoldódik
Egy új intézmény létrehozása önmagában nem szünteti meg az illegális hulladéklerakást, állatkínzást vagy ipari szabálytalanságokat. Az eredményességhez megfelelő létszámra, képzett szakemberekre, járművekre, mérőműszerekre, laborokra, informatikai háttérre, együttműködő társhatóságokra és végrehajtható jogszabályokra is szükség lesz.
Különösen nagy kérdés a minimum ötvenfős Zöld Őrség területi jelenléte. Magyarország teljes területére vetítve ez nem nagy létszám, ezért valószínű, hogy az egység célzott, kiemelt ügyekre, gyors beavatkozásra és más hatóságokkal közös ellenőrzésekre épül majd. A részletes szervezeti modell azonban még nem nyilvános.
A kormány a bejelentésben „határozott és gyors” fellépést ígért. Hogy ez a gyakorlatban néhány órás, egy napos vagy több napos reakcióidőt jelent-e különböző ügytípusoknál, azt csak a működés megkezdése után lehet majd értékelni.
A törvény még társadalmi egyeztetésre kerül
A HVG szeptember 18-i beszámolója szerint az új főhatóságról szóló törvényt az elfogadás előtt társadalmi egyeztetésre bocsátják. A beszámoló szerint a szervezet január elejétől állhat fel, és a hatósági feladatok között a környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, természetvédelem, állatvédelem, erdészet, klímavédelem, vízgazdálkodás és vízvédelem mellett más szakmai területek is megjelennek.
Ez azért fontos, mert a szeptemberi kormánydöntés még nem azonos a teljes részletességű, hatályos jogszabállyal. A végleges törvény és végrehajtási rendeletek rendezhetik majd többek között a személyi állományt, az ellenőrzési jogosultságokat, a más hatóságokkal való kapcsolatot, a laborok szervezeti helyét és a bírságolási eljárás pontos szabályait.
A január 1-jei indulás ezért komoly szervezési munkát kíván az év hátralévő részében. Új struktúrát kell kialakítani, munkatársakat kell kijelölni vagy felvenni, eljárásrendeket kell kidolgozni, az informatikai hozzáféréseket és laborháttért pedig működőképessé kell tenni.
Január 1. lehet az új rendszer első napja
A kormány szeptember eleji hivatalos tájékoztatása 2027. január 1-jét jelölte meg az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság tervezett indulási dátumaként. A szeptember 18-i közlés pedig már konkrétabban meghatározta a Zöld Őrség, az akkumulátoripari igazgatóság és a laborhálózat helyét az új rendszerben.
A következő hónapokban ezért három dologra lesz különösen érdemes figyelni. Az első a főhatóságról szóló végleges törvény és végrehajtási szabályok megjelenése. A második a Zöld Őrség tényleges létszáma, területi szervezete és bejelentési rendszere. A harmadik pedig az új bírságszabályok részletezése, különösen a nagyvállalatokra vonatkozó „három csapás” alkalmazási feltételei.
A szeptemberi döntések alapján tehát nem pusztán egy új, ötvenfős ellenőrző csoportról van szó. A kormány egy teljes országos környezetvédelmi hatósági struktúrát akar létrehozni, amelyben külön figyelmet kapnak az akkumulátorgyárak, megújul a laborháttér, a Zöld Őrség pedig az olyan látványos és gyors beavatkozást igénylő ügyekre koncentrálhat, mint az állatkínzás, kutyaviadal, illegális hulladéklerakás, erdőkárosítás vagy szabálytalan vízkivétel. A bejelentett rendszer 2027. január 1-jén indulhat, de hogy a változás a hétköznapokban mennyire lesz érzékelhető, azt a végleges jogszabályok és a hatóság tényleges működése mutatja majd meg.
