Alig kezdte meg hivatalosan a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, máris körvonalazódik, mely vállalkozások kerülhetnek elsőként a szervezet látókörébe. Unger Anna, az NVVH új elnöke már az első munkanapján adatokat kért a NAV vezetőjétől, a cél pedig egy olyan vállalati lista összeállítása, amely alapján megkezdődhetnek az első kötelező vizsgálatok – írja az nlc.hu
A lépés azért különösen jelentős, mert nem csupán arról van szó, hogy a hivatal kiválaszt néhány számára érdekes céget. A nyáron elfogadott NVVH-törvény konkrétan meghatároz olyan eseteket, amikor a hivatalnak kötelező közvagyonvédelmi vizsgálatot indítania. A feltöltött forrás szerint Unger Anna elsőként azoknak a cégeknek az összegyűjtését kérte, amelyek nettó éves árbevételének legalább háromnegyede közbeszerzésekből származik.
Az RTL-nek adott nyilatkozatából az is kiderült, hogy az új szervezet építése már megkezdődött: egy tucat ügyész és nyomozó elfogadta az NVVH állásajánlatát, így a hivatalnak már van egy olyan szakmai magja, amellyel el tudják indítani a tényleges munkát.
Unger Anna már az első napon listát kért a NAV-tól
Unger Anna szeptember 1-jén kezdte meg hatéves megbízatását az új hivatal élén. Egyik első intézkedéseként Rózsáné Sádt Mónikához, a NAV frissen kinevezett vezetőjéhez fordult.
A kérés lényege az volt, hogy kezdjék összegyűjteni azokat a vállalkozásokat, amelyek bevétele különösen nagy arányban kapcsolódik közbeszerzésekhez. Az RTL és több más lap beszámolója szerint az első körben azok a cégek kerülnek fókuszba, amelyek nettó éves árbevételének legalább 75 százaléka ilyen forrásból származik.
Ez azonban csak a közérthető rövidítése a szabálynak.
A 2026. évi XXXIV. törvény, amely létrehozta az NVVH-t, ennél részletesebben határozza meg a vizsgálandó kört.
A 75 százalékos szabály jóval több céget érinthet, mint elsőre gondolnánk
A törvény alapján kiemelt kockázatot jelent, ha az előző öt lezárt üzleti év valamelyikében egy gazdasági szereplő és kapcsolt vállalkozásainak együttes nettó árbevételében eléri a 75 százalékot bizonyos közpénzekhez vagy állami forrásokhoz köthető bevételek aránya.
Ide nem csak a hagyományos értelemben vett közbeszerzések tartoznak.
A törvény felsorolása szerint figyelembe vehető többek között a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárásokból, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekből, egyes állami szervek saját versenyeztetési eljárásaiból, támogatásokból, állami vagy európai uniós forrásokból származó bevétel, illetve bizonyos esetekben az állam által garantált hitel összege is.
Vagyis a vizsgált kör lényegesen szélesebb lehet annál, mint amit egyszerűen „közbeszerzési cégeknek” nevezünk.
Ráadásul nem feltétlenül csak az adott vállalat önálló számait nézik. A törvény bizonyos esetekben a kapcsolt vállalkozásokkal együtt számított árbevételt veszi alapul, miközben a cégcsoporton belüli egymás közötti ügyletek árbevételét figyelmen kívül kell hagyni.
Fontos: a lista nem jelenti azt, hogy ezek a cégek bűncselekményt követtek el
Ez az egyik legfontosabb különbség.
Ha egy vállalkozás megfelel a 75 százalékos feltételnek, abból önmagában nem következik korrupció, csalás vagy bármilyen más jogsértés.
A szabály azt jelenti, hogy az érintett vállalkozás közpénzektől való erős függése olyan kockázati tényezőnek számít, amely miatt az NVVH-nak vizsgálatot kell folytatnia.
A törvény 34. paragrafusa egyértelműen kimondja, hogy a 75 százalékos szabály alá eső esetekben a hivatal köteles közvagyonvédelmi vizsgálatot lefolytatni.
A vizsgálat tehát még nem vádemelés, és nem bűnösséget állapít meg.
A cél annak ellenőrzése, hogy a közvagyon, az állami pénzek, az uniós források vagy más közpénzek felhasználása során történt-e olyan szabálytalanság, amely további intézkedést tesz szükségessé.
Hatalmas adatmennyiséget kell átnézni
Ez megmagyarázza azt is, miért éppen a NAV-tól kért segítséget Unger Anna.
Egy ilyen lista elkészítéséhez nem elegendő néhány nagy közbeszerzési eredményt megnézni. Az NVVH-nak vállalati árbevételi adatokat, kapcsolt vállalkozásokat, közbeszerzéseket, támogatásokat és más közpénzes kapcsolatokat is össze kell vetnie.
A törvény lehetővé teszi a hivatal számára, hogy a vizsgálatai során adatokat, iratokat és információkat kérjen be, valamint ezeket összekapcsolja és elemezze.
Ez különösen fontos lehet olyan összetett vállalatcsoportok esetében, ahol több cégen keresztül futottak az állami megbízások vagy támogatások.
Nem csak a közbeszerzések kerülhetnek nagyító alá
Az új hivatal hatásköre kifejezetten széles.
Az NVVH-ról szóló törvény szerint a szervezet vizsgálhatja többek között a központi költségvetésből gazdálkodó intézményeket, az államháztartásból nyújtott támogatások felhasználását, az önkormányzatok gazdálkodását, az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások működését, valamint az uniós forrásból finanszírozott jelenlegi vagy korábbi projekteket.
Különösen erős jogosítvány, hogy ha egy szervezet állami vagy európai uniós pénzügyi támogatásban részesült, a törvény bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi, hogy ne csak az adott támogatás felhasználását, hanem a kedvezményezett gazdálkodási tevékenységének egészét vizsgálják.
Ez már messze túlmutat egy egyszerű közbeszerzési ellenőrzésen.
Mi történik, ha problémát találnak?
A vizsgálat végén többféle forgatókönyv következhet.
Ha mindent rendben találnak, önmagában a vizsgálat megindítása természetesen nem jelent további jogkövetkezményt. Ha azonban olyan körülményeket tárnak fel, amelyek további intézkedést indokolnak, az NVVH többféle eszközzel élhet.
A törvény szerint kezdeményezhetik más hatóság vagy állami szerv eljárását, illetve bizonyos esetekben saját hatáskörben is eljárhatnak.
Ha a vizsgálat során bűncselekmény gyanújára utaló adat kerül elő, és az adott büntetőeljárás az NVVH hatáskörébe tartozik, a hivatal dönthet arról, hogy saját hatáskörben megindítja a büntetőeljárást. Ha viszont az ügy nem tartozik hozzájuk, vagy nem saját maguk indítják az eljárást, feljelentést tehetnek, és vagyonbiztosítási intézkedést is kezdeményezhetnek.
Ez azért lényeges, mert az NVVH feladata nem pusztán az, hogy dokumentálja a közpénzekkel kapcsolatos problémákat.
Az Alaptörvény módosítása alapján a hivatal az igazságszolgáltatás közreműködőjeként is működik, a törvényben meghatározott esetekben nyomozással kapcsolatos jogokat gyakorolhat, közvádat képviselhet, és közvagyon-visszaszerzési feladatokat végezhet.
Meddig tarthat egy ilyen vizsgálat?
A törvény erre is konkrét határidőt állapít meg.
Főszabály szerint egy közvagyonvédelmi vizsgálatot hat hónapon belül be kell fejezni.
Bonyolult ügyben azonban ez a határidő egyszer legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható. Különösen összetett ügy esetében az elnök még egy alkalommal, újabb legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatja meg a folyamatot.
Ez azt jelenti, hogy a legösszetettebb esetek vizsgálata akár másfél évig is eltarthat.
Ehhez pedig még hozzáadódhat az esetleges nyomozás, vádemelés és bírósági eljárás ideje.
A vizsgálatok egy része nyilvánosságra is kerülhet
Az NVVH-nak minden közvagyonvédelmi vizsgálat végén összegző jelentést kell készítenie.
Ebben részletesen bemutatják a feltárt tényeket és az esetleg megtett intézkedéseket. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a hivatal ezeket a jelentéseket a honlapján közzétegye, ha az ügy társadalmi, gazdasági vagy költségvetési jelentősége ezt indokolja.
Van azonban kivétel.
Ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné valamely intézkedés vagy további eljárás sikerét, a jelentés nem hozható nyilvánosságra.
Már egy tucat ügyész és nyomozó igent mondott
Bár maga az intézmény még csak most épül fel, Unger Anna szerint már rendelkezésre áll egy olyan szakmai csapat, amely megkezdheti az első ügyek feldolgozását.
Az RTL Híradónak arról beszélt, hogy nagyjából egy tucat ügyész és nyomozó már elfogadta a hivatal állásajánlatát.
Hosszabb távon azonban ennél jóval nagyobb szervezetet terveznek.
Unger Anna elképzelése szerint az NVVH végül mintegy 150 fővel működhet, ebből körülbelül 70 ember dolgozna közvetlenül a nyomozati feladatokért felelős elnökhelyettes irányítása alatt. A feltöltött forrás is arról számol be, hogy ennek az állománynak a gyors feltöltését tartják az egyik első szervezési feladatnak.
Az új hivatal nyomozati elnökhelyettese Tasnády Katalin ügyész lett. Őt Unger Annával együtt augusztus 28-án választotta meg az Országgyűlés.
Unger Anna hat évig vezetheti az NVVH-t
Az Országgyűlés titkos szavazással döntött Unger Anna személyéről.
A végeredmény 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás volt, így megkapta a tisztség betöltéséhez szükséges kétharmados támogatást. Megbízatása szeptember 1-jén kezdődött és hat évre szól.
Az NVVH az Alaptörvény alapján független intézmény, vezetőit szintén kétharmados parlamenti többséggel választják.
A hivatal munkatársaira politikai korlátozások is vonatkoznak: a személyi állomány tagjai nem lehetnek párttagok és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
Egyelőre még a végleges irodájuk sincs meg
A hivatal különös helyzetben kezdte meg működését.
Unger Anna az RTL-nek elmondta, hogy első munkanapját részben otthonról, majd korábbi munkahelyén, az ELTE-n töltötte. Az NVVH végleges helye a tervek szerint a Kúria jelenlegi Markó utcai épülete lesz, azonban oda várhatóan csak 2027 tavaszán költözhetnek be.
A Telex beszámolója szerint a hivatal addig ideiglenes budapesti elhelyezéssel működik majd.
Vagyis miközben a fizikai infrastruktúra még kialakítás alatt áll, az adatgyűjtés és az első vizsgálatok előkészítése már elkezdődött.
Több tízezer milliárdos vagyonról is beszélnek, de egyelőre nincs biztos szám
Az NVVH előtt álló feladat nagyságát jól mutatja, hogy Unger Anna egy korábbi interjúban azt mondta: rendkívül eltérő becslések léteznek arról, mekkora közvagyon sorsa szorulhat feltárásra.
A nyilvánosságban 20 ezer és 60 ezer milliárd forint közötti becslések is megjelentek.
Unger azonban hangsúlyozta, hogy ezek egyelőre nem bizonyított összegek, hanem becslések, és éppen az új hivatal egyik feladata lesz annak feltárása, hogy ténylegesen mekkora vagyonról van szó.
Ez fontos különbség.
A több tízezer milliárd forintos számokat tehát jelenleg nem lehet már bizonyítottan eltűnt vagy visszaszerezhető vagyonként kezelni.
Az első nagy kérdés most az, kik kerülnek fel a listára
A következő időszak legérdekesebb fejleménye minden bizonnyal a NAV segítségével készülő vállalati lista lesz.
Ennek összeállítása azért lehet kulcsfontosságú, mert az érintett vállalkozásoknál nem egyszerű mérlegelésről van szó: ha fennállnak a törvényben rögzített feltételek, az NVVH köteles elvégezni a közvagyonvédelmi vizsgálatot.
Ugyanakkor jelenleg nincs nyilvánosan elérhető, hivatalos névsor arról, pontosan mely cégek kerültek vagy kerülnek majd ebbe a körbe.
Ezért felelőtlenség lenne találgatások alapján vállalkozásokat megnevezni.
A NAV-tól bekért lista és az NVVH későbbi hivatalos közlései adhatnak majd választ arra, hány vállalkozást érint az első hullám.
Ez lehet az NVVH első igazi erőpróbája
Az első vizsgálatok messze túlmutatnak néhány konkrét vállalat ügyén.
Ezek mutathatják meg először, hogy a gyakorlatban hogyan működik az új vagyonvisszaszerzési rendszer: milyen gyorsan képes az NVVH adatokat gyűjteni, hogyan dolgozik együtt a NAV-val és más hatóságokkal, milyen módszerrel választja ki az ügyeket, és milyen következménye lesz annak, ha szabálytalanságot talál.
Az új törvény papíron széles jogköröket ad a hivatal számára. Az NVVH célja nemcsak a közvagyonnal kapcsolatos jogsértések feltárása, hanem a jogellenesen kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása és lehetőség szerint visszaszerzése is.
A tényleges eredmény azonban azon múlik majd, milyen ügyeket találnak, milyen bizonyítékokat tudnak összegyűjteni, és ezekből hány esetben lesz jogilag is megalapozott eljárás.
Az első lépést mindenesetre már megtették: Unger Anna bekérte a listát, az első ügyészek és nyomozók munkába állhatnak, a törvény pedig bizonyos cégek esetében kötelezővé teszi a vizsgálatot.
Most az a kérdés, mely vállalkozások lesznek rajta az első listán – és mit talál náluk az új hivatal.
