Olyan energetikai helyzet körvonalazódik Magyarországon, amelyre a Paksi Atomerőmű több mint négy évtizedes működése alatt még nem volt példa. Magyar Péter miniszterelnök tájékoztatása szerint a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt 24–72 órán belül mind a négy paksi blokk termelése leállhat, így megközelítőleg 2000 megawattnyi kapacitás tűnhet el a magyar villamosenergia-rendszerből.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy műszaki meghibásodás miatt a Dunamenti Erőmű egyik, mintegy 400 megawatt teljesítményű egysége is kiesett. Amennyiben mindkét esemény tartósnak bizonyul, összesen körülbelül 2400 megawattnyi hazai termelőkapacitás válhat átmenetileg elérhetetlenné.
Ez különösen érzékeny időszakban történne. A rendkívüli nyári hőségben a légkondicionálók és más hűtőberendezések miatt jelentősen megemelkedik az áramfogyasztás, miközben az energiatermelés egyik legfontosabb hazai pillére éppen a környezeti körülmények miatt kényszerülhet leállásra.
A Paksi Atomerőmű hivatalos közleménye megerősítette, hogy 2026. július 27-én Paksnál minden korábbinál alacsonyabb, mínusz 106 centiméteres vízállást mértek, és emiatt az 1. blokk teljesítményét 254 megawattal csökkentették. A teljes leállásról szóló, későbbi kormányfői bejelentést azonban az erőmű nyilvánosan elérhető közleményei a cikk elkészítésekor még nem részletezték.
Történelmi mélységbe süllyedt a Duna Paksnál
A rendkívüli intézkedések hátterében a Duna vízállásának drasztikus csökkenése áll. A folyó Paksnál nemcsak megközelítette, hanem át is lépte a korábbi negatív rekordot.
A hivatalos vízügyi előrejelzés július 27-én mínusz 104 centiméteres reggeli vízállást rögzített, majd a következő napokra további süllyedést valószínűsített. A becslések szerint a vízszint mínusz 108–110 centiméter körül alakulhatott, bár az előrejelzés bizonytalansága az időtáv növekedésével jelentősen emelkedett.
Magyar Péter közlése szerint később már mínusz 121 centiméteres értéket mértek, ami messze elmaradna a 2018-ban feljegyzett mínusz 97 centiméteres korábbi negatív rekordtól.
Az eltérő adatok abból is adódhatnak, hogy a folyó vízállása folyamatosan változik, valamint a mért és az előre jelzett értékek nem feltétlenül azonos időpontra vonatkoznak. A lényeg azonban egyértelmű: a Duna vízszintje olyan mélységbe került, amely már közvetlenül befolyásolja az atomerőmű működését.
Miért függ a Paksi Atomerőmű a Duna vizétől?
A Paksi Atomerőmű úgynevezett frissvízhűtéses rendszerben működik. A blokkok üzemelése során jelentős mennyiségű hő keletkezik, amelyet a Dunából kiemelt hűtővíz segítségével vezetnek el.
A felmelegedett vizet később visszaengedik a folyóba, de ennek szigorú környezetvédelmi feltételei vannak. A szabályozás előírja, hogy amikor a Duna hőmérséklete meghaladja a 25 Celsius-fokot, rendszeresen mérni kell a folyó hőmérsékletét a melegvíz-csatorna torkolatától 500 méterre.
A befogadó víz hőmérséklete főszabály szerint nem emelkedhet 30 Celsius-fok fölé. Rendkívüli ellátásbiztonsági helyzetben az energiapolitikáért felelős miniszter korlátozott felmentést adhat, ez azonban nem jelent korlátlan lehetőséget a termelés fenntartására.
Alacsony vízállásnál és kis vízhozamnál a folyó kevesebb vizet szállít, ezért ugyanaz a hőterhelés nagyobb hőmérséklet-emelkedést okozhat. Ha ehhez magas külső hőmérséklet és eleve felmelegedett folyóvíz társul, az erőműnek először csökkentenie kell a teljesítményét, szélsőséges esetben pedig egyes blokkokat teljesen le kell állítania.
Már korábban is több száz megawattal visszafogták Paksot
A mostani probléma nem előzmények nélkül alakult ki. Június végén a Duna magas vízhőmérséklete miatt már jelentősen csökkenteni kellett a paksi blokkok teljesítményét.
Az atomerőmű hivatalos közlése szerint június 27-én 243 megawattal, egy nappal később pedig további 320 megawattal mérsékelték a termelést. A következő napokban újabb csökkentés vált volna szükségessé, de az ellátásbiztonság megőrzése érdekében a miniszter ideiglenes, részleges felmentést adott.
Július 1-jére az összes teljesítménycsökkentés már elérte a 603 megawattot. A felmentést ekkor további három nappal meghosszabbították annak érdekében, hogy az ország villamosenergia-ellátása ne kerüljön veszélybe.
A Duna későbbi lehűlésével és a mérési eredmények javulásával a blokkok teljesítményét fokozatosan visszaemelték. Július 5-én mind a négy blokk ismét névleges teljesítményen üzemelt.
Július közepén azonban a folyó ismét felmelegedett. Július 15-én 25,2 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek, ezért újraindították a fokozott ellenőrzéseket.
A folyó vízhozamának mostani, rekordméretű csökkenése azonban már nemcsak a visszabocsátott víz hőmérséklete miatt jelent problémát. A rendkívül alacsony vízállás a hűtővíz biztonságos kiemelését is megnehezítheti.
Akár 2000 megawatt is eltűnhet a rendszerből
A Paksi Atomerőmű négy blokkja együttesen megközelítőleg 2000 megawatt villamos teljesítményt képvisel.
Ez önmagában is rendkívül jelentős mennyiség. A paksi blokkok folyamatosan termelnek, így a magyar villamosenergia-rendszer úgynevezett alapterhelési igényének fontos részét biztosítják.
Ha az erőmű teljesen leáll, ezt a kapacitást rövid idő alatt más forrásokból kell pótolni. Ehhez mozgósíthatják a még rendelkezésre álló hazai gázerőműveket, az erőművi tartalékokat, valamint növelhetik a külföldről behozott villamos energia mennyiségét.
A feladat azonban nem egyszerűen abból áll, hogy valahol máshol ugyanannyi áramot vásároljanak. A villamosenergia-rendszerben minden pillanatban egyensúlyban kell lennie a termelésnek és a fogyasztásnak.
Ha a fogyasztás hirtelen meghaladja a rendelkezésre álló termelést és importot, a hálózat frekvenciája csökkenni kezdhet. Súlyosabb esetben ez automatikus védelmi beavatkozásokhoz, fogyasztói korlátozásokhoz vagy akár nagyobb kiterjedésű üzemzavarhoz is vezethet.
Tovább súlyosítja a helyzetet a Dunamenti Erőmű hibája
A kormányfő beszámolója szerint a Dunamenti Erőmű egyik egysége műszaki meghibásodás miatt szerdán leállt.
Az érintett kapacitás körülbelül 400 megawatt lehet. A paksi 2000 megawattal együtt így összesen 2400 megawattnyi hazai termelés válhat elérhetetlenné.
Ez a mennyiség egy átlagos nyári esti fogyasztás jelentős részének felel meg.
Magyar Péter a tájékoztató után Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel az erőműhöz indult, hogy személyesen tájékozódjanak a hiba okáról, az elhárítás állásáról és a visszakapcsolás várható időpontjáról.
A Dunamenti Erőmű kieséséről és a pontos, 400 megawattos teljesítményveszteségről a nyilvánosan elérhető üzemeltetői forrásokban a cikk elkészítéséig nem találtunk részletes közleményt, ezért ezt az adatot a miniszterelnöki tájékoztatás alapján közöljük.
Éppen a legnagyobb fogyasztás idején történhet a leállás
A nyári időszakban a magyar villamosenergia-fogyasztás napközben és kora este is jelentősen megemelkedhet.
A légkondicionálók, hűtőgépek, ipari hűtőrendszerek és egyéb elektromos berendezések egyszerre terhelik a hálózatot. A kormányfő beszámolója szerint a MAVIR egy átlagos nyári estén körülbelül 6000 megawatt fogyasztással számol.
Az extrém hőségben ez akár 20 százalékkal is emelkedhet a 17 és 22 óra közötti időszakban. Ez azt jelentené, hogy a csúcsfogyasztás megközelítheti vagy meghaladhatja a 7200 megawattot.
Ha ebből az időszakból egyszerre hiányzik 2400 megawattnyi hazai termelés, a rendszernek rendkívül nagy mennyiségű tartalékot és importot kell mozgósítania.
A kihívást fokozza, hogy a környező országokban is forróság lehet, ezért ott is emelkedhet a fogyasztás. Egy regionális hőhullám idején nem biztos, hogy minden szomszédos ország korlátlanul képes áramot exportálni Magyarországra.
A kormány szerint egyelőre biztosított az áramellátás
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az ország villamosenergia-ellátása jelenleg biztosított, és a rendszerirányító részletes tervvel rendelkezik a termelőkapacitások kiesésének kezelésére.
A teljes paksi leállás önmagában tehát nem jelenti azt, hogy automatikusan országos áramszünet következik.
A magyar villamosenergia-rendszer össze van kapcsolva a környező országok hálózataival. Ez lehetővé teszi, hogy szükség esetén nagyobb mennyiségű áram érkezzen külföldről.
Emellett olyan hazai erőművek is működésbe léphetnek vagy növelhetik a termelésüket, amelyek normál körülmények között csak részben üzemelnek, illetve tartalékként állnak rendelkezésre.
A napenergiából származó termelés napközben szintén jelentős segítséget jelenthet. A probléma főként naplemente után válhat súlyossá, amikor a naperőművek termelése gyorsan csökken, a légkondicionálók és a háztartási berendezések fogyasztása viszont még magas marad.
Mi történik a paksi blokkok leállításakor?
Egy atomerőművi blokk leállítása nem egyszerűen egy kapcsoló lekapcsolását jelenti.
A folyamat szigorú műszaki és biztonsági eljárások alapján történik. A reaktor teljesítményét fokozatosan csökkentik, majd megszüntetik a láncreakciót.
A reaktor azonban a leállítás után is hőt termel. Ezt maradványhőnek nevezik, amelyet továbbra is el kell vezetni. Emiatt a biztonsági és hűtőrendszereknek a termelés megszűnése után is működniük kell.
A teljes leállás tehát nem jelenti azt, hogy az erőműnek egyáltalán nincs szüksége dunai vízre. A hűtési igény jelentősen csökken, de nem szűnik meg azonnal.
Az újraindítás szintén összetett művelet. A Duna vízállásának és hőmérsékletének javulása után műszaki ellenőrzésekre, hatósági egyeztetésekre és fokozatos teljesítménynövelésre lehet szükség.
Ezért a blokkokat nem feltétlenül lehet azonnal teljes kapacitással visszakapcsolni, amint néhány centiméterrel emelkedik a folyó szintje.
Rövid távon nem biztos, hogy újraindítható az erőmű
A kormányfő szerint a vízügyi előrejelzések alapján a Duna vízszintje a következő hetekben tovább csökkenhet, ezért nem várható gyors újraindítás.
A hivatalos, július 27-én kiadott előrejelzés valóban tartósan rendkívül alacsony vízállást jelzett Paksnál. A számítások szerint augusztus első napjaiban is mínusz 108–110 centiméter körüli értékek fordulhattak elő, ugyanakkor a többnapos előrejelzéshez már jelentős bizonytalanság társult.
A folyók vízállását nem kizárólag a helyi csapadék befolyásolja. A Duna magyarországi szakaszának vízhozama nagyban függ a felső vízgyűjtőn, például Németországban és Ausztriában lehulló csapadéktól is.
Még egy magyarországi zivataros időszak sem feltétlenül hoz gyors és látványos vízszintemelkedést Paksnál.
Tartós javuláshoz a vízgyűjtő jelentős részét érintő, nagyobb mennyiségű csapadékra lenne szükség.
Önkéntes korlátozást kérnek a nagyfogyasztóktól
A rendkívüli helyzet miatt a MAVIR a kormány utasítására több ipari nagyfogyasztót kereshet meg azzal, hogy önkéntesen csökkentsék villamosenergia-felhasználásukat.
Elsősorban azokat a cégeket érintheti a kérés, amelyek közvetlenül vagy nagy teljesítményen kapcsolódnak a nagyfeszültségű hálózathoz.
A felsorolt ágazatok között szerepelhetnek:
- akkumulátorgyárak;
- autóipari üzemek;
- cementgyárak;
- vegyipari vállalatok;
- más energiaintenzív termelőüzemek.
A cél nem feltétlenül a teljes termelés leállítása. Sok vállalat bizonyos energiaigényes munkafolyamatokat át tud helyezni az esti csúcsidőszakon kívülre.
A kormány azt kérheti a vállalatoktól, hogy lehetőség szerint 17 és 22 óra között csökkentsék a fogyasztásukat, majd az éjszakai vagy délelőtti órákban pótolják az elmaradt termelést.
A lakosság segítségét is kérik
A kormány a lakosságot is arra kéri, hogy önkéntesen mérsékelje vagy időzítse át a nagyobb áramfogyasztással járó tevékenységeket.
A felszólítás elsősorban a 17 és 22 óra közötti esti csúcsidőszakra vonatkozik.
Ebben az időszakban lehetőség szerint érdemes későbbre halasztani:
- az elektromos autó töltését;
- a mosógép és a szárítógép használatát;
- a mosogatógép elindítását;
- a villanybojler kézi felfűtését;
- a medencefűtés vagy nagy teljesítményű szivattyúk működtetését;
- más, nem sürgős nagyfogyasztó berendezések használatát.
A légkondicionálók teljes kikapcsolása szélsőséges hőségben egészségügyi kockázatot jelenthet, különösen idősek, kisgyermekek és krónikus betegek esetében. Ezért nem feltétlenül a klíma leállítása a cél.
Már néhány fokos hőmérséklet-emelés, a használaton kívüli helyiségek hűtésének megszüntetése, az árnyékolók lehúzása, valamint az ajtók és ablakok zárva tartása is mérsékelheti az áramfogyasztást.
Nem kell veszélyeztetni az egészséget a takarékosság miatt
A fogyasztáscsökkentési kérés nem jelentheti azt, hogy a lakosság a hőségben veszélyes körülmények között maradjon.
A klímaberendezés ésszerű használata sok esetben fontos egészségvédelmi eszköz. A túlzottan alacsony hőmérséklet beállítása azonban jelentősen növeli a fogyasztást.
Érdemes olyan hőmérsékletet választani, amely még kellemes és biztonságos, de nem terheli szükségtelenül a berendezést.
A ventilátor kevesebb áramot fogyaszt, és megfelelő körülmények között segíthet a hőérzet javításában. Ugyanakkor extrém magas beltéri hőmérsékletnél önmagában nem mindig nyújt elegendő védelmet.
A hűtést a külső árnyékolás, a redőnyök leengedése, az éjszakai szellőztetés és a felesleges hőtermelő készülékek kikapcsolása is segítheti.
Előkészíthetik a kötelező ipari korlátozásokat
A kormány a beszámoló szerint olyan jogszabályok előkészítését is megkezdte, amelyek szükség esetén kötelező beavatkozást tennének lehetővé.
Ez azt jelentheti, hogy egyes ipari nagyfogyasztókat előre meghatározott sorrendben és időtartamra ideiglenesen leválaszthatnak a hálózatról.
Az ilyen intézkedések célja nem valamely vállalat büntetése, hanem az országos villamosenergia-rendszer egyensúlyának megőrzése.
A nagyfogyasztók ideiglenes korlátozása kisebb társadalmi és gazdasági kárt okozhat, mint egy ellenőrizetlen, nagy területet érintő áramszünet.
A kötelező intézkedésre azonban a kormány közlése szerint csak akkor kerülne sor, ha az önkéntes csökkentés, a tartalék erőművek és az import együttesen sem bizonyulnának elegendőnek.
Mit jelent a rotációs kikapcsolás?
A miniszterelnök szerint a MAVIR rendelkezik előre kidolgozott tervvel a rotációs fogyasztáskorlátozásra is.
A rotációs kikapcsolás azt jelenti, hogy nem egyszerre sötétülne el az egész ország. Ehelyett meghatározott területeken, előre kialakított sorrendben és korlátozott időre szakítanák meg az áramszolgáltatást.
Az egyik terület visszakapcsolása után egy másik körzet következhetne. Ezzel csökkenthető az országos rendszer terhelése úgy, hogy egyetlen település vagy térség se maradjon indokolatlanul hosszú ideig áram nélkül.
Ilyen intézkedésre csak végső esetben kerülne sor.
Elsőként a rendelkezésre álló erőművi tartalékokat, az importkapacitásokat, az ipari önkorlátozást és más rendszerirányítási eszközöket használnák fel.
A MAVIR feladata az egyensúly fenntartása
A magyar villamosenergia-rendszert a MAVIR, vagyis a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító működteti és irányítja.
A szervezet folyamatosan figyeli az ország fogyasztását, a hazai erőművek termelését, a hálózati terhelést, valamint a nemzetközi import- és exportáramlásokat.
A rendszerirányítónak minden másodpercben gondoskodnia kell arról, hogy a termelés és a fogyasztás egyensúlyban maradjon.
Ha egy nagy erőmű hirtelen kiesik, automatikus tartalékok lépnek működésbe. Ezt követően további erőműveket indíthatnak el, importot növelhetnek vagy fogyasztáscsökkentést rendelhetnek el.
A paksi blokkok esetleges teljes leállása különleges kihívás, mert nem egyetlen kisebb egység, hanem az ország egyik legnagyobb és legstabilabb termelőkapacitása tűnne el.
A naperőművek nappal sokat segíthetnek
Magyarország napenergia-kapacitása az elmúlt években jelentősen bővült.
Napos időben a háztartási és ipari napelemek, valamint a nagy naperőműparkok napközben jelentős mennyiségű villamos energiát állíthatnak elő.
Ez enyhítheti a paksi termelés kiesését, különösen a déli órákban.
A napenergia azonban időjárásfüggő, és estére gyorsan visszaesik a termelése. Éppen ezért a kritikus időszak 17 és 22 óra között alakulhat ki.
A nap már alacsonyan jár vagy lenyugszik, miközben a lakások, üzletek és ipari üzemek fogyasztása még magas.
Ezért kérik elsősorban erre az időszakra az elektromos autók töltésének és más nagyfogyasztású tevékenységeknek az átütemezését.
Az import segíthet, de ára van
A kieső paksi termelés jelentős részét külföldről vásárolt villamos energiával lehet pótolni.
Magyarország több szomszédos országgal rendelkezik hálózati összeköttetéssel, így az áram több irányból is érkezhet.
Az import azonban nem korlátlan. A határkeresztező vezetékeknek meghatározott átviteli kapacitásuk van, és a környező országok saját fogyasztása is befolyásolja, mennyi energiát tudnak Magyarországra eladni.
A miniszterelnök szerint a rendkívüli áramimport körülbelül 10 milliárd forintos többletköltséget okozhat.
Ennek pontos nagysága függ attól, mennyi ideig tart a paksi leállás, milyen áron lehet áramot vásárolni, és mekkora mennyiségű hazai tartalékot sikerül mozgósítani.
A rövid idő alatt jelentkező, nagy kereslet általában megemeli a nagykereskedelmi villamosenergia-árakat.
A lakossági rezsiárak azonnali emelése nem következik a leállásból
A rendkívüli importköltség nem jelenti automatikusan azt, hogy a lakosság következő villanyszámlája azonnal jelentősen megemelkedik.
A lakossági villamosenergia-árakat szabályozott rendszer határozza meg. Az aktuális termelési és nagykereskedelmi költségek nem közvetlenül, egyik napról a másikra jelennek meg a számlákban.
A hosszabb ideig fennálló termelési probléma ugyanakkor komoly pénzügyi terhet róhat az állami energiavállalatokra és a költségvetésre.
A vállalkozások egy része piaci szerződés alapján vásárol villamos energiát. Náluk a nagykereskedelmi árak emelkedése közvetlenebbül is megjelenhet, bár ez nagyban függ a szerződések típusától és időtartamától.
Egy új szivattyútelep megelőzhette volna a helyzetet?
Magyar Péter szerint a teljes leállás elkerülhető lett volna, ha a korábbi kormány időben megépíti a Paksi Atomerőmű új szivattyútelepét.
A miniszterelnök állítása szerint a beruházás hozzávetőleg 10 milliárd forintba került volna, vagyis nagyjából annyiba, amennyit most a rendkívüli áramimportra kell fordítani.
A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a Duna csökkenő vízállásából eredő kockázat és a fejlesztés szükségessége már évekkel korábban ismert volt.
Állítása szerint az előző kormány mégsem valósította meg a beruházást, miközben az MVM százmilliárdos nagyságrendben költött reklámokra, szponzorációra és sporttámogatásokra.
A szivattyútelep pontos műszaki terveiről, korábbi engedélyezéséről és arról, hogy a mostani rendkívüli vízállás mellett biztosan képes lett volna-e fenntartani a négy blokk teljes működését, további szakmai dokumentumok szükségesek. A felelősségre vonatkozó állításokat ezért politikai kijelentésként kell kezelni.
A klímaváltozás új kihívást jelenthet az atomerőműveknek
Az atomerőművek alacsony szén-dioxid-kibocsátású, folyamatos energiatermelést biztosítanak, ugyanakkor működésükhöz jelentős hűtési kapacitás szükséges.
A folyóparti erőműveknél a tartós aszály, a csökkenő vízhozam és a magas vízhőmérséklet egyre komolyabb üzemeltetési kockázatot jelenthet.
A probléma nem kizárólag Magyarországot érinti. Európában korábban is előfordult, hogy atomerőművek vagy hagyományos hőerőművek teljesítményét a folyók magas hőmérséklete és alacsony vízszintje miatt csökkenteni kellett.
Az ilyen helyzetek arra figyelmeztetnek, hogy az energetikai infrastruktúrát nemcsak a pillanatnyi igényekhez, hanem a szélsőségesebb éghajlati körülményekhez is hozzá kell igazítani.
Ez jelenthet új vízkivételi rendszereket, alternatív hűtési megoldásokat, energiatárolókat, rugalmasabb erőművi kapacitásokat és erősebb nemzetközi hálózati összeköttetéseket.
Kiemelt védelmet kapnak a kórházak és a kritikus szolgáltatások
Még esetleges fogyasztáskorlátozás idején sem minden felhasználót kezelnek azonos módon.
A kórházak, mentőállomások, szociális intézmények, ivóvízellátó rendszerek, távközlési központok és más létfontosságú szolgáltatások kiemelt védelmet élveznek.
Ezek az intézmények rendszerint saját tartalék áramforrásokkal, például dízelgenerátorokkal is rendelkeznek.
A tartalék rendszerek azonban csak meghatározott ideig képesek működni, ezért az üzemanyag-ellátásukról, karbantartásukról és folyamatos készenlétükről is gondoskodni kell.
A kormány a tájékoztatás szerint a Védelmi Igazgatási Hivatallal, a MAVIR-ral, az MVM-mel, a Paksi Atomerőművel, az energiakereskedőkkel és a nagyfogyasztókkal összehangoltan készül a következő napokra.
Mit tehet most egy átlagos háztartás?
A lakosságnak nem szükséges pánikszerűen áramot, elemeket vagy üzemanyagot felhalmoznia.
Érdemes azonban néhány egyszerű lépéssel felkészülni egy esetleges rövidebb szolgáltatáskimaradásra.
Fel lehet tölteni a mobiltelefonokat és a hordozható akkumulátorokat, ellenőrizni lehet az elemlámpák működését, valamint kéznél tartható egy elemes rádió.
Az elektromos orvosi eszközt használók számára különösen fontos, hogy előre egyeztessenek az egészségügyi szolgáltatóval vagy az áramszolgáltatóval az esetleges tartalék megoldásokról.
A hűtőszekrény és a fagyasztó ajtaját áramszünetben minél ritkábban szabad kinyitni. A zárt készülék hosszabb ideig képes megtartani a hideget.
Aki otthonról dolgozik, mentse rendszeresen a munkáját, és lehetőség szerint használjon szünetmentes tápegységet a fontos informatikai eszközökhöz.
Nem kell egyszerre minden készüléket kikapcsolni
Az önkéntes fogyasztáscsökkentés akkor hatékony, ha sok háztartás kisebb lépéseket tesz ugyanabban az időszakban.
Nem szükséges minden elektromos készüléket kikapcsolni. Már az is sokat jelenthet, ha az elektromos autó töltése néhány órával később indul, a mosógépet éjszakára időzítik, a klímát pedig nem a legalacsonyabb hőmérsékleten működtetik.
A készenléti állapotban lévő kisebb készülékek kikapcsolása önmagában nem oldja meg a rendszer problémáját, de hosszabb távon mérsékelheti a fogyasztást.
A legnagyobb hatást a nagy teljesítményű berendezések használatának átütemezése adhatja.
Nem biztos, hogy valóban sor kerül a teljes leállásra
A jelenlegi helyzet gyorsan változhat.
A Duna vízállása, a vízhőmérséklet, a paksi blokkok műszaki állapota és a rendszerirányítási döntések egyaránt befolyásolják, hogy szükségessé válik-e mind a négy blokk leállítása.
Az atomerőmű július 27-i hivatalos közlése még az 1. blokk 254 megawattos teljesítménycsökkentéséről szólt. A teljes leállás lehetőségét a későbbi miniszterelnöki tájékoztatás vetette fel.
Ezért a „leállhat” és a „várhatóan leáll” megfogalmazás pontosabb, mint kész tényként kijelenteni, hogy a teljes termelés már megszűnt.
A következő órákban az erőmű, a MAVIR és a kormány friss közleményei adhatnak pontos választ arra, mikor és milyen ütemben csökkentik tovább a termelést.
Fegyelmezett fogyasztással elkerülhetők lehetnek a kikapcsolások
A kormányfő szerint a helyzet rendkívüli, de egyelőre kezelhető.
Az ország rendelkezik erőművi tartalékokkal, nemzetközi importkapcsolatokkal, fogyasztáscsökkentési tervekkel és szükséghelyzeti intézkedésekkel.
A legnagyobb kockázat akkor alakulhat ki, ha a paksi és dunamenti kiesés elhúzódik, miközben az extrém meleg miatt tartósan magas marad a villamosenergia-igény.
Ebben az esetben minden megawatt számíthat.
Az ipari nagyfogyasztók termelésének átütemezése, a lakossági csúcsfogyasztás mérséklése, az import növelése és a tartalék erőművek működtetése együtt teremtheti meg azt a mozgásteret, amellyel elkerülhetők a kötelező korlátozások.
A következő napokban ezért nemcsak az számít, mi történik Paksnál és a Dunán, hanem az is, hogy a termelők, a vállalatok és a lakosság mennyire összehangoltan reagál a rendkívüli helyzetre.
