Sokan most nem nagy gazdasági elméletekre kíváncsiak, hanem arra, hogy mi változik a saját életükben. Több marad-e a fizetésből? Könnyebb lesz-e vállalkozni? Olcsóbb lehet-e a mindennapi bevásárlás? Megmarad-e a családi adókedvezmény és a 13. havi nyugdíj? Ezek azok a kérdések, amelyek egy-egy pénzügyi bejelentés után azonnal felmerülnek a családokban.
Kármán András pénzügyminiszter-jelölt parlamenti bizottsági meghallgatásán több olyan tervet is ismertetett, amely közvetlenül érintheti a dolgozókat, a kisvállalkozókat, a nyugdíjasokat és a gyermeket nevelő családokat. A Tisza-kormány pénzügyi irányváltása a bejelentések szerint egyszerre szólna a felelős költségvetési gazdálkodásról, az adórendszer átalakításáról és egy új gazdasági modell felépítéséről.
A legnagyobb figyelmet az váltotta ki, hogy visszahoznák a katát, adójóváírással csökkentenék az alacsonyabb keresetűek személyi jövedelemadóját, bizonyos termékeknél áfacsökkentést terveznek, egy szűk vagyonos réteg számára 1 százalékos vagyonadó jöhet, miközben a családi adókedvezmények és a 13. havi nyugdíj megmaradna.
Visszatér az önálló Pénzügyminisztérium
A meghallgatáson elhangzott egyik legfontosabb szerkezeti változás az, hogy újra önálló, tiszta profilú Pénzügyminisztérium jön létre. Ez azt jelenti, hogy kettéválasztják a pénzügyi-költségvetési feladatokat és a gazdaságfejlesztési területet. A PM feladata így elsősorban a felelős gazdálkodás, a költségvetési stabilitás és az államháztartási fegyelem fenntartása lenne.
Ez elsőre hivatali átszervezésnek tűnhet, pedig nagyon is gyakorlati jelentősége van. Egy családnál is fontos, hogy külön lássuk, mennyi pénz jön be, mennyi megy ki, milyen tartozás van, és mire lehet biztonságosan költeni. Egy ország esetében ugyanez sokszorosan igaz.
Ha a költségvetési politika nem keveredik össze minden más gazdaságpolitikai céllal, akkor átláthatóbbá válhat, mire van pénz, mire nincs, és mely ígéretek teljesíthetők felelősen. Ez különösen fontos most, amikor az új kormány több nagy ígérettel indul, de közben a költségvetés valós állapotát is fel kell mérnie.
A pénzügyminiszter-jelölt beszélt arról is, hogy az új kormány pótköltségvetést készítene, és a jövőben kiszámíthatóbb, nagyobb tartalékokkal rendelkező költségvetési működést szeretne.
Öt pillérre épülne az új gazdasági modell
Kármán András szerint a Tisza-kormány új növekedési modellje öt fontos pillérre épülne: a termelékenység növelésére, a magasabb hozzáadott értékre, a képzettebb munkaerőre, a tudásalapú és innovatív gazdaságra, valamint a kis- és középvállalkozások megerősítésére.
Ez magyarul azt jelenti, hogy nem az lenne a cél, hogy Magyarország olcsó munkaerővel próbáljon versenyezni. Hanem az, hogy jobb munkák, erősebb magyar vállalkozások, képzettebb dolgozók és magasabb bérek jöjjenek létre.
Ez sok embernek most különösen fontos üzenet lehet. Mert az elmúlt években rengetegen érezték úgy, hogy hiába dolgoznak többet, a fizetésük nem tart lépést az árakkal. A gazdasági növekedés számai sokszor jól mutattak papíron, de a hétköznapi életben sok család nem ezt érezte.
Egy új növekedési modell akkor ér valamit, ha nem csak a statisztikákban látszik. Akkor lesz belőle valódi változás, ha a dolgozók, kisvállalkozók és családok is érzik: több lehetőség van, stabilabb a megélhetés, és nem kell minden hónap végén ugyanazzal a szorongással számolgatni.
Visszaállítanák a katát
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó bejelentés a kata visszaállítása. A kata éveken át rengeteg kisvállalkozónak jelentett egyszerű, kiszámítható adózási formát. Fodrászok, kozmetikusok, szerelők, magántanárok, grafikusok, fordítók, futárok, kis szolgáltatók és szabadúszók tömegei építették erre a működésüket.
A rendszer 2022-es átalakítása sokakat nehéz helyzetbe hozott. A katát akkor jelentősen szűkítették, és sok olyan vállalkozó kiesett belőle, aki korábban szabályosan, tisztességesen dolgozott. A mostani bejelentés szerint a Tisza-kormány szélesebb körben tenné újra választhatóvá ezt az adózási formát.
Ez sok kisvállalkozónak lehet jó hír. Nem azért, mert a kata önmagában minden problémát megold, hanem azért, mert az egyszerűség egy kisvállalkozónál óriási érték. Aki egyedül dolgozik, ügyfeleket keres, számláz, szolgáltat, beszerzést intéz, közben családot tart fenn, annak nem mindegy, mennyi adminisztráció és bizonytalanság nyomja a vállát.
A kata visszaállításánál azonban a részletek lesznek döntőek. Milyen kör választhatja majd? Lehet-e cégeknek számlázni? Mennyi lesz a bevételi határ? Marad-e tételes adó? Lesz-e sávos rendszer? Hogyan akadályozzák meg a visszaéléseket, például a bújtatott foglalkoztatást?
A kisvállalkozók most nem csak reményt várnak. Pontos, érthető szabályokat is.
Csökkenhet az szja a mediánbérig
A másik nagyon fontos bejelentés az szja-rendszer átalakítása. Kármán András szerint adójóváírást vezetnének be, és a mediánbérig csökkenne az emberek adóterhe. A minimálbéren dolgozók személyi jövedelemadó-terhe a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökkenne.
Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb keresetű dolgozók nettó fizetése emelkedhetne. A minimálbéren foglalkoztatottak esetében a bejelentések szerint éves szinten 240 ezer forinttal több pénz maradhatna a dolgozónál. Ez havi szinten körülbelül 20 ezer forint.
És itt álljunk meg egy pillanatra. Havi 20 ezer forint egy magasabb jövedelmű embernek talán nem tűnik sorsfordító összegnek. De egy minimálbéren élő családnál ez nagyon is sokat jelenthet. Lehet belőle egy nagyobb bevásárlás része, egy gyógyszerszámla, egy gyerekcipő, egy tankolás, egy elmaradt közüzemi befizetés, vagy egyszerűen az a kis levegő, ami hó végén eddig hiányzott.
A tervek szerint a minimálbér és a mediánbér között sávosan alakulna az adójóváírás. Vagyis nem csak a minimálbéresek járnának jól, hanem azok is, akik valamivel többet keresnek, de még mindig a mediánbér alatt vannak.
Fontos azonban pontosan fogalmazni: az szja-csökkentés menetrendje és részletszabályai még kulcskérdések. A friss beszámolók szerint Kármán András januártól tervez az szja csökkentésével, vagyis nem azonnali, napokon belüli változásról van szó.
Mit jelent az adójóváírás a gyakorlatban?
Az adójóváírás lényege egyszerű: a dolgozó kevesebb személyi jövedelemadót fizet, így több pénz marad nála nettóban. Nem külön támogatásként érkezik, nem pályázni kell rá, hanem a fizetésen keresztül jelenhet meg.
Ez sok szempontból célzottabb segítség lehet, mint egy általános adócsökkentés. Mert az alacsonyabb keresetűeknek nagyobb arányú könnyítést adna, míg a magasabb jövedelműeknél nem feltétlenül jelentene ugyanakkora előnyt.
A mai rendszerben a 15 százalékos szja egységesen vonatkozik a munkabérekre. Ez papíron egyszerű, de a valóságban mást jelent annak, aki minimálbért keres, és mást annak, aki sokszorosát viszi haza. A Tisza terve ezért egy igazságosabbnak szánt rendszert vezetne be, amely a kisebb keresetűeknél csökkenti jobban a terhet.
A nagy kérdés itt is az, miből finanszírozható mindez. Egy szakértői becslés szerint az szja-csökkentési terv jelentős, akár több száz milliárd forintos költségvetési hatással járhat. Ezért kell majd nagyon pontosan látni, milyen bevételekből, megtakarításokból vagy átrendezésekből fedezné a kormány az intézkedést.
Célzott áfacsökkentés jöhet
Kármán András arról is beszélt, hogy csökkentenék az áfát azoknál a termékeknél, amelyek nagyobb súlyt képviselnek a szegényebb rétegek fogyasztásában. Ez nagyon fontos mondat, mert a legkisebb jövedelmű családok költéseinek nagy része alapvető termékekre megy el.
Élelmiszerre. Gyógyszerre. Fűtésre. Mindennapi szükségletekre. Nem luxusra, nem megtakarításra, nem extra kiadásokra.
A friss beszámolók szerint az áfacsökkentés bizonyos területeken akár már idén elképzelhető, miközben az alap 27 százalékos áfakulcs megmaradna. A Tisza korábbi programjában a vényköteles gyógyszerek, a tűzifa és egyes egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése is szerepelt.
Ez sok embernek nagyon fontos lehet. Egy nyugdíjasnak a gyógyszer ára nem elméleti kérdés. Egy vidéki családnak a tűzifa ára nem elméleti kérdés. Egy gyereket nevelő családnak az élelmiszer ára nem elméleti kérdés.
De van egy nagy feltétel: az áfacsökkentésnek meg kell jelennie a fogyasztói árakban. Ha az adócsökkentés egy része eltűnik a kereskedelmi láncokban, akkor az emberek keveset éreznek belőle. Ezért nemcsak dönteni kell az áfáról, hanem ellenőrizni is kell, hogy a kedvezmény valóban eljusson a vásárlókhoz.
Jöhet az 1 százalékos vagyonadó, de csak nagyon szűk körben
A pénzügyminiszter-jelölt egy 1 százalékos vagyonadóról is beszélt, amely a tervek szerint csak egy nagyon szűk, kiemelkedően vagyonos réteget érintene.
Ez várhatóan az egyik legvitatottabb eleme lesz az adócsomagnak. A vagyonadó mindig érzékeny ügy. Vannak, akik igazságosabb közteherviselést látnak benne, mások attól tartanak, hogy később szélesebb körre is kiterjedhet.
Éppen ezért itt különösen fontos lesz a pontos határhúzás. Kikre vonatkozik? Mekkora vagyon felett? Milyen vagyonelemeket számítanak bele? Ingatlan? Cégvagyon? Pénzügyi eszközök? Magántőkealapok? Hogyan értékelik a vagyont? Lesznek-e mentességek? Milyen garanciák védik a középosztályt?
Ha a kormány azt mondja, hogy csak nagyon szűk réteget érint, akkor ezt a törvény szövegében is világosan kell majd látni. Mert az emberek bizalma azon múlik, hogy nem félmondatokból kell találgatniuk, rájuk vonatkozik-e egy új adó vagy sem.
Maradnak a családi adókedvezmények
Sok család számára különösen fontos üzenet, hogy a családi adókedvezmények nem szűnnek meg. Kármán András a meghallgatáson egyértelművé tette, hogy ezek a kedvezmények megmaradnak.
Ez sokaknak megnyugtató lehet. A gyereknevelés ma elképesztően drága. Élelmiszer, ruházat, iskola, óvoda, különóra, sport, gyógyszer, utazás, lakhatás – minden hónap újabb és újabb kiadásokat hoz.
Egy többgyermekes családnál a családi adókedvezmény nem „plusz ajándék”, hanem a havi költségvetés része. Sokan eleve úgy tervezik a bevételeiket, hogy ez a kedvezmény jár. Ha megszűnne, az sok háztartásnál komoly érvágás lenne.
Ezért fontos, hogy az adórendszer átalakítása nem a családok meglévő kedvezményeinek elvételével indulna. A kérdés inkább az lesz, hogy ezek mellett milyen új könnyítések jönnek, és kik érzik meg leginkább a változást.
Marad a 13. havi nyugdíj is
A nyugdíjasok számára talán a legfontosabb mondat az volt, hogy marad a 13. havi nyugdíj. Ez sok idős embernek jelent biztonságot, különösen akkor, amikor az élelmiszer, a gyógyszer és a rezsi ára még mindig komoly terhet jelent.
A 13. havi nyugdíj sokaknál nem luxuskiadásra megy. Hanem tartozás rendezésére, nagyobb bevásárlásra, gyógyszerre, téli kiadások pótlására, családi segítségre, vagy egyszerűen arra, hogy egy kicsit kevésbé legyen szorító az év eleje.
Ezért politikailag és társadalmilag is fontos üzenet, hogy a juttatás megmaradna. Kármán András ugyanakkor arról is beszélt, hogy a nyugdíjkorhatár emelését nem tartja aktuálisnak. Érvelése szerint a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatónak számít, és a várható élettartam sem indokolja most az emelést.
Ez sok dolgozó embernek is megnyugtató lehet. Különösen azoknak, akik fizikai munkát végeznek, vagy egészségileg már most is nehezen bírják a terhelést. Számukra a nyugdíjkorhatár emelése nem elméleti kérdés, hanem nagyon is személyes félelem.
Rugalmasabb nyugdíjba vonulás is elképzelhető
Kármán András ugyan nem tartja aktuálisnak a nyugdíjkorhatár emelését, de el tudja képzelni, hogy rugalmasabb legyen a nyugdíjba vonulás időpontja. Ez azt jelenthetné, hogy nem mindenki számára ugyanaz az egyetlen merev út létezne.
Ez sok ember élethelyzetéhez jobban illeszkedhetne. Van, aki egészségileg már korábban nehezebben bírja a munkát. Van, aki viszont szívesen dolgozna tovább, akár részmunkaidőben, akár rugalmas formában. Van, aki családi okok miatt szeretne más ütemben kilépni a munka világából.
Egy rugalmasabb rendszer akkor lehet igazságos, ha figyelembe veszi az eltérő életutakat. Nem ugyanaz irodában dolgozni 40 évig, mint nehéz fizikai munkát végezni. Nem ugyanaz egészségesen elérni a nyugdíjkorhatárt, mint betegségekkel küzdve.
Itt azonban szintén a részletek számítanak majd. Milyen feltételekkel lehetne korábban nyugdíjba menni? Mekkora levonással? Ki dolgozhatna tovább? Hogyan számítana be a plusz munka? Ezekről még pontos szabályokra lesz szükség.
A különadók kivezetése is napirenden van
A meghallgatáson az is elhangzott, hogy a különadókat fokozatosan vezetnék ki. Ez a vállalkozásoknak és a gazdasági szereplőknek lehet fontos jelzés, mert a különadók sok ágazatban évek óta jelentős terhet jelentenek.
Ugyanakkor a fokozatosság itt kulcsszó. A különadók az állami bevételekben is szerepet játszanak, ezért azonnali eltörlésük komoly költségvetési lyukat okozhatna. A kormány ezért várhatóan nem egyszerre, hanem ütemezetten nyúlna hozzájuk.
Ez a vállalkozásoknak akkor segít igazán, ha előre látható menetrendet kapnak. Mikor csökken egy teher? Melyik ágazatnál? Milyen feltételekkel? Milyen új szabályok jönnek helyette? A gazdaságban a kiszámíthatóság sokszor legalább olyan fontos, mint maga az adócsökkentés.
Ha egy vállalkozó tudja, mire számíthat két-három év múlva, bátrabban fejleszt, vesz fel embert, emel bért vagy ruház be. Ha viszont mindig az utolsó pillanatban változnak a szabályok, akkor inkább kivár.
Mit jelenthet mindez egy átlagos családnak?
Ha lefordítjuk a bejelentéseket a mindennapokra, akkor három nagy területet látunk.
Az első a fizetés. Az szja-csökkentés és az adójóváírás a dolgozóknál hagyna több pénzt. Különösen azoknál, akik ma alacsonyabb bérből élnek.
A második a megélhetés. A célzott áfacsökkentés akkor lehet érezhető, ha valóban olyan termékeket érint, amelyeket a családok naponta vagy rendszeresen vásárolnak.
A harmadik a biztonság. A családi adókedvezmények és a 13. havi nyugdíj megőrzése azt üzeni, hogy az új adópolitika nem a meglévő támogatások elvételével indulna.
Ez a három együtt már valódi változást hozhat. De csak akkor, ha a részletszabályok érthetők, a költségvetési fedezet megvan, és az intézkedések nem vesznek el a végrehajtás során.
A nagy kérdés: miből lesz minderre pénz?
Ez az a kérdés, amit sokan feltesznek, és jogosan. Mert szja-t csökkenteni, áfát mérsékelni, katát visszahozni, nyugdíjat megtartani és közben stabil költségvetést ígérni egyszerre nagy feladat.
Kármán András a meghallgatáson nehéz költségvetési helyzetről is beszélt, és arról, hogy priorizálni kell majd. Egyes beszámolók szerint belsős anyagokban magas, akár 6,8 százalékos GDP-arányos hiányról szóló előrejelzéssel is találkozott.
Ezért lesz kulcsfontosságú a pótköltségvetés és az, hogy a kormány pontosan megmutassa, honnan teremti elő a fedezetet. Lesznek-e kiadáscsökkentések? Milyen különadókat vezetnek ki, és mikor? Milyen bevételeket hozhat a vagyonadó? Mennyit spórolnak az állami működésen? Milyen uniós forrásokkal számolnak?
Az emberek már nem csak azt kérdezik, mit ígérnek. Hanem azt is: miből, mikor és hogyan.
Nagy remény, de a részletek döntik el, mit éreznek meg belőle az emberek
A Tisza-kormány pénzügyi tervei sokak számára reményt adhatnak. A kata visszaállítása a kisvállalkozóknak, az szja-csökkentés a dolgozóknak, az áfacsökkentés a mindennapi vásárlóknak, a 13. havi nyugdíj megőrzése az időseknek, a családi adókedvezmények megtartása pedig a gyermeket nevelőknek lehet fontos.
De most nem elég a jó irány. Pontos menetrend kell. Világos törvények kellenek. Átlátható költségvetés kell. És olyan végrehajtás, amelynél az emberek valóban megérzik a változást.
Mert egy adópolitikai fordulat csak akkor ér valamit, ha nem marad a parlamenti meghallgatások világában. Akkor lesz belőle valódi segítség, ha a dolgozó több pénzt visz haza, a kisvállalkozó egyszerűbben tud működni, a nyugdíjas biztonságban érzi a juttatását, a család pedig kevesebbet fizet az alapvető dolgokért.
Most tehát nagy gazdasági ígéret került az asztalra. A következő hónapokban az derül ki, hogy ebből mennyi válik kézzelfogható valósággá.
Mit gondolsz erről? Neked melyik változás lenne a legfontosabb: a kata visszaállítása, az szja-csökkentés, az áfacsökkentés, vagy a 13. havi nyugdíj megtartása?
