Sokan most azt figyelik, mi változik majd a mindennapi pénzügyekben. Nem véletlenül. Mert amikor adóról, nyugdíjról, minimálbérről vagy családi kedvezményekről van szó, az nem távoli politikai ügy. Az a hó végi bevásárlás, a rezsi, a gyerek iskolakezdése, a nyugdíjas szülők biztonsága és a kisvállalkozók túlélése.
Kármán András, a Tisza-kormány pénzügyminiszter-jelöltje a parlamenti bizottsági meghallgatásán több olyan tervet is ismertetett, amely sok család, munkavállaló, vállalkozó és nyugdíjas életét érintheti. A legfontosabb üzenet az volt: a pénzügyi tárca új szemlélettel működne, visszatérne az önálló Pénzügyminisztérium, és a kormány a korábbinál átláthatóbb, kiszámíthatóbb gazdálkodást ígér.
A bejelentések között szerepel a kata visszaállítása, az szja-terhek csökkentése az alacsonyabb keresetűeknél, célzott áfacsökkentés, egy szűk réteget érintő vagyonadó, valamint az is, hogy a családi adókedvezmények és a 13. havi nyugdíj megmaradnak.
Ez sokaknak most egyetlen kérdésben sűrűsödik össze: több marad-e végre a pénztárcában?
Visszatér az önálló Pénzügyminisztérium
Kármán András egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy újra létrejön a tiszta profilú Pénzügyminisztérium. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi és költségvetési feladatokat elválasztanák a gazdaságfejlesztési területtől. A cél az, hogy világosabb legyen, ki miért felel, és a költségvetési fegyelem ne keveredjen össze más gazdaságpolitikai célokkal.
Ez elsőre hivatali átszervezésnek hangzik, de a mindennapokban nagyon is lehet jelentősége. Ha a költségvetés átláthatóbb, ha kevesebb a kapkodás, és ha előre lehet tudni, mire készül az állam, az a családoknak és a vállalkozásoknak is biztonságot adhat.
Gondolj bele: egy kisvállalkozó nem tud jól tervezni, ha év közben folyton változnak a szabályok. Egy család sem tud nyugodtan dönteni, ha nem látja, mennyi adó marad, milyen kedvezmény jár, és mire számíthat a következő évben. Éppen ezért lehet fontos, hogy a pénzügyi tárca újra a felelős gazdálkodásra és a költségvetési stabilitásra koncentráljon.
A tervek szerint a kormány négyéves, előre jelezhető és fenntartható költségvetési keretben gondolkodik, az idei költségvetést pedig átvilágítanák, majd módosítanák.
Öt pillérre épülne az új gazdasági modell
Kármán András szerint az új növekedési modell nem arra épülne, hogy Magyarország olcsó munkaerővel próbál versenyezni. Ehelyett a termelékenység növelése, a magasabb hozzáadott érték, a képzettebb munkaerő, a tudásalapú és innovatív gazdaság, valamint a kis- és középvállalkozások megerősítése kerülne a középpontba.
Ez magyarul azt jelenti: nem az lenne a cél, hogy minél többen dolgozzanak minél kevesebb pénzért. Hanem az, hogy jobb munkák, erősebb magyar vállalkozások és versenyképesebb bérek legyenek.
Ez különösen fontos azoknak, akik évek óta azt érzik, hogy dolgoznak, hajtanak, mégsem jutnak előrébb. Mert hiába emelkedik papíron a bér, ha közben az árak is mennek felfelé, a hó végi egyenleg sok családnál még mindig fájdalmasan szűk.
A Tisza-kormány pénzügyi irányváltása ezért nem csak számokról szól. Hanem arról is, hogy a gazdaság végre ne csak a nagy cégek mutatóiban nézzen ki jobban, hanem az emberek életében is érezhető legyen.
Visszaállítanák a katát
Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó terv a kata visszaállítása. A kata korábban sok kisvállalkozónak, egyéni vállalkozónak, szolgáltatónak, kézművesnek, oktatónak, futárnak, szépségipari dolgozónak és szabadúszónak jelentett egyszerű, kiszámítható adózási formát.
Amikor a rendszert szigorították, nagyon sokan kerültek nehéz helyzetbe. Volt, aki drágább adózási formába kényszerült, másoknak át kellett alakítaniuk az egész vállalkozásukat. Sok kicsi szereplő úgy érezte, egyik napról a másikra húzták ki alóla a biztos talajt.
Kármán András most azt jelezte, hogy a kata szélesebb körben választható formában térne vissza.
Ez sokaknak jelenthet fellélegzést. Nem azért, mert a kata önmagában minden problémát megold, hanem azért, mert egy kisvállalkozónak az egyszerűség sokszor életmentő. Ha nem kell minden hónapban bonyolult szabályokon izgulni, ha előre tudható az adóteher, akkor könnyebb dolgozni, árazni, tervezni.
És valljuk be: Magyarországon rengeteg család megélhetése nem nagy cégeken múlik, hanem kicsi vállalkozásokon. Olyan embereken, akik reggeltől estig dolgoznak, saját ügyfelekkel, saját felelősséggel, sokszor tartalék nélkül.
Csökkenhet az szja az alacsonyabb kereseteknél
A másik nagy bejelentés az szja-rendszer átalakítása. Kármán András szerint adójóváírást vezetnének be, és a mediánbérig csökkenne az emberek adóterhe. A minimálbéren dolgozóknál a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadó-teher 9 százalékra mérséklődne.
Ez az egyik legfontosabb pont, mert közvetlenül érintheti azokat, akik ma a legszűkebb mozgástérrel élnek. A minimálbéren vagy alacsonyabb kereseten dolgozók számára néhány ezer vagy tízezer forint is sokat számít. Nem luxusra, hanem élelmiszerre, gyógyszerre, számlára, gyerekcipőre, buszbérletre.
A közlések szerint egy minimálbéren foglalkoztatott dolgozónál éves szinten 240 ezer forinttal több maradhatna. Ez havi bontásban nagyjából 20 ezer forintot jelentene. Egy családnál ez már nem aprópénz. Ez lehet egy heti nagybevásárlás része, egy váratlan számla fedezete, vagy egyszerűen az a kis levegő, ami hó végén hiányzik.
Fontos azonban pontosan fogalmazni: az szja-csökkentés időzítéséről több beszámoló is azt írta, hogy januártól tervezik a változást, vagyis nem azonnali lépésről van szó.
Célzott áfacsökkentés jöhet
Kármán András arról is beszélt, hogy csökkentenék az áfát azoknál a termékeknél, amelyek nagyobb arányban jelennek meg a szegényebb rétegek fogyasztásában.
Ez nagyon fontos különbség. Nem általános, mindenre kiterjedő áfacsökkentésről van szó, hanem célzott lépésről. Vagyis olyan termékeknél mérsékelnék az adóterhet, amelyek a kisebb jövedelmű családok mindennapi kiadásai között nagyobb súlyt képviselnek.
A kérdés persze az lesz, hogy pontosan mely termékek tartoznak majd ide, és az áfacsökkentésből mennyi jelenik meg valóban a bolti árakban. Mert az embereket nem az érdekli, milyen szép egy gazdaságpolitikai mondat. Hanem az, hogy olcsóbb lesz-e a kenyér, a tej, a hús, a zöldség, a gyereknek való alapélelmiszer.
Ezért lesz kulcsfontosságú, hogyan hajtják végre a lépést. Ha jól, akkor a kisebb jövedelmű háztartások érezhetik meg leginkább. Ha rosszul, akkor az áfacsökkentés egy része könnyen eltűnhet a kereskedelmi láncok árképzésében.
Vagyonadó, de csak nagyon szűk körben
A pénzügyminiszter-jelölt egy 1 százalékos vagyonadó bevezetéséről is beszélt, amely a közlések szerint csak egy nagyon szűk réteget érintene.
Ez várhatóan komoly vitákat vált majd ki. A vagyonadó mindig érzékeny téma. Sokan igazságosabb közteherviselésként tekintenek rá, mások attól tartanak, hogy egy ilyen adó később szélesebb körre is kiterjedhet.
A mostani bejelentés alapján azonban nem a középosztály megsarcolásáról beszélnek, hanem egy kifejezetten szűk, nagy vagyonnal rendelkező rétegre célzott adóról. A részletszabályok itt is döntőek lesznek. Mert nem mindegy, mit tekintenek vagyonnak, hol húzzák meg a határt, hogyan számítják ki az adót, és milyen garanciák védik azokat, akiket nem szándékoznak bevonni.
Egy dolog biztos: ha a kormány valóban igazságosabb adórendszert akar, akkor ezt nagyon pontosan, átláthatóan és félreérthetetlenül kell megírni. Mert az emberek bizalma csak akkor marad meg, ha világosan látják, kit érint a változás, és kit nem.
Maradnak a családi adókedvezmények
Sok család számára talán ez volt az egyik legfontosabb mondat: a családi adókedvezmények nem szűnnek meg.
Ez azért lényeges, mert rengeteg háztartás számol ezzel a kedvezménnyel. A gyereknevelés ma nagyon drága. Élelmiszer, ruházat, iskola, különóra, sport, gyógyszer, utazás – minden hónapban újabb és újabb kiadások jönnek. Egy többgyermekes családnál a családi adókedvezmény elvesztése komoly érvágás lenne.
A bejelentés tehát megnyugtató üzenet lehet azoknak, akik attól tartottak, hogy az adórendszer átalakítása a meglévő családtámogatások rovására történik. A tervek alapján nem erről van szó.
A valódi kérdés inkább az lesz, hogy a családi kedvezmények mellett milyen további segítséget kapnak azok, akik dolgoznak, gyereket nevelnek, de még így is nehezen jönnek ki a hónap végén.
Marad a 13. havi nyugdíj is
Kármán András azt is egyértelművé tette, hogy marad a 13. havi nyugdíj.
Ez nagyon sok idős embernek jelenthet megkönnyebbülést. A nyugdíjasok egy része már így is szorongva figyeli az árakat. Sokaknál a gyógyszer, a rezsi és az élelmiszer elviszi a nyugdíj nagy részét. Ilyen helyzetben minden plusz juttatás számít.
A 13. havi nyugdíj megőrzése politikailag is erős üzenet. Azt jelzi, hogy a kormány nem akarja elvenni azt a juttatást, amelyre az idősek már számítanak. Ugyanakkor Kármán András más nyugdíjügyi kérdésekről is beszélt: a beszámolók szerint szóba került az alacsony nyugdíjak rendezése, és az is, hogy senki ne kaphasson 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat.
Ez különösen fontos lehet azoknak, akik ma nagyon alacsony ellátásból élnek. Mert a nyugdíjrendszer igazságossága nemcsak átlagokról szól. Hanem arról is, mi történik azokkal, akik egész életükben dolgoztak, mégis méltatlanul kevés pénzből kell megélniük.
Nem aktuális a nyugdíjkorhatár emelése
A nyugdíjkorhatár emelése mindig érzékeny kérdés. Sokan félnek tőle, mert azt érzik: már most is nehéz végigdolgozni egy életet. Különösen azoknak, akik fizikai munkát végeznek, egészségügyi problémákkal küzdenek, vagy évtizedek óta nagy terhelés alatt élnek.
Kármán András a beszámolók szerint nem tartja aktuálisnak a nyugdíjkorhatár emelését. Érvelése szerint a magyarországi nyugdíjrendszer fenntarthatónak számít, és a várható élettartam is alacsonyabb, ezért jelenleg nem szólnak érvek az emelés mellett.
Ez sok dolgozó embernek fontos megnyugtatás lehet. Mert a nyugdíj nem csak szám a táblázatban. Az sokaknak az az időszak, amikor végre pihenhetnek, unokázhatnak, kertészkedhetnek, vagy egyszerűen kiszállhatnak a napi hajtásból.
Felmerült ugyanakkor a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége is. Ez azt jelentené, hogy nem mindenki ugyanazon logika szerint, mereven menne nyugdíjba, hanem nagyobb mozgástér nyílhatna az élethelyzetek alapján. Ez különösen azoknak lehet érdekes, akik tovább dolgoznának, vagy éppen ellenkezőleg: egészségi, családi vagy munkahelyi okból korábban lépnének ki.
Különadók: nem egyik napról a másikra tűnnek el
Kármán András arról is beszélt, hogy a különadókat fokozatosan vezetnék ki.
Ez azt jelenti, hogy nem várható azonnali, mindenre kiterjedő eltörlés. Ennek oka egyszerű: a költségvetés bevételeihez ezek az adók jelenleg hozzátartoznak. Ha egyik napról a másikra eltűnnének, az komoly lyukat üthetne az állami kasszán.
A fokozatosság ezért pénzügyileg érthető. Ugyanakkor a vállalkozások számára az is fontos, hogy legalább a menetrend világos legyen. Ha tudják, mikor, milyen adóteher csökken, akkor könnyebben tudnak beruházni, munkahelyet teremteni, bért emelni.
Ez is arról szól, amiről a teljes gazdaságpolitikai fordulat: kiszámíthatóságról. Arról, hogy ne mindig utólag derüljön ki, mi változik, hanem előre lehessen tervezni.
Euróbevezetés: 2030 lehet a cél
A meghallgatáson az euróbevezetés feltételeinek teljesítése is szóba került. A beszámolók szerint továbbra is cél, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Ez nem azt jelenti, hogy 2030-ban automatikusan euró lesz Magyarországon. Inkább azt, hogy a gazdaságot olyan állapotba szeretnék hozni, amelyben az euró bevezetése reális lehetőségként kerülhet napirendre.
Ehhez stabil költségvetés, alacsonyabb infláció, kiszámíthatóbb gazdaságpolitika és erősebb pénzügyi fegyelem kell. Ezek nem egyik napról a másikra történnek. De ha valóban ez az irány, akkor a következő évek gazdaságpolitikája már ennek megfelelően alakulhat.
Az emberek szempontjából az euró kérdése mindig kettős. Sokan stabilitást várnak tőle, mások az árak emelkedésétől tartanak. Éppen ezért erről is csak őszintén, részletesen és türelmesen lehet beszélni. Nem kampányszavakkal, hanem számokkal, határidőkkel és következményekkel.
Mit jelenthet ez egy átlagos családnak?
Ha leegyszerűsítjük, a mostani bejelentések három nagy kérdés köré rendeződnek.
Az első: több marad-e a dolgozók pénztárcájában? Az szja-csökkentés és az adójóváírás ezt célozza, főleg az alacsonyabb keresetűeknél.
A második: könnyebb lesz-e a mindennapi megélhetés? A célzott áfacsökkentés erre adhat választ, ha valóban azoknál a termékeknél jelenik meg, amelyek a családok alapkiadásai között szerepelnek.
A harmadik: biztonságban maradnak-e a fontos juttatások? A családi adókedvezmény és a 13. havi nyugdíj megtartása erre adhat megnyugtató üzenetet.
Persze a legfontosabb még hátravan: a részletszabályok. Mert egy politikai bejelentés akkor válik valódi segítséggé, amikor törvény lesz belőle, és amikor az emberek a saját bankszámlájukon is érzik.
A változás ígérete nagy, de a végrehajtás lesz a döntő
A Tisza-kormány pénzügyi tervei sokaknak reményt adhatnak. Főleg azoknak, akik az elmúlt években úgy érezték, hogy a gazdasági növekedésből ők keveset láttak, miközben az árak, adók és terhek folyamatosan nyomták a vállukat.
A kata visszaállítása sok kisvállalkozónak lehet jó hír. Az szja-csökkentés az alacsonyabb keresetű dolgozóknak adhat több levegőt. Az áfacsökkentés a mindennapi bevásárlásnál számíthat. A 13. havi nyugdíj és a családi adókedvezmények megtartása pedig azoknak fontos, akik féltek attól, hogy a változás elvonással kezdődik.
De a bizalomhoz most nem elég a szép ígéret. Pontos menetrend, érthető szabályok, átlátható költségvetés és következetes végrehajtás kell. Mert az emberek már nem csak azt kérdezik, mit ígérnek. Hanem azt is: mikor, miből, hogyan, és valóban megérzik-e belőle valamit.
Most tehát egy új pénzügyi korszak ígérete került az asztalra. A kérdés az, hogy ebből mennyi válik kézzelfogható valósággá a családok, dolgozók, nyugdíjasok és kisvállalkozók életében.
Mit gondolsz erről? Neked melyik változás lenne a legfontosabb: a kata visszaállítása, az szja-csökkentés, az áfacsökkentés, vagy a nyugdíjak rendezése – írja a Privátbankár.
