Megkezdődött a 2025/2026-os tanév érettségi időszaka, és már az első napon komoly feladatokkal szembesültek a végzős diákok. A középszintű magyar nyelv és irodalom vizsga idén sem hozott könnyű témákat: a második részben Arany János egyik művét kellett elemezni, míg a másik választható feladat a létösszegző versek világába vezette a vizsgázókat. A diákok számára a választás kulcskérdés volt, hiszen a két feladat közül csak az egyiket kellett kidolgozni, viszont az esszé jelentős pontszámot ért, így sok múlhatott azon, ki melyik irányt választotta.
Arany János verse került elő: komoly elemzésre volt szükség
Azok, akik az egy mű elemzését választották, Arany János „A tölgyek alatt” című versével dolgozhattak. Ez a feladat nemcsak a szöveg értelmezését, hanem az irodalmi eszközök felismerését és az összefüggések feltárását is megkövetelte.
A diákoknak be kellett mutatniuk a vers hangulatát, képi világát, valamint azt, hogyan jelenik meg benne az elmúlás, az idő és az életösszegzés gondolata. Ez különösen azoknak kedvezhetett, akik magabiztosan mozognak a klasszikus magyar líra világában.
Az ilyen típusú feladatnál kulcsfontosságú a rendszerezett gondolkodás: nem elég felismerni a motívumokat, azokat össze is kell kapcsolni, és egy koherens értelmezést kell felépíteni.
Létösszegző versek: szabadabb, de nem könnyebb választás
A másik lehetőség egy témakifejtő esszé volt, amelyben a létösszegző versek sajátosságait kellett bemutatni három magyar példán keresztül. Elsőre ez szabadabb feladatnak tűnhetett, hiszen a diákok maguk választhatták ki az elemzendő műveket, valójában azonban komoly felkészültséget igényelt.
A feladat során nemcsak konkrét verseket kellett bemutatni, hanem azok közös jellemzőit is ki kellett emelni. A diákoknak olyan motívumokat, képeket és élethelyzeteket kellett elemezniük, amelyek a számvetés, az elmúlás vagy az élet értelmezésének témájához kapcsolódnak.
Ez a feladat azoknak kedvezhetett, akik jól átlátták az irodalmi korszakokat és biztosan tudtak példákat hozni különböző szerzőktől.
Idő és pontszám: ezen sok múlhatott
A második rész kidolgozására a diákoknak két és fél órájuk volt, ami elsőre elegendőnek tűnhet, de egy jól felépített esszé megírása komoly időbeosztást igényel. Ez a rész összesen 40 pontot ért, tehát jelentős súlya van a végső eredményben.
A jó teljesítményhez nemcsak tudás, hanem stratégia is kellett: megfelelő választás a két feladat közül, világos felépítés, és a lényegre törő, mégis részletes kifejtés.
Az első rész sem volt könnyű: szövegértés és irodalom együtt
A vizsga első része szintén komoly koncentrációt igényelt. A szövegértési feladat alapját egy interjú adta, amelyben Szilágyi Márton irodalomtörténész beszélt Jókai Mórról. A diákoknak a szöveg alapján kellett kérdésekre válaszolniuk, ami nemcsak értelmezést, hanem pontos szövegfeldolgozást is igényelt.
Az irodalmi feladatlapban többek között Wass Albert és Herczeg Ferenc neve is megjelent, emellett stílusirányzatokkal és szóképekkel kapcsolatos kérdéseket is kaptak a vizsgázók.
Ez a rész összesen 60 pontot ért: 40 pontot a szövegértési feladat, és 20 pontot az irodalmi kérdéssor. A megoldásra 90 perc állt rendelkezésre, ami sok diák szerint szoros időkeretet jelentett.
Változó rendszer: eltűntek a korábbi feladattípusok
Az elmúlt évek egyik legnagyobb változása, hogy megszűnt az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás feladata a magyarérettségin. Helyette egy irodalmi kérdéssor került be a vizsgába, ami inkább lexikális tudást és elemző készséget mér.
Szintén fontos változás, hogy a korábbi összehasonlító elemzés helyett a diákok választható esszéfeladatot kapnak, ami nagyobb szabadságot ad, de egyben nagyobb felelősséget is jelent.
Mikor lesznek megoldások?
A hivatalos megoldókulcs várhatóan kedden jelenik meg az Oktatási Hivatal honlapján, addig a diákok csak becsülni tudják a teljesítményüket.
Közben több helyen már a vizsga napján is megindul az elemzés: szakértők és tanárok segítenek értelmezni a feladatokat és bemutatni a lehetséges megoldásokat.
Nemcsak tudás, hanem döntés is számított
Az idei magyarérettségi jól mutatja, hogy a vizsga nemcsak a tananyag visszaadásáról szól. A diákoknak dönteniük kellett, mérlegelniük kellett a saját erősségeiket, és ennek megfelelően kellett kiválasztaniuk a számukra legkedvezőbb feladatot.
Azok kerülhettek igazán előnybe, akik nemcsak felkészültek, hanem tudatosan is álltak a vizsgához. A következő napokban pedig már a matematika és a többi tantárgy veszi át a főszerepet, így a megmérettetés még csak most kezdődik igazán.
