Van egy számítási módszer, amelyről egyre többet beszélnek, és amely alapjaiban változtathatná meg a nyugdíjak alakulását Magyarországon. Ez az úgynevezett svájci indexálás, amely nemcsak az árak emelkedését, hanem a gazdaság teljesítményét is figyelembe veszi. A különbség pedig nem apró: egyes becslések szerint ma akár több tízezer forinttal magasabb nyugdíjakról beszélhetnénk, ha ez a rendszer továbbra is működne – írja a hrportal.hu.
Mi az a svájci indexálás, és miért fontos?
A svájci indexálás egy olyan nyugdíjemelési mechanizmus, amely két tényezőt kombinál: az inflációt és a bérek növekedését. A lényege egyszerű, mégis jelentős hatású: a nyugdíjak emelése 50%-ban az inflációhoz, 50%-ban pedig a nettó keresetek emelkedéséhez igazodik.
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok nemcsak azt érzik meg, hogy drágul az élet, hanem abból is részesülnek, ha a gazdaság jól teljesít és nőnek a bérek.
Így számolják ki – egyszerű, mégis sokat számít
A képlet valójában könnyen érthető: az infláció és a bérnövekedés átlagát veszik.
Ha például egy adott évben:
– az infláció 3%
– a bérek növekedése 9%
akkor a nyugdíjemelés mértéke 6% lenne.
A jelenlegi magyar rendszerben viszont csak az infláció számít, így ugyanebben a helyzetben a nyugdíjak mindössze 3%-kal emelkednének.
Ez a különbség elsőre nem tűnik drámainak, de hosszú távon hatalmas eltérést okoz.
Miért lett újra téma Magyarországon?
Magyarországon a svájci indexálást 1997 és 2009 között alkalmazták, majd 2010 után áttértek a kizárólag inflációkövető rendszerre.
Ez a váltás egy fontos következménnyel járt: miközben a nyugdíjak megőrzik az értéküket az áremelkedéshez képest, nem tartanak lépést a bérek növekedésével. Márpedig a fizetések sokszor gyorsabban emelkednek, mint az árak.
Ennek eredményeként a nyugdíjasok évről évre egyre jobban lemaradnak az aktív dolgozókhoz képest.
Megdöbbentő számok: ennyivel lehetne magasabb a nyugdíj
A különbség nemcsak elméleti. Egyes számítások szerint, ha a svájci indexálás nem szűnt volna meg:
– a nyugdíjak ma akár 65%-kal magasabbak lehetnének
– az átlagnyugdíj a jelenlegi 226 ezer forint helyett 373 ezer forint körül alakulna
– az öregségi nyugdíj átlaga pedig 246 ezer forint helyett akár 405 ezer forint is lehetne
Ez a különbség már nem pusztán statisztikai adat, hanem a mindennapi élet szintjén is érezhető lenne: lakhatás, élelmiszer, gyógyszerek – minden területen.
Mi történik most? Egyszeri juttatások vs. rendszeres emelés
A jelenlegi rendszer inkább az úgynevezett egyszeri juttatásokra épít, például nyugdíjprémiumra vagy egyéb kiegészítésekre. Ezek rövid távon valóban segítséget jelenthetnek, és azonnali könnyebbséget adnak.
Azonban van egy komoly korlátjuk:
nem épülnek be tartósan a nyugdíjba, így hosszú távon nem oldják meg a leszakadás problémáját.
A svájci indexálás ezzel szemben egy rendszerszintű megoldás, amely minden évben automatikusan biztosítaná, hogy a nyugdíjak kövessék a gazdaság alakulását.
Mi lenne a megoldás?
Szakértők szerint a kulcs az lehetne, hogy a nyugdíjemelésbe visszakerüljön valamilyen béralapú elem. Ez nem feltétlenül jelenti a régi rendszer egy az egyben történő visszahozását, de azt igen, hogy a nyugdíjasok is részesüljenek a gazdasági növekedésből.
Egy ilyen megoldás:
– csökkentené a nyugdíjasok és dolgozók közötti jövedelmi szakadékot
– kiszámíthatóbbá tenné a nyugdíjak alakulását
– hosszabb távon stabilabb rendszert eredményezne
Több mint számok: életminőségről van szó
A vita valójában nem csak gazdasági kérdés. Arról szól, hogy milyen életszínvonalon élhetnek azok, akik már ledolgozták az aktív éveiket.
A svájci indexálás visszahozása vagy egy hasonló rendszer bevezetése nemcsak pénzügyi kérdés, hanem társadalmi döntés is: arról szól, hogy a gazdasági növekedésből kik részesülnek, és milyen mértékben.
Az biztos, hogy a jelenlegi trendek mellett a kérdés egyre élesebb lesz. És ahogy nőnek a bérek, úgy válik egyre látványosabbá az a különbség, amely a nyugdíjasok és az aktív keresők között húzódik.
